Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet

M - Marussy András - Marussy István (kóbori)

771 Marussy 772 iskola Értesítőjében (1889. Gazdátlan le­vél, 1891, 1871—1891. Az intézet husz éve, 1892. Leányaink testi nevelése ér­dekében, 1895. A soproni m. kir. áll. felsőbb leányiskola múltja és jelene). — Munkái: 1. Katona József. Születésének százados ünnepén a soproni irodalmi és művészeti körben elmondott beszéd. Sop­ron, 1892. — 2. Báró Jósika Miklós. Születésének százados évfordulójára. Irta és felolvasta a soproni irodalmi és művészeti körben. U. ott, 1894. — 3. Tüske rózsa. Énekes mese. Németből ford. U. ott, 1894. (Névtelenül). — Ál­neve : Én a Miskolczban és az Ország-Világban. A soproni m. kir. állami felsőbb leányiskola Értesítője. Sopron, 1895. 93. lap. — A m. n. múzeumi könyvtár példányairól és önélet­rajzi adatok. Marussy András, megyei adószedő és Bethlen Gábor fejedelem jószágkor­mányzója . 1598-ban a bécsi egyetemen tanult. A kegyurakat, kiknek nevével M. könyveit ékesítette, véve figyelembe, fel­ötlő szerzőnek az idő folyamán végbe­ment politikai pártváltoztatása. Mind gr. Forgách, mind pedig Pázmány az osztrák uralkodóház hívei voltak. M. tehát kez­detben szintén ezen táborba tartozott. Neve után ítélve, erdélyi származású le­hetett, noha családjának, legalább is szü­leinek korábban kellett Magyarországra származniok. Tanulása után kamarai hivatalt vállalt. A szőlősi harminczados­ból 1623 táján Abaujmegye adószedője lett és mint ilyen nejével Bede Katalin­nal Kassán lakott. Ez állásba valószínű­leg Bethlen Gábor fejedelem juttatta, kinek hatalma alatt állott különben is az ország északkeleti része. N­a egy adatra építhetünk, úgy M. emelkedett is ez állásában, midőn a fejedelem felső­magyarországi birtokainak administrato­rává lett. Mind az administrátorság, mind az adószedőség elég alkalmas hi­vatalok voltak arra, hogy viselőjüknek tisztességes anyagi hasznot hajtsanak. M. fel is használta az alkalmat. Már 1623-ban annyi pénzt takarított meg, hogy gersei Pethő Ferencz nagyprépost­nak Abauj megyében fekvő Debrőd nevű faluját és birtokát 3400 forinton zálogba vette, a melyhez még a megszorult feje­delemnek 330 frt, kölcsönösszeget is adott. — Munkái: 1. Javrinum Anno 1598. die 29. Martij cum inusitata vni­uersae Reip. Christianae laetitia, gaudio ac hilaritate a Turcis receptum. Libri II. Rudolpho II. Imperátori Bomanorvm . . . Dedicaţi... Viennae, 1598. — 2. Faus­tus, Felix & Fortunatus Novvus Annvs Illustrissimo Domino .. . Comiţi, Sigis­mvndo Forgats de Gimes .. . Patrono gratiosissimo oblatus per Clientem ob­sequissimum .. . Cassoviae, 1613. — 3. Poema Illustrissimo ac Beverendis­simo Domino D. Petro Pázmány Archi-Episcopo Strigonien : . .. Patrono optimo. U. ott, 1618. — 4. Thalassio Nuptialis. Serenissimo Principi .. . Gabrieli, D. G. Sacri Bomani Imperij, Transylvaniaeque Principi . . . Catharinae, Marchionissae Brandenburgicae ... Dominae Clementis­simae, Sponsae, Votis laetis, faustisq. acclamata. A Begno Transylvaniae par­tibusq. Hungáriáé cum ingenti totius Chri­stianitatis hilaritate Cassoviae 24. Febr. Anno, 1626. Domino ... Clementissimo humillime consecravit. U. ott, 1626. Weszprémi, Suceincta Medicorum Biogr. — Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 98., 106., 123. 1. — Irodalomtörténeti Közlemények 1893. 102. lap. (Illésy János). — Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 1. rész 272. 1. Marussy István (kóbori), orvosdoktor ; a kolozsvári orvos-sebészi tanintézeten 1849. decz. 17-től tanár, hol az élettant, az általános kór- és gyógyszertant adta elő. Meghalt 1856. nov. 5. Kolozsvárt 45. évében.­­ Czikke a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (IV. 1844. Az erdélyi előpataki savanyúvíz ismertetése. Ugyanez megjelent a Vasár­napi Újságban, 1843. 489—491. sz. és

Next