Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

2 SZOLNOK MÉCSEI NÉPLAP Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Községtanácsi választások lesznek vasárnap Olaszország­ban Fontosságuk alig marad el az országos parlamenti vá­lasztások mögött. Nem kevesebb, mint 7 millió választó­polgártól kérnek ezúttal ismét politikai véleményt az olasz pártok Az alapkérdés: a középbal kormánykoalíció krónikus válsága. Néhány éven át m­ár a negyedik köztársaság Fran­ciaországához hasonlított Róma. Oly sűrűn váltották egymást a miniszterelnökök. Úgy tetszik, Colombo kormányelnök sta­bilabb elődesnél, de a válságot csak enyhíteni tudta, felszá­molni nem. A bérből és fizetésből élők nemcsak — az árak­hoz jobban igazodó — béreket és fizetéseket követelnek maguknak, de nagyobb beleszólást is a helyi és az országos politika ügyeibe. Ami igazságosabb szociális elosztást, több társadalmi juttatást, modernebb oktatási, egészségügyi szín­vonalat jelent belpolitikáikig. Külpolitikailag pedig: függet­lenebb olasz politikát. Ezen minden NATO-ország népe, így az Olasz lakosság jórésze is, az amerikai érdekektől, Wa­shington hatalmi politikájától való függetlenedést gondol. Ezekről a kérdésekről is szó lesz, ezekkel a gondolatok­kal és problémákkal foglalkozva is mennek majd szavazni vasárnap az olaszok. Érdekes, hogy az utóbbi időben sok olasz és más nyugati polgári lap felvetette: a munkásosztály Itáliában mind hatásosabban mutatja meg erejét, ideje volna hát, ha a koalíciós kormányba is újra felvennék a munkásság legnagyobb pártját, az Olasz Kommunista Pártot, más pol­gári lapok viszont nem a­z OKP, hanem a jobboldal meg­erősödését jósolják. Egyrészt azért, mert a szélsőséges ,­bal­oldaliak’’ maoisták, trockisták, anarchisták működése sok politikailag kevéssé érett szavazót megzavar. Ezek az ultra­­balos zavargó csoportokat is­ a kommunistákkal azonosítják. Másrészt, mert a közelmúlt balsikerű fasiszta államcsínykí­­sérletét a parlam­enti-pollgári jobboldal megpróbálja a maga javára kihasználni. A kereszténydemokrata többségű kor­mányzat azt bizonygatja, hogy­ lám, mi a jobboldali szélső­ségre is lecsapunk, elhatároljuk magunkat tőle. A politikában nehéz és hálátlan feladat a jóslás. Majd eldől vasárnap, milyenért Itália pillanatnyi politikai erő­viszonyai. Annyi azonban jóslás nélkül is bizonyos: bármit mutasson is majd a voksok száma, a politikai erjedés, a munkásosztály erejének növekedése és az Olasz Kommunista Párt befolyásának, tekintélyének fokozódása — feltartóztat­hatatlan folyamat Itáliában. TV közvetítés az űrlatearatóriumból A kozmpvízió jóvoltából Csütörtök délben a szovjet tv nézőinek milliói láthatták, hogyan folyik a munka a hatalmas tudományos labo­ratórium, a világ első em­­berezette orbitális állomá­sának tágas, kényelmes sza­lonjában. A kamera egyszer­re mutatta a könnyű, mele­­gítőszerű öltözékben tevé­kenykedő Borostyán—1-et, 2-et és 3-at, vagyis Dobro­­volszkijt, Volkovot és Psca­­jevet. Nyilatkozatuk szerint „a személyzet közérzete ki­tűnő”.­­ Erről egyébként maguk a tv-nézők is meg­győződhettek, amikor az űr­hajósokkal közölték, hogy „már adásban vannak” vi­dáman integetve üdvözölték nézőiket. Georgij Dobrovölszkij, az űrállomás parancsnoka saját feladatáról szólva elmondot­ta: „Felelős a repülési prog­ram végrehajtásáért, részt vesz a különböző automati­kus és kézi vezérlésű műve­letekben, ezenkívül műszaki és tudományos kísérleteket végez’’. Vlagyiszlav Volkov hajózó mérnök ugyancsak megis­mertette a nézőket tenniva­lóival. Mint közölte: „Üze­melteti a fedélzeti berende­zéseket, ami — szavai sze­rint — korántsem könnyű feladat az űrállomás óriási méretei miatt. Elég soká tart amíg egyik végéből a másikba „lebeg’ . Az orbitá­lis állomás hossza 20 mé­ter, s így Volkovnak van mit „lebegnie’’. Viktor Pacajev kísérleti mérnök munkája: A Szojuz —11 és a Szaljut egyes be­rendezéseinek ellenőrzése, tudományos kísérletek és megfigyelések végzése. A Szaljut személyzetének negyedik munkanapja csü­törtökön moszkvai idő sze­rint éjjel egy órakor kezdő­dött. A csütörtöki program jelentős részét orvosi—bio­lógiai kísérletek alkották. Szojuz 11 és a Szaljut űrlab­oratórium modellje, — (Telefoto—TASZSZ—MTI—KS) INDENFELŐ LONDONI A fajgyűlölő Dél-Afrikai Köztársaság hadügyminiszte­rének londoni látogatása el­len tüntető fiatalok füst­bombát dobtak Botha ko­csijára és paradicsomokkal árasztották el, amikor a hadügyminisztérium épülete elé érkezett Botha futva menekült be a kapun, a rendőrök pedig kint őrizet­be vettek két tüntetőt KARACHI Jahja Khan pakisztáni el­nök elutasította Mohamed Ferpz Abdullahnak, a pa­kisztáni légitársaság volt gépkocsivezetőjének kegyel­mi kérvényét. A gépkocsivezetőt május elején egy katonai törvény­szék halálra ítélte, mert tavaly november 1-én a Karachi repülőtéren előre megfontolt szándékkal ha­lálra gázolta Zygfryd Wol­­niak lengyel külügyminisz­­terhelye­ttest, valamint há­rom pakisztáni személyt. STOCKHOLM A svéd rendőrség külföl­dieket ellenőrző osztálya — több egymást követő cáfo­lat után . — csütörtökön megerősítette, hogy egy fia­tal amerikai tiszt feleségével együtt Nyugat-Németország­­ból, ahol elhagyta egységét, Svédországba érkezett és itt tartózkodási engedélyt kért. John R. Vequist 24 éves főhadnagy még május végén dezertált A hírügynökségek kiemelik, hogy annak idején az amerikai katonai elit iskoláján, a West Point-i ka­tonai akadémián végz­ett, mégpedig igen jó eredmény­űvel. Disszidálásának okát felettesei „nem ismerik”. Svédország tudvalevőleg a Nyugat-Németországban ál­lomásozó amerikai katonák menedéke, ha Vietnamba irányítják őket. BONN * Szvaran Szingh indiai kül­ügyminisztert csütörtök dél­előtt külön-külön fogadta Willy Brandt nyugatnémet kancellár és Walter Scheel külügyminiszter. A találko­zón Szingh tájékoztatta nyu­gatnémet vendéglátóit a ke­­let-pakiszáni­ menekültek ellátásával kapcsolatos ne­hézségekről. Anvar Szadat, egyiptomi elnök csütörtökön, nagy jelen­tőségű rádió és televíziós be­szédet mondott. Kijelentette: „A Közel-Keleten úgy lehet­séges a tartós béke, ha Izrael kivonja csapatait az összes megszállva tartott arab te­rületről és elismeri a Palesz­tinai népnek azt a jogát, hogy saját maga döntsön sorsáról”. Az elnök hevesen bírálta az Egyesült Államokat amely — mint mondotta — „az Iz­raelnek nyújtott katonai és anyagi támogatás révén te­vékeny részt vállal terüle­teink megszállásában és a szuverenitásunk ellen irá­nyuló agresszióban”. Ezt a magatartást nem fogadjuk el és teljes egészében elutasít­juk” -­­ mondotta. A Szovjetunió lojális és önzetlen segítségét méltatva Szadat elnök kijelentette: „A Szovjetunió a gyakorlatban bizonyította be, hogy szilár­dan az imperialista-ellenes forradalom mellett áll és ha­bozás nélkül erkölcsi és anyagi segélyben részesíti a függetlenségük megszilárdí­tásáért küzdő fejlődő országo­kat”. Az egyiptomi államfő hoz­záfűzte: „A Nasszer elnök kezdeményezte egyiptomi— szovjet barátság továbbfejlő­dött és a nemrég aláírt ba­rátsági és együttműködési szerződésben öltött testet. E szerződés megerősíti a barát­ság elvein nyugvó szovjet— egyiptomi kapcsolatokat és megszilárdítja a két ország között kialakult szoros együttműködést. A szerződés révén a Szovjetunió rendel­kezésünkre bocsátja tudomá­nyos és technológiai ismere­teit, hogy segítségünkre sies­sen a korszerű egyiptomi ál­lam kiépítésében és fokoz­za katonai erőnket terüle­teink felszabad­ítása céljá­ból”. „E barátságtól egyetlen lé­­péssel sem távolodhatunk el, mert ezzel saját érdekeink ellen cselekednénk és saját térségünkön belül az imjte­­rializmus ügyét támogat­nánk” — mondotta Szadat egyiptomi elnök. Az Arab Szocialista Unió átszervezéséről és azokról az elvekről szólva, amelyekre tevékenységét alapoznia kell, Anvar Szadat hangsúlyozta: „Az Arab Szocialista Unió a dolgozó nép szövetségére épül. Nem kaphatnak benne helyet az opportunisták, a reakciósok, az egyiptomi tár­sadalom szocialista átalakítá­­sának ellenségei, az ingado­zók, és a nemzeti integritás a belső front ellen ágáló ös­­­szeesküvők”. ,,A néptömegek — fűzte hozzá — rendelkezni fognak azzal a joggal, hogy meg­vonják bizalmukat képvise­lőiktől, amennyiben azok el­térnek a forradalmi úttól”. Szadat elnök jelezte, hogy elhárítják a fiataloknak és a nőknek a közéletben való részvétele előtt álló akadá­lyokat Szadat elnök végezetül hangsúlyozta az állami szek­tor uralkodó szerepét az egyiptomi gazdaságban, majd rámutatott a „nemzetgazda­ság fejlődésének alapját ké­pező nehézipar „kiépítésé­nek” szükségességére. Szadat fel szed@ az IÁK külpolitikájáról A Clodomiro Almeyda Medina vezetésével Berlinben tartózkodó chilei küldöttség megkezdte hivatalos tárgyalásait az NDK fővárosában. Balról a 3. Otto Win ezer NDK külügyminiszter, jobbról a 3. a chilei külügyminiszter, • % (Telefoto — 2B—MTI—KS) 1971. június U. T­agy­ részvéttel búcsúztatták el Lukács Györgyöt Csütörtökön a Mező Imre úti temetőben nagy részvét­tel búcsúztatták el a 86 éves korában elhunyt Lukács Györgyöt, a Magy­ar Tanács­köztársaság volt népbizto­sát, kétszeres Kossuth-díjas akadémikust.­­ A munkás­­mozgalmi Pantheon terüle­tén a gyászolók sokasága állta körül a magyar és a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom kiemelkedő személyiségének, a kiváló marxista filozófusn­ak és esztétának vörös szemfedél­lel borított, virágokkal és koszorúkkal övezett ravata­lát. A gyászszertartáson a hoz­zátartozókon kívül részt vet­tek és a koporsó mellett díszőrséget álltak párt- és állami vezetők, tudományos és kulturális életünk ismert személyiségei, a különböző társadalmi szervezetek kép­viselői; eljött a végső tiszte­letadásra a munkásmozga­lom sok régi harcosa, lerót­ták kegyeletüket az elhunyt egy,kkori munkatársai, tanít­ványai, barátai és ismerő­sei, köztük számos külföld­ről érkezett tisztelője. A ravatalnál a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Ma­gyar Tudományos Akadémia nevében Friss István, az MSZMP KB tagja, akadé­mikus búcsúzott Lukács Györgytől, akinek távozásá­val — mint mondotta — a magyar és a nemzetközi munkásmozgalmat, a ma­gyar és a nemzetközi tudo­mányos életet és a tudomá­nyon és a munkásmozgal­­­mon túl a magyar társadal­mat érte nagy veszteség. Méltatta Lukács György rendkívül gazdag életet. — A munkásmozgalom­mal az első világháború vé­gén került kapcsolatba. 1918. decemberében belépett a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjába. — Mint az illegális KMP egyik vezetője, — Lukács György vállalata az illegális harc minden kockázatát. — 1929-ben a titkárság tagja­ként hónapokon át Budapes­ten irányította a pártmun­kát. A Moszkvában töltött évei alatt Lukács György újból behatóan foglalkozott Marx­szal. „Míg a II. Internatio­nale — írta erről később — legtöbb vezetője Marxban kizárólagosan vagy legalább­is elsősorban a közgazdaság­tan forradalmasí­tóját látta, most kezdtük megérteni,­­ hogy vele új korszak kez­dődik az egész emberi gon­dolkodás történetében, ame­lyet Lenin működése tett aktuálissá, hatékonnyá A marxi esztétika önállóságá­nak, elvi eredetiségének el­ismerése első lépésem volt az új világnézeti fordulat megértése és megvalósítása irányában". 1931 nyarán Lukács György Berlinbe költözött, ahonnan csak Hitler uralomra jutá­sa után, 1933-ban tért vissza megint a Szovjetunióba. — Berlinben élénk kapcsolat­ban volt a haladó német iro­dalom legjobb képviselőivel. Moszkvába való visszatérése után a Lity­era­turna­l a Kri­tik belső munkatársaként működött. Ezután a német­nyelvű Internationale Lite­­raturban és a Gábor Andor szerkesztette Új Hangban jelentek meg cikkei Az utóbbiak —­ élesen és szen­vedélyesen — a Magyaror­szág hadbalépését megelőző utolsó évek magyar irodal­mának — s egyben az or­szág életének — döntő kér­déseivel foglalkoz­ik, az oly rég esedékes demokra­tikus átalakulással.­­ Hazatérése után iroda­dalomtörténeti és esztétikai munkásságát néhány évig háttérbe szorította a demok­ratikus és szocialista átala­kulás megalapozásának és a béke fenntartásának szentelt közéleti tevékenysége. Lukács György sokoldalú tevékenységét jellemezve el­mondta, hogy az esztétiká­va­ korántsem merül ki ér­deklődési köre. Mióta elsa­játította a marxizmus tudo­mányos módszerét, szenvedé­lyesen érdekelte, hogy a leg­szélesebb körben mi a való­ság és ez a valóság hogyan tükröződik az­­ ember fejé­ben. Halála előtt már csak­nem teljesen elkészült nagy munkája, a társadalmi lét elméletéről, s mennyi más terve volt még, — s milyen szenvedélyes figyelemmel kísérte a valóság átalakulá­sát élete végéig! — Ma már nem vitatható, hogy Lukács György nagyot alkotott. Megtermékenyítően hatott az utolsó évtizedek filozófiai, esztétikai, társa­dalmi-politikai, tudományos gondolkozására. Új felsme­­résekkel gazdagította a marxizmus—leninizmust Ha­tása messze túlterjedt hazá­ja határain. A nemzetközi tudományos közvélemény — mint a marxizmus vezető gondolkodóját, képviselőjét tartotta számon. Halála óta szerte a világon egymást érik az életét, munkásságát méltató megnyilatkozások. Nemzete, a haladó tudomány és a nemzetközi forradalmi mozgalom gyászolja benne nagy halottját, — mondotta befejezésül. Az elhunyt barátai nevé­ben Déry Tibor író mondott búcsúszavakat. A gyászbeszédek elhang­zása után a koporsót a Pan­theon temetőjébe vitték, s az Internacionálé hangjai mellett bocsátották a sírba, amelyet elborítottak a gyász és a kegyelet virágai. Utolsó útjára kísérik Lukács Györgyöt

Next