Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
A törzsgárda dicsérete k ifizették a nyereségrészesedést — már ahol volt, — s ezzel ismét föllántgolt az addig parázsként hunyó vita. Mert ahol pénzt osztanak — mondják tréfásan — ott vitát is rejt a boríték. Igaz. Ám nemcsak akkor, ha bankó jelzi az elismerést. Kavarodik vita akkor is, amikor lakásról, jutalomüdülésről, óvodai helyről döntenek, amikor a dicsérő szót, a kitüntetést, az elismerő oklevelet adják. Mindenkinek jó „igazság” nincsen. Igazság csak egyféle van, szemben a sokféle emberrel. Mert akad-e — s ha akad, nem fehér holló-e? — olyan ember, aki berzenkedés nélkül beismeri, hogy a másik jobb, igyekvőbb, rátermettebb, hozzáértőbb, mint ő? Az ifjú azért érzi jogosnak a több pénzt, mert tanult, iskolákat járt végig, az idősebb a tapasztalatai miatt, aki régi ember a munkahelyen azért, a másik meg éppen annak okán, hogy a többért jött el előző munkahelyéről. Lehet-e a sokféle igényt, óhajt, kívánságot, sőt nem ritkán követelést, igazságosan egyeztetni? Lehet-e anyagiakban és erkölcsiekben olyan elismerési rendszert kialakítani, amelyben leginkább megközelíthető az igazság? Azaz: mit jutalmazzon, ismerjen el anyagiakkal, erkölcsiekkel egyaránt a vezetés, a vezető? Kézenfekvőnek tűnik a válasz: a tényleges teljesítményt. Nehezebbnek, ha tovább kérdezünk: mi a tényleges teljesítmény? Tegyük fel, hogy ugyanazt a munkát végzi, ugyanolyan minőségben egész éven át két ember. Az egyik egy éve, a másik huszonkét éve van a gyárban. Mivel teljesítménybérben dolgoznak, ott nincs vita. Ám már vita kerekedik a nyereségrészesedéskor — mert a régi ember minden év után egy százalékkal többet kapott —, a társadalmi ösztöndíj odaítélésekor a régi dolgozó gyerekének, s nem a másiknak, pedig az is pályázott rá. Tehát? Van valami, ami nagyon igaz, mégis nehéz elfogadtatni. Nevezetesen: a régi ember, a hosszú évek óta egy helyben dolgozó nem pusztán azzal érdemli ki a többet, a nagyobb elismerést, hogy régóta ott van Hanem — és csak például, mert más tényezője is van ennek — azzal, hogy vele biztonságosan számolhat termelési és létszámterveiben a gyár. Ő nem fogja egyik napról a másikra otthagyni a gépsort, a szerelőszalagot, megakasztva tíz vagy ötven másik ember munkáját. Továbbá: nagy előnye az újakkal szemben, hogy helyismerete, az ott lévő berendezésekhez, gépekhez, munkákhoz kötődő tapasztalata, azaz rutinja van, könnyebben kiismeri magát, megleli a célravezető megoldásokat stb .Egy-egy öreg karbantartó lakatos nagy géphibakor is azonnal megmondja, hol a baj!) Azután: a régi ember, azaz a törzsgárda tagja hosszú évek munkájának értékét fektette be az adott munkahely fejlesztésébe, tökéletesítésébe, társaival együtt megtermelte a haladás anyagi és erkölcsi fedezetét Ha elismerjük, hogy a föntebb írtak igazak — s az élet adta tapasztalat ösztökél minden józan gondolkodású embert ennek elismerésére —, akkor már azt sem nehéz belátni, hogy a törzsgárda, a régóta együtt dolgozók alapvető tényezői a termelői kollektíva jelenének és holnapjának, de akár egy tervezőintézet kutatóhely, szállítási vállalat közösségének is. Ott ugyanis, ahol nagyon kevés a régi helyi tapasztalattal rendelkező ember , kivéve természetesen az újonnan épült, létrehozott helyeket, — könnyen megfigyelhető a betanítási, betanulási idő meghosszabbodása, a közösség tétova útkeresése, a viták, veszekedések állandó jelenléte. S mindez azért, mert nincs egy mag, amely köré fölrakódna a hús; az összetartó erő nincs meg a kollektívában. E fölismerés — s hozzátehetjük: rendkívül fontos fölismerés — szerencsére ma már nem ritka a munkahelyeken, a vezetők körében, s gyarapodik a gyakorlati cselekedetek száma is. Egyre több munkahely teremt törvényes kereteket a kollektív szerződés által arra, hogy többet adjon azoknak, akik évek hosszú sorának munkájával bizonyították e többre való érdemességüket. Bérben, jutalomban, nyereségrészesedésben, a szövetkezeti, vállalati lakásépítéskor való előny megadásában, üdültetésben, külföldi kiküldetésben, s ezer más dologban egyre fontosabb szerep jut annak, hogy ki mióta dolgozik a vállalatnál, a gyárban, az intézménynél. Rengeteg még a teendő, sok a mulasztás a hűség, a munkahelyhez való ragaszkodás megbecsülésében. Mégis, valami biztató, sokat ígérő folyamat elkezdődött. Ha ma még csak néhány helyen is, de már kezd lábra kapni az az ítélkezés, amely félti a munkahely rangját, a rossz munkát végzőktől, a terveket a vándormadaraktól, a holnapot a könnyen tovább állóktól. Kezd becsülete lenni a hűségnek, a hosszú ideig egy helyben dolgozásnak, a közösséghez való ragaszkodásnak. S ahol magot teremtenek, ott olyannyira áhított eredményre is biztosan számíthatnak! Gazdag program a jubileumi évfordulóra Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli rövidesen az úttörőmozgalom. A jubileumi ünnepségsorozatra gazdag programot készítettek megyénkben is; május 20-án veterán úttörővezetők találkozója lesz a tiszaligeti KISZ-táborban. Ekkor kerül sor az irodalmi és fotópályázatra beküldött legjobb alkotások díjainak átadására. Május 29-én Szolnokon a Tisza Antal úttörőházban kiajánl, amelyen az úttörőmozgalom huszonöt éves története kerül bemutatásra. A kiállítás érdekessége lesz, hogy az úttörőcsapatok által összegyűjtött anyagot az úttörők tizenkét pontja alapján rendezik el. Május 29—30-án megyei úttörőtalálkozó lesz Szolnokon. A kétnapos programban szerepel többek között a megyei úttörőparlament ünnepi ülése, kisdobosok, úttörők akadály- és sportversenyei. Négyízszlaszonöt millióért épül a TVM új kénsavgyára Idestova harmadik éve, hogy az építést megkezdte a kivitelező — a Nehézipari Építő Vállalat —, de a forintértékben meghatározott munkáinak még a felét sem végezte el az új, negyedik kénsavgyár beruházásán, a Tiszamenti Vegyiművekben. Szerencsére, amit már megcsinált, azzal a technológiai szereléshez szükséges munkaterületnek több mint 80 százalékát biztosította. A „narancshéj” Ez utóbbit persze csak jóindulattal lehet állítani. Ha a Vegyiműveket Szerelő Vállalat dolgozóiból hiányoznék ez a jóindulat, akkor vitathatnák azt a „több mint 80 százalékot”. De a TVM beruházó szerint a VEGYSZER létszámhelyzete itt most kedvező, s ezáltal bizonyos fokig még arra is készek, hogy az építési lemaradásokat, ahol lehet, ellensúlyozzák a szerelés megfgyorsításával. Nagyon rossz viszont szinte kezdettől a létszámhelyzete. Annál is inkább szükséges ez, mert nem csupán a vegyiművek, hanem a népgazdaság érdekeiről van szó. Az évi 200 ezer tonna kapacitású új kénsavpyár 1972. II. negyedévi termelés kezdésétől ugyanis azt várják, hogy ezáltal a TVM szükségtelenné teheti, vagy legalábbis nagyon lecsökkentheti a jövő évi kénsav-behozatalt. Sok minden az építőkön múlik, akiknek zömmel járulékos lófestményeken ugyan, de a próbaüzem kezdéséhez nélkülözhetetlen munkákat kell jó minőségben elvégezniük. Egy-két ilyen feladatot ezért már le is vettek a NÉV válláról s van, amit például a KÉV csinál. Hogy példát is mondjunk: a nyolc Dávd-rendszerű hűtőtorony építése is teljességgel várat még magára. Pedig az általuk biztosított recirkuláció vízhűtésre szintén nélkülözhetetlen szükség van már a próbaüzem első pillanatától. Ez módot ad arra, hogy a fokozott vízigényt a vállalat oly módon elégítse ki, hogy közben csökkentheti a tiszai vízkivétel mennyiségét, a kivételi mű leterheltségét is. A kevés híján 120 millió forint értékű technológiai berendezések nagy részét Lengyelország — közelebbről a ZUP — Nysa cég — szállítja a vegyiműveknek. A szolnokiak kezdeményezésére 1869. április 22-én szocialista együttműködési megállapodást kötött a lengyel cég a TVM-mel. Az abban foglaltak végrehajtását félévenként érte el; legutóbb március elején Szolnokon tartottak ilyen tanácskozást. Ennek az együttműködési megállapodásnak a hasznát forintban aligha lehetne kifejezni. Az érzékeltetésére csupán annyit, hogy a ZUP— Nysa cég tavaly több technológiai berendezést szállított Szolnokra, mint amennyit előzetesen megígért. Ez a legfőbb feltétele, hogy a szerelők dolgozhassanak, hogy a létesítmény mielőbb elkészülhessen. Itthon ugyanezt az együttműködést szorgalmazzák, bár kicsiben, de szintén jelentős haszonnal. A beruházási osztály dolgozói —Szikszai Ferenc létesítményfelelős vezetésével — 1969 őszén szocialista brigádot alakítottak, Magyar—lengyel barátság néven, a saját munkájuk fejlesztése mellett a kivitelezők brigádjaival igyekeztek jó kapcsolatot teremteni, s hogy ez haszonnal is járt, arra példa, hogy az új kénsavtároló tartályokat a VFOVP7RR a múlt év végére elkészítette. M. I. több mint 43 millió forintos építési előirányzatának teljesítéséhez 200—220 munkásra lenne szüksége, s most csak mintegy száznegyvennel rendelkezik. Márpedig — mint Czeczei Márton, a TVM beruházási osztályvezetője mondta — az építés az a „narancshéj”, amelyen elcsúszhat az egész beruházás, ami miatt hónapokig késhet az üzembe helyezés. Mindenáron elegendő létszámot kellene tehát ide összpontosítania a Nehézipari Építő Vállalatnak. NÉV Az idei, Népgazdasági érdek Ma: Kádár és Breztinyer felszólaldna a HKP kongreatssuitán Két év alatt 340 millió forint mezőgazdasági OTP hitel Az Országos Takarékpénztár öt esztendeje ad mezőgazdasági hitelt azok számára, akik mezőgazdasági művelésre alkalmas területtel — háztájival, kerttel, udvarral — vagy gazdasági épülettel rendelkeznek, s azt növénytermesztéssel, állattenyésztéssel kívánják hasznosítani. A mezőgazdasági termelési hitel felvehető szőlő és gyümölcs telepítésére, állattenyésztésre, s mindenki van célra, amely közvetve vagy közvetlenül segíti az említett területeken a mezőgazdasági termelést. Hitelt kaphatnak azok is, akik mezőgazdasági termékek termelésére szerződést kötöttek, s a kölcsönre állatférő- hely bővítéséhez, állt, vagy takarmány beszerzéséhez van szükségük. A termelési hitel felhasználása évről évre növekszik. Az OTP 199 °-ben 39 860 esetben, IS^O-ben már 35 500 alkalommal folyostott meg a’ö.cigi kölcsönt, 1969- ben 258,4 millió forinot, tavaly pedig már 340 4 millió forintot. A háztáji gazdálkodást segítő mezőgazdasági kölcsön országszerte népszerű: a legtöbb hitelt eddig Hajdú Szabolcs, Borsod és Bács megyében vették fel. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Kiállítás Németh László életművéről Németh László hetvenedik születésnapjáról megemlékeztek az író jelentős életperiódusainak színhelyén, Hódmezővásárhelyen is. Németh László 1945 után több éven át a város középiskoláiban oktatott. Hódmezővásárhelyen írta meg több drámáját, regényét, amelyeknek alakjait — Égető Esztert és másokat — a Vásárhelyen élő emberekről mintázta. Németh László a Kossuth díjjal járó pénzösszeget teljes egészében a Bethlen Gábor gimnázium könyvtárának adományozta. Szerdán este a gimnáziumban kiállítás nyílt Németh László életművéről. Kiállították eddig megjelent köteteit, tanítványaihoz írott verseit kéziratos tanulmányait számos fényképét. Vásárhelyhez fűződő kapcsolatainak tárgyi emlékeit Ugyancsak szerdán a Petőfi művelődési házban az író műveiből összeállított műsort adtak neves fővárosi és szegedi előadóművészek felléptével Neves külföldi ver*'gek nyilatkozatai A Magyar Munk*hl«Génikusok Társaságának kedden kezdődött kongreszusán a munkaegészségügy számos nemzetközi tekintélye vesz részt A Magyar Távirati Iroda munkatársának alkalma volt beszélgetni S. Forstman svéd professzorral, aki 14 éven át töltötte be az egészségügyi világszervezet tanácsadó szerveként működő Nemzetközi Munkaegészségügyi Állandó Bizottság elnöki tisztét. A mostani tanácskozást igen jelentősnek tartom — mondta a professzor. — A munkaegészségügy szakembereinek összejöveteleire különösen nagy szükség van a tudományos-technikai forradalom idején, amikor a technológiák a régebbinél sokkal gyorsabban váltják egymást, egyes foglalkozási ártalmak jelentősége csökken vagy megszűnik és újak jelentkeznek. Fontos tehát, hogy a kutatás szorosan nyomon kövesse a technikai fejlődést és a műszakiakkal való együttműködés £ reö»r>én<a Vért 1 ..v. ..tőle«? az új techndősfsávban már érvénye«v 1 jen»V a munkaegészségügyi követelmények. Dr. J. Telsineer professzor, a právai intézet igazgatója elmnnrta, hogy a második világháború után intenzív kapcsolatok alsk.ilt.ic vi a magyar és csehszlovák munkaeeészségíifvj kutatók ■kö a+t. A VelectioKs látogatások során írt O 1*'"' 6^ *■» »■» rí A, d'T’^Z-r-j £— két is cserélnek egymással. no st VT>K A Német Szocialista Egységpárt megalakulásának 25. évfordulója alkalmából dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete szérián fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Vályi Péter pénzügyminiszter, Böjti János külügyminiszterhelyettes, továbbá a poltiki gazdasági, társadalmi és kulturális élet számos más vezető személyisége. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A mű ’ i kiállítás Dán műszerkiállíást rendezett a Migért az Országos Piackutató Intézet Szalay utca’ k’állító termében. Három neves cég Európában egyedülálló akusztikai rezgéstechnikai, orvosi és egyéb elektronikus műserei t mutatják be az egy hétig nyitvatartó kiállításon. A Magyar Nyelv Hete A Magyar Nyelv Hete alkalmából szerdán Győrött a Technika Házában Szépe Gofbev tudományos kutató „M-hodincázius irányzatok régen és ma” címmel, Mosonmagyaróvárott a városi tanács nagytermében pedig Éde- Zopán, tudományos kutató „Régi nyelvészetünk dunántúli fellegvárai’ címmel tartott előadást. A Gyarmati Ifjúság Napja Szerdán Békés megyében megkezdődtek a Gyarmati Ifjúság Napjának ünnepségei. Békés rs>bán, Békésen és Orosházán emléküléseket rendeltek, amelyeken kubai és néger fiatalok is részt vettek. A következő napokban Gyulán Mezőkovácsházán és a megye «zárna« helységében kerül sor ifjúsági nagyemlésekre, baráti találkozókra. Magyar—osztrák tárgyalások A határeseményeket kivizsgáló magyar—osztrák bizottság 1971. április 15. és 21. között Budapesten tartotta 11. ^ ZOftsÓ* a ]r$715s lomhatáron lévő helyzetet, s mecr M1 áhította, hogy a közös állambatáron rend és r> viteti lom ura^^dilt, s nem történt h*»tár~ e«em*nv az elmúlt időben, am*»lv az ÓH«mV*bo«z» szú ide de tanó pozitív fejlődést akadályozta volna. Nemzetközi bábfeztivál A többszörösen k’tü-t»te*t bék^sabai „Nepsu-gár” bábem-íH+o« szerűen a csehszlovákiai Usti Nad Labem-be utazott, ahol részt vesz a város VIII. Nemzetközi Bábfesztiválján. A békéscsabaiak többek között Bartók — és Kodály — népdalfeldolgozásokra komponált MbjátA*, kokat adnak ‘ 1