Szocializmus, 1911-1912 (6. évfolyam, 1-7. szám)
1911-09-01 / 1. szám
Az igazi forradalmár. írta Kunfi Zsigmond. Az angol király és az orosz cár az 1908. év nyarán találkozott Révaiban s ők és külügyminisztereik megállapodtak bizonyos közös követelésekre nézve, amelyeket a török kormány elé fognak terjeszteni a macedóniai zavarok, fölkelések és vérengzések megszüntetése céljából. Az angol és orosz kormány követelte rendszabályok nem szüntették volna meg a török szultán és kormány névleges hatalmát Macedónia fölött, de valójában az európai hatalmak védnöksége alá helyezték volna ezt a tartományt, amelynek öt különféle nemzetiséghez tartozó népe szakadatlan harcot folytat egymás ellen és valamennyi együtt az ország fölött uralkodó török nagybirtokosok, feudális hűbérurak és a török hivatalnokok ellen. A revali egyezségre az ifjú-törökök forradalma volt a válasz. A török birodalom területi épségének védelme volt a forradalom jelszava és az volt a legsúlyosabb politikai fegyverük az abdulhamidi abszolutizmus ellen, hogy tehetetlen és korrupt uralkodásával az idegeneknek, az európai hatalmaknak szolgáltatja ki a török államot, nem tudja összetartani politikailag egységes államban a mohamedán világhatalmat. Az állami középpontosításnak, a nacionalizmusnak a követelései diadalmaskodtak az ifjú-törökök forradalmával. Politikájuknak középpontja az ottomán hazafiságnak a gondolata volt, amelyben nemzetiségre, vallásra, fajra való tekintet nélkül össze kellett volna olvadni a három világrészre elnyúló török világbirodalom minden polgárának. Törökök, arabok, egyiptomiak, bolgárok, szerbek, albánok, mind beleolvadtak volna az új ottomán hazafiság gondolatába, hogy valamennyinek együttes erejével fölvehessék a harcot azok ellen az európai hatalmak ellen, amelyek nem győzik már bevárni a török birodalom fölbomlását és különféle programmjaikkal és követeléseikkel csak siettetni akarják azt a folyamatot, amelynek elkerülhetetlenségéről mindannyian meg voltak győződve. A Balkán állandó zavarai ennek a siettetési folyamatnak voltak az eredményei. Az uralkodó törökség és a balkáni népek között meglevő vallási ellentét kihasználása volt az európai államok 7911-121