Színházi Élet, 1935. január 6–12. (25. évfolyam, 2. szám)

1935-01-06 / 2. szám

Valamikor, nem olyan régen, még a me­is­sebeli herceg volt az operettek hőse. Ma úgy­látszik reálisabb időket élünk. A mai bonvivá­nok fantasztikus egyen­ruha helyett, fehér o­v­­osi köpenyt viselnek. Nóti Károly vígjátékának, új zenéj­a ressük egymást,-mik »Sze­ts orvos, ezúttal a divat­nak megfelelő­en, pszi­choanalitikus orvos a hőse. Ezt a komoly és nőik ellen százszorosan beol­tott agglegényt halás­­sza ki magának egy en­nivaló fruska, hogy száz hazugságon keresz­tül bekerítse a házas­ság hálójába. Amíg ez sikerül neki, három és fél órán keresztül sok kacagást, (Rott Sándor, Herczegh Jenő és Peti) pompás táncokat (Lata­bár Kálmán), fülbemá­szó jazzmuzsikát és pat­togó verseket (Márkus Alfréd és Kellér Dezső), ízléses, finom színpadot (Vogel Eric) kap a néző a Royal Revü Színház­ban. öthónapos kényszer­pihenő után újra Balla Licit látjuk azon a szín­padon, ahol első nagy pesti sikerét aratta. Ak­kor százötvenszer ját­sszotta a primadonna­szerepet. A jósok sze­rint most megduplázza ezt a százötvenes szé­riát. A dizőzből ismét szí­nésznővé vedlett Tóth Böske és Belly még a partnerei. Ferenc Her­czegh Jenő tálalja íz­lésesen a Nóti—Márkus —Kellér darabot. Prog­nózis: tartós siker vár­ható. (v. p.) Balla Lici Hr­yal Revü Színház: »Szeressük egymást« (Foto Gyenes)

Next