Szocialista Művészetért, 1982 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

művészeti vezetés mellé. Az új igazgató most dolgozik a ze­nekar ügyrendjén, amelynek megszületésétől igen sokat vá­runk. Legsúlyosabb gondjain­kon, sajnos, nem tudunk be­látható időn belül segíteni. Is­meretes, hogy már több mint tizennyolc éve megszületett zenekarunk, az ország első függetlenített tanácsi szimfo­nikus zenekaraként, de elhe­lyezésünk a mai napig nem megoldott. Most is albérletben élünk egy egyébként is agyon­­zsúfolt művelődési házban. Elhelyezésünk és a próbate­rem gondja változatlanul nyo­masztó. Hallottunk olyan terv­ről is, hogy egy szanált város­részben megmaradt hajdani malomépületet kapnánk meg, de egy nyolc méter széles épü­let aligha hozhat megoldást. Jelenlegi helyünkön elenged­hetetlen a próbatermi világí­tás javítása, a fénycsövek mellett más fényforrások fel­szerelése, valamint a terem akusztikájának javítása. Nagy gondunk a hangszerellátás, mert napjainkban kiselejte­zett hangszereken is kénytele­nek vagyunk játszani. A há­rom bizalmi csoportunk jól működik, a politikai oktatást is megszerveztük, erőinket nagyrészt lekötik az említett szakmai gondok. takács erzsébet a zenepedagógusok Borsod megyei alapszervezete — Szakszervezeti bizottsá­gunk nagy gondja a megyé­ben szétszórtan élő zenetaná­rok rendszeres politikai okta­tása. A földrajzi szétszórtság miatt az oktatás központilag megoldatlannak látszik. A bi­zalmiakra, valamint a párt­­csoport bizalmiakra támasz­kodva, évi öt oktatási foglal­kozást szervezünk helyi meg­oldással. Az oktatási segédle­teket már beszereztük a Tán­csics Kiadótól. Feladataink között szerepel a bogácsi üdü­­lő-faházunk teljes mértékű ki­használása. A tavasz folyamán szeretnénk egy nyugdíjas ta­lálkozót is szervezni. Végül megpróbálunk segíteni a régi gondunkon, legalábbis rész­ben, hogy az utazó tanárok is jobban bekapcsolódhassanak a mozgalmi munkába. GRATZL FERENC a szórakoztatózenészek Borsod megyei alapszervezete — Munkatervünk időben el­készült, annak alapján dolgo­zunk. Kiemelkedő feladatunk a prolongációs tárgyalások le­bonyolítása, a gázsik körüli megbeszélések eredményes­sége. A HungarHotels, a Bor­sodi Vendéglátó és a Miskolci Vendéglátóipari Vállalattal folynak tárgyalások a prolon­­gációkról és a 3—4 százalékos bérfejlesztés biztosításáról. Előtérbe kerülnek egyes he­lyeken az érdekvédelmi fel­adataink. Ugyanis nem egy helyen csökkenteni szeretnék a zenekar létszámát, nem egy­szer olyan mértékben, hogy az művészi szempontból is elfo­gadhatatlan. Például kéttagú népi zenekar nem funkcionál­hat, s ilyent is akarnak, elsősor­ban a szerződésessé lett ven­déglátóipari egységeknél, ez jelentősen megnöveli érdekvé­delmi teendőinket. De ebben magunk talán kevesek is va­gyunk. Egyébként a szerve­zettségünk jó, a tagdíjmorál is száz százalékos. Tovább kí­vánjuk most fejleszteni a már sok éve folyó politikai okta­tási munkánkat — havi egy­szeri politikai foglalkozást ve­zet nálunk hosszú évek óta Samkó István, a HungarHotels miskolci pártszervezetének titkára —, s bevonjuk abba a stúdiónk növendékeit is. KASZTNER SÁNDORNÉ Borsod megyei Moziüzemi Vállalat — Alapvető feladatunk a szervezettség szintentartása, a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javítása. A bizalmi testületi munkába szeretnénk bevonni a keskenymozisokat is, akik mellékfoglalkozású munkavállalók. Ezért is, meg a földrajzi távolságok miatt is nehéz e szétszórt egységekhez, illetve dolgozókhoz eljutni. Ez a szórványtagság igen sok gondot okoz. A jövőben sze­retnénk mozicsoportonként évente legalább két-három al­kalommal összehozni ezeket a dolgozókat. 1981-ben megkö­töttük új kollektív szerződé­sünket, módosítottuk a törzs­gárda szabályzatot, elfogadtuk az ötéves szociálpolitikai ter­vet. De most már az ötnapos munkahét bevezetése olyan feladatokkal is jelentkezik, amely az új kollektív szerző­désnél máris módosítást köve­tel. A kipróbálás most követ­kezik. Legfontosabb elérendő célkitűzésünk: még jobban az emberek közelébe kerülni, le­küzdeni a széttagoltság okozta nehézségeket. Az öt szb-titkár után felke­restük SEREG JÁNOSt, a megyei koordinációs bizott­ság titkárát, aki részben ki­egészítette az szb-titkárok ad­ta tájékoztatást: — A Miskolci Nemzeti Szín­házban gondot jelent már hosszú idő óta, hogy a várat­lan munkarendi feladatok többletmunkát kívánnak, fe­szültségeket okoznak. Mivel ebben az ügyben eddig kevés eredményt mutathatunk fel, a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának illetékesével együtt kívánjuk felkeresni a színház művészeti vezetőjét, hogy e nehézségeken közösen segíthessünk. A zenepedagó­gusok továbbképzését a Peda­gógusok Szakszervezetével közösen szeretnénk megoldani. Ami pedig a zenekari elbocsá­tásokat, illetve a szórakoztató­zenészek jogos aggodalmait il­leti, azzal koordinációs bizott­ságunk is foglalkozni kíván. A koordinációs bizottság főbb célkitűzései között szerepel a munkahelyi légkör javítása, a bizalmiak felkészítése, az szint nyújtotta lehetőségek jobb kihasználásának meg­vizsgálása, a bizalmi testüle­tek rendszeresebb munkájá­nak biztosítása. 1982. elején szeretnénk Miskolcon egy mű­vészbált szervezni. A szak­­szervezeti bizottságok fontos feladatának tartjuk a tagok sportéletének erősítését, illet­ve az intézményi testedzés le­hetőségeinek megkeresését. (Benedek) Csongrádi megye A művészeti szakszervezetek Csongrád megyei tisztségvise­lői az elmúlt évi tapasztalatok birtokában és az 1982-es fel­adatok ismeretében mind ha­tározottabban és körültekin­tőbben tervezik, alakítják munkájukat. JACHINEK RUDOLF Szegedi Nemzeti Színház — Országszerte ismert a szegedi színház katasztrofális helyzete. Az 1978-ban bezárt Nagyszínház átépítése csiga­­lassúsággal halad. Kiderült, hogy a moziból átalakított zenés színház nem tudja pó­tolni az átmenetiből — ideig­lenesből állandósulttá vált kö­rülmények — kívánta felada­tokat. Ráadásul életveszélyes­sé nyilvánították az asztalos és kárpitos műhelyeinket, va­lamint a festőtárat, s el is kezdték bontását. Épül ugyan Kiskundorozsmán az új mű­helysor, de ez eddig nem várt új feladatokat is jelent, töb­bek között a szállítás gondja­it. Talán elősegítheti a Nagy­színház rekonstrukciójának gyorsítását az általunk szor­galmazott szocialista szerződés megkötése a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának védnökségével, valamint hogy kiemelt feladatnak nyilvánít­ják e munka befejezését. Az ötnapos munkahét bevezetésé­re szakszervezeti bizottságunk két tervet dolgozott ki. Az el­fogadott szerint saját erőből oldjuk meg az ebből adódó feladatokat úgy, hogy a két színházunkban zajló előadá­sok elcsúsztatásával minden nap lesz színházi program Szegeden. Fontos feladatunk lesz a színházi dolgozók szak­másító vizsgáinak előkészíté­se, megszervezése és lebonyo­lítása. Egy ellentmondásba itt is ütközünk: hiába szereznek az asztalosok, díszletfestők stb. szakmunkás bizonyít­ványt, szakmunkásbért nem kaphatnak, mert erre nem biztosítanak külön keretet. Úgy érezzük, az új struktúra kikényszeríti a színházakban a körültekintőbb tervezést, a rendszeresebb és fegyelme­zettebb munkát, azt, hogy végre mindennek lesz gazdája, s talán visszanyerjük hitelün­ket és ezzel a közönség bizal­mát. A napi munkák sorából kiemelem a tagság politikai oktatásának körültekintőbb megszervezését, amely a zsú­folt műsorrend miatt igencsak komoly feladatunk. Jól műkö­dik kispályás futballcsapa­tunk, megszerveztük a rend­szeres lovaglási lehetőséget, sajnos a teniszpályánk bérleti díja a mi zsebünkhöz túlságo­san drága. Szeretnénk egy olyan előadást tartani, mely­nek bevételét egy a közelben építendő üdülőházra fordíta­nánk. SZŰCS BOROS JÁNOS a Magyar Televízió szegedi stúdiója — Megszületésünk óta, tehát több mint öt éve ideiglenes körülmények között dolgo­zunk, az egy főre eső négyzet­méter nálunk a legkevesebb. A Sportcsarnok alagsori szár­nya mellett van egy faházunk, amely ilyenkor télen igencsak eszünkbe juttatja a majdani „ideális” körülményeket. Ne­héz probléma az ötnapos mun­kahét munkabeosztásának ki­dolgozása. Nálunk az egyes emberekre nagyobb terhek nehezednek, mint Budapesten, hisz minden dolgozónak há­rom-négy területhez is kell érteni, nem lehet annyira specializálódni. Ez anyagiak­ban nem jelentkezik, alapfize­tésünk is elmarad mind a bu­dapesti, mind a pécsi kollégá­inkétól. Szeretnénk elérni, hogy a mozgóbéreknek is munkafedezete legyen. A vi­­dékiséget néha megérezzük. A Budapesten működő televízi­ós és rádiós lakásbizottság mintájára Szegeden is szeret­tünk volna hasonlót szervezni, s megállapodni az illetékesek­kel. Egyelőre azonban falakba ütközünk. Átmeneti megoldást jelentene, ha megszerezhet­nénk valamelyik garzonház­ban a bérlőkijelölési jogot. A szegedi tévések pihenése ér­dekében Makón, a Maros-par­ton vásároltunk egy halászhá­zat, mely felújítás után bizo­nyára kedvelt kirándulóhe­lyünk lesz. Sokféle sportlehe­tőséget biztosítunk, a kispá­lyás foci és asztalitenisz mel­lett tíz uszodai bérletünk van, s heti két alkalommal tenisz­pályát is bérelünk. 1982 profil­­gazdagodást is jelent, hisz ha­vi húsz percben megindulnak a román nyelvű adásaink. Ez belső átcsoportosítást is köve­tel. JAKOBEY ANIKÓ a zenepedagógusok szb-titkára — 1981 őszén egy brigád­vizsgálat fölmérte a megye ze­neiskoláiban dolgozó zenepe­dagógusok helyzetét, élet- és munkakörülményeit, szakmai, politikai felkészültségét, köz­­művelődési tevékenységét. Ezeknek elemzése, feldolgozá­sa folyamatban van, s a ki­kristályosodott tapasztalatokat és következtetéseket február­ban szeretnénk megbeszélni közel száz fős tagságunkkal. Az ötnapos munkahét beveze­tése tevékenységünkre is ki­hat. Alkalmazkodnunk kell az iskolai oktatáshoz, s mivel az elképzelések szerint később fejeződik be a tanítás, így a zeneoktatás is később kezdőd­het, gyakran késő estékre fog nyúlni. Ennek hatását vizs­gálnunk kell. Szorgalmazzuk a szombati zeneórák beveze­tését. Teremhiány-gondjain­­kon segítenek az iskolákba ki­helyezett tagozatok, melyeket szeretnénk fönntartani. Gond, hogy kevés a beutaló, öröm viszont, hogy a többi pedagó­gussal összehasonlítva, a sze­gedi zenetanárok fizetése át­lagban 150 forinttal magasabb, ellenben Szentesen meglepően alacsony. A taggyűlések he­lyett bizalmi testületi üléseket tartunk, ahol az információ­­cserét továbbképzésekkel egé­szítjük ki. BORDÁS SÁNDOR Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat — Csongrád megye 86 mo­zijában 310 szervezett dolgozó tevékenykedik, 70—80 nyug­díjasainak száma. A 14 szo­cialista brigád mintegy 200 dolgozót mozgósít. 1982-re úgy készültünk, hogy a sza­baddá váló szombatokra jó­részt ifjúsági előadásokat ter­veztünk, ezen elképzeléseink már 1981-ben beváltak. Talán a tavalyi ígéretből valóság lesz és megtörténik a gépé­szek, tekercselők, üzemvezetők szakmásítása. Díjak, plaket­tek, oklevelek bizonyítják munkánk eredményességét, és a dolgozók érzik, hogy odafi­gyelnek mindennapi tevékeny­ségünkre. 1982-ben talán gya­rapodunk is, hisz az elképze­lések szerint megnyitja kapu­it a deszki új mozi. DR. SIMONCSICS JÁNOS a Csongrád megyei koordinációs bizottság titkára — A mi feladatunk össze­fogni a megyében tevékenyke­dő, művészeti szakszervezeti alapszervezeteket, biztosítani az információcserét, fórumot teremteni a közérdekű témák­nak. Tudjuk például, hogy a szórakoztatózenészek szak­­szervezetének tagjai félnek az ötnapos munkahét bevezetésé­től, melyet nálunk még bonyo­lít a vendéglátóiparban kiala­kuló szerződéses rendszer. Nincs garanciájuk, hogy az új tulajdonosok szerződtetik-e őket, esetleg a népi zenekaro­kat felváltják diszkóra vagy gépzenére. Éppen ezért ez év elején a koordinációs bizott­ság igyekszik felmérni a hely­zetet, s a tapasztalatokat eljut­tatjuk a vezető testületekhez. Megnőtt a bizalmiak közvetí-­ tő szerepe, de az egészséges információcsere még gyerek­cipőben jár. Szerencsés hely­zetben vagyok, hisz nemcsak a koordinációs bizottság tit­kára, de a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának is munkatársa vagyok, így a művészeti szakszervezetek központi útmutatásait, a me­gyei kezdeményezéseket és a területi titkárok problémáit egyszerre érzékelhetem. Ezért érzem legfontosabbnak közve­títő szerepemet. Úgy gondo­lom, hogy a jövőben még in­kább össze kell kapcsolni a bizottsági munkát és az inst­­ruktori feladatot, így nem kell havonta — akár van monda­nivalónk egymásnak, akár nincs — ülésezni, de mégis minden új és fontos informá­ció időben és pontosan eljut a címzettekhez. Tandi Lajos 2 Szocialista a MŰVÉSZETÉRT A SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÜNK elnöksége no­vember 30-án délután a székház klubjában Vass Imre elnökle­tével ülést tartott. Napirend előtt köszöntötték Pécsi László iparművészt, aki a központi vezetőség kooptálása után először vett részt az elnökség munkájában. Vészits Ferenc, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának igazgatója szóbeli kiegé­szítést fűzött az „A Magyar Népköztársaság Művészeti Alap­jának tevékenysége, szerepe a­­képző- és iparművészeti alkotó­munka feltételeinek alakításában” című írásos dokumentum­hoz. Az elnökség köszönettel tudomásul vette a tájékoztatót, és hangsúlyozta a további, mindennapos együttműködés fontos­ságát. Lampl Lajos, a Színházi Dolgozók Szakszervezete titká­rának előterjesztésében megvitatta a színészfoglalkoztatás hely­zetéről és feladatairól előterjesztett jelentést, valamint a Köz­ponti Színésziroda létrehozására készített javaslatot. A színész­foglalkoztatásról szóló előterjesztést elfogadta, a Központi Szí­nésziroda igényével és koncepciójával egyet­értett és megbízta az SZDSZ elnökségét: dolgozza ki, milyen feltételek mellett lehetséges az irodát létrehozni, s működtetésének melyek a személyi, jogi, költségvetési feltételei. Simó Tibor főtitkár is­mertette a két ülés közti tevékenység főbb mozzanatait. Az el­nökség dicséretben részesítette dr. Békés Imre kv-titkárt és munkatársait a szellemi tevékenységet folytatók jövedelem­adóztatási rendszerének módosítása érdekében kifejtett tevé­kenységükért. — A SZOT TITKÁRSÁGA december 22-én székházunkban együttes ülést tartott a központi vezetőség titkárságával, és áttekintették a művészeti terület, s a művész szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseit. — SZAKMAI ELNÖKSÉGEK ÜLÉSEI. November 24-i ülé­sén a Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöksége megvitatta a Fotóművészek Szö­vetségének képviselőivel a megkötendő együttműködési megál­lapodásuk főbb részleteit és Wein Miklós, Bálványos Huba elő­terjesztésében a grafikai beszerzés időszerű tapasztalatait. De­cember 22-i ülésükön Fekete György előterjesztésében a szak­­középiskola feladatait és terveit elemezték, majd értékelték az információs tevékenység tapasztalatait.­­ A Zeneművészek Szakszervezetének elnöksége december 3-i ülésén megvitatta az LFZF Zeneiskolai Tanárképző Intézete szb-jének tevékenységét, valamint beszámoltatta az OSZK igazgatóját a szerződéses ven­déglátóüzemek zenészfoglalkoztatásának alakulásáról.­­ A Ma­gyar Rádió Dolgozói Szakszervezetének elnöksége december 9-i ülésén a munkavédelmi szabályzat tervezetét elemezte, és el­fogadta az 1982. évi munkatervet és költségvetést. Megállapí­totta az elnökség, hogy az egyes szakszervezeti bizottságok si­keres nyugdíjas találkozókat tartottak.­­ December 17-i ülésén a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének el­nöksége állásfoglalásban fejtette ki nézeteit a közművelődési film helyzetéről.

Next