Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-10 / 135. szám

XXII. évf. 135. sz. 1971. június 10., csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fehér Lajos miniszterelnök­helyettessel a Jászságban Azt mondják megyénk ve­zetői, a felkínált program­­lehetőségekből Fehér Lajos külön kérte, hogy a Jásztej Társulást meglátogathassa, megismerhesse. Jászapátiban, a jelenlevő társulás és tsz-vezetők köré­ben el is mondta, fél éve ké­szülődik már a szép jász­községbe, de ideje sehogy sem engedte eddig, most na­gyon örült, hogy az ország több szövetkezeti vállalkozá­sának ismeretében a jászsá­giban is elidőzhetett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének idejéből összesen két jászsági nevezetességre tel­lett: a Hűtőgépgyárra és a Jásztejre. Mégis nagyon sze­rencsés választás­­ volt, hi­szen a Lehelkürt egyre in­kább csak a régi jászság szimbóluma, a szocializmus­ban megújult táj igazi jelké­pe már a hűtőszekrény in­kább, s újabb országos hírű a jászsági csomagolt tej. Minderről már Jászberény­ben, a járási-városi pártbi­zottság épületében sok szó esett, ahol Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Fodor Mihály, a megyei ta­nács elnöke és Szekeres László a járási pártbizottság első titkára fogadták minisz­terelnök-helyettesünket. A program úgy fogalmazza, tá­jékoztatta szülőföldünk éle­téről. Valójában beszélgetés munkaértekezlet volt ez. Hi­szen amikor Váczi Sándor arról beszélt, hogy elhúzód­nak az építkezések, Fehér Lajos rögtön közbe­szólt: — Mondja Váczi elvtárs, hány építkezést adtak már ki a megyében, szakmányba az építkező kollektíváknak? El is magyarázta, mire gondol. Arra, hogy egy-egy építke­zésen dolgozik a megfelelő berendezésekkel egy kollek­tíva. Azt mondják nekik, emberek ezért a munkáért ennyi pénzt kaphattak. És rájuk bízzák, hogyan, men­­­nyi idő alatt lesznek készen a munkával. De pénzt akkor is annyit kapnak, ha fél év alatt adják át az épületet és akkor is, ha csak öt esztendő alatt készülnek el . Meglátják — mondta Fehér Lajos — egyből meg­szűnik a lógás a munkahe­lyeken. A lógós embert ki­közösíti a kollektíva és a bri­­gádvezetőnek a munkaszer­vezés lesz a dolga, nem az, hogy munkára noszogassa az embereket. Aztán elgondol­kodva hozzátette: — Ahogy én a magyar munkásembert ismerem, bi­zonyos, hogy nagy lesz az igyekezet, a szorgalom. Az is valószínű, hogy az igyekvő munkások sokat fognak majd keresni. Nem kell irigyelni a sok pénzt attól, aki gyorsan és jól dolgozik. Lehet, hogy­ ez a „bérbeadott építkezés” meglepő gondolatnak látszik a szocializmusban. A mi tár­sadalmunktól azonban sem­mi sem lehet idegenebb, mint a dogma. Megyénk vezetői nagyon egyetértettek ezzel és nevük­ben Váczi Sándor a követke­ző ajánlatot tette: — Látogasson el egy esz­tendő múlva Fehér elvtárs hozzánk. Biztosítjuk, hogy már talál ilyen építkezést. Fehér Lajos tréfásan meg­jegyezte: — Ezt fel is jegyezhetem magamnak? — Nyugodtan — mondta ismét Váczi Sándor — hi­szen a munkásembernek tet­szeni fog ez. Az államnak, a vállalatnak egy fillérrel sem kerül többe. Az építkezések meggyorsulnak, az emberek jobban keresnek, végül­­ mindannyian jól járunk­. Sok ilyen új dologról esett szó a jászsági körúton. A miniszterelnökhelyettes min­denütt biztatta az újat aka­ró embereket, így kapott biztató szót az az elgondolás is, amiről Szekeres László szólt. Tudniillik, hogy a jász­­alsószentgyörgyi Petőfi Tsz. felépülő nagy sertéstelepére együttműködőt keres. Tár­­sulat a feldolgozásra. A ser­téstenyésztésről szólva­­ egyébként Váczi elvtárs el­mondta, hogy 559 ezer ser­tés, 4,5 millió baromfi van a megyében. Az előbbi 26, az utóbbi 10 százalékkal több mint tavaly hasonló időszakban. A megyei terv szerint 260 ezer hízott sertés­re kellett volna szerződni. Már 310 ezernél tartanak, de még mindig van szerző­déskötés. Fellendült az ál­lattenyésztő kedv a közös­ben is, a háztájiban is. Jász­­apátin Horváth István tsz­­elnök örömmel újságolta a miniszterelnökhelyettesnek, hogy ebben az évben már háztáji istálló építkezésről is tud. Fehér Lajos azt kér­dezte: — Kapható-e mindig takarmány a takarmánybol­tokban? — Igen — válaszolta Fo­dor Mihály — bár néha hi­ányzik egy-két áru. — Ha még csak néha hiányzik, abból nincsen baj — szólt ismét a kormány elnökhelyettese — de azért (Folytatás a 3. oldalon) Fehér elvtársat Jászberényben üdvözölte Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára 3,1 millió holdon, 14 000 kombájnnal készülnek az aratásra Érnek, színesednek a ga­bonák, az aratókat 3,1 millió holdon várják a kalászosok. A kenyérgabona vetésterüle­te országosan eléri a 2,1 mil­lió holdat. A gazdaságok az idén előbbre léptek a gépesítés­sel. Kétezer új kombájnt küldenek a határba. Az ara­tó-cséplőgépek száma már megközelíti a 14 ezret. Hat­ezer járva­ bálázó, 3600 ká­­vékötő-arató és 2300 rendre arató gép segíti majd a bri­gádokat. Ennek ellenére az idén sem lesz könnyű a munka — így tartják a szakemberek, azok szerint gépalkatrészből többre lenne szükség és sok­felé kevésnek tartják a tá­rolóhelyet is. Az ország középső vidé­kén, Bács-Kiskun megyében csaknem negyedmillió holdas területről takarítják be a termést. Itt is több, mint félezer kombájnt irányítanak a táblákra. A termés fogadására már kiürítették a tárháza­kat, a megye központi ga­bonatermő vidékein újabb 400 vagonnal bővítették a raktárteret. Felkészültek a termény szárítására is. Hat helyen — Kalocsán, Baján, Bácsalmáson, Csátalján, Kun­­szentmiklóson és Jánoshal­mán — nagyteljesítményű szárító berendezéseket he­lyeztek üzembe. Csongrádban az idén elő­ször a kalászosokat szinte 100 százalékosan gépekkel takarítják be. A gazdaságok 82 új kombájnt vásároltak. Az együttműködés a terme­lők között más területen is jónak ígérkezik: az idén is alkalmazzák azt a jól bevált módszert, hogy a fekete föl­dön gazdálkodó tsz-ek, — ahol egy héttel később érik a gabona — kombájnokat adnak át a korán kezdő ho­moki szövetkezeteknek, ame­lyek később viszonozzák a segítséget. A termés fogadá­sára az ország egyik legkor­szerűbb, 900 vagonos, telje­sen automatizált terménysi­lója készült el Szentesen, Makón pedig 300 vagonos tároló épült. A felvásárló vállalat 1200 vagonnyi ke­nyérgabona bértárolására kö­tött szerződést a tsz-ekkel és az állami gazdaságokkal. 220 ezer hold vár betakarí­tásra Borsod megyében. A tárolás az idén is gondot okoz majd a borsodi tsz-ek­­ben, különösen akkor jelent­het ez súlyos problémát, ha az esős időjárás miatt ned­vesek lesznek a gabonák. Több mint harminc helyen ideiglenesen színeket létesí­tenek és 25 gazdaság a termény szárítására is fel­készült HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Felavatták az egyetemi tanreaktort Ünnepélyes külsőségek kö­zött adták át rendeltetésé­nek szerdán a Budapesti Műszaki Egyetemen hazánk első, tíz kilowattos teljesít­ményű tanreaktorát. Az ün­nepségen megjelent dr. Aj­­tai Miklós, a kormány elnök­­helyettese, Ilku Pál műve­lődésügyi miniszter, Hollai Imre külügyminiszterhelyet­tes, Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes, dr. Té­tényi Pál, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, dr. Oszt­­rovszky György, az Országos Atomenergia Bizottság el­nöke, valamint politikai, tár­sadalmi és tudományos élet számos, neves személyisége. Ott volt Vlagyimir Jakovle­­vics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Részt vettek az ünnepségen a KGST atomenergia állandó bizott­ságának XX. ülésszakán ha­zánkban tartózkodó küldöt­tek A. M. Petroszjanc-nak, a KGST atomenergia állan­dó bizottsága elnökének ve­zetésével. Dr. Perényi Imre, az egye­tem rektora köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Lé­vai András akadémikus, az Egyetem tudományos rektor­helyettese tartott tájékozta­tót az egyetemi atomreak­torról. Ezt követően dr. Po­­linszky Károly művelődés­ügyi miniszterhelyettes mon­dott beszédet, amelyben töb­bek között hangsúlyozta: “ Ez a tanreaktor egy új szemlélet szimbóluma is le­het: nem az események után járva próbálunk a felhalmo­zott problémákon enyhíteni, hanem előttük haladva, lo­gikus sorrendet tartunk. Né­hány év múlva jelentős szá­mú szakemberre lesz szük­ség. Megépítettük tehát a taneaktort, megkezdjük a szakemberek képzését és ala­pos felkészítését. Csak ily módon adhatunk felkészült szakembereket majd az első hazai atomerőműnek. Ezt követően Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter ünne­pélyes külsőségek között vágta el a reaktor bejáratá­nál a nemzeti és vörös szala­got, s ezzel jelképesen is át­adta rendeltetésének. A meg­hívott vendégek nagy érdek­lődéssel tekintették meg a létesítményt, amely az el­múlt hetekben befejeződött próbaüzemelést követően már kifogástalanul működik. Megkezdődött az Inter­­metall tanácsának ülése Budapesten szerdán meg­kezdődött az Intermetall vas­kohászati együttműködési szervezet tanácsának 13. ülé­se. Ezen részt vesznek a tag­országok — Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — küldöttségei. A tanácsülésen értékelik az Intermetall 1970. évi munkáját, és megtárgyalják különböző kohászati terme­lőkapacitások közös létesíté­sével kapcsolatos javaslato­kat. Prágai küldöttség látogatása az Egyesült Izzóban Antonin Kapeknek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága el­nöksége tagjának, a prágai pártbizottság első titkárának vezetésével hazánkban tar­tózkodó prágai pártküldött­ség szerdán délelőtt látoga­tást tett az Egyesült Izzó­ban. Társaságukban voltak Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság el­ső titkára. A küldöttséget Dienes Bé­la, a gyár vezérigazgatója, Sugár György, az üzemi pártbizottság titkára, tájé­koztatta a vállalat munkájá­ról, a dolgozók életéről. Ezt követően a pártküldöttség megtekintette az Izzó külön­böző üzemrészeit. A látogatás a vállalat pártaktivistáival folytatott kötetlen beszélgetéssel ért véget. Növényvédelmi gépesítési napok Debrecenben Hol tartunk a növényvé­delem gépesítésében és mű­szaki fejlesztésében, mekko­ra a mezőgazdaság növény­védő gépszükséglete? Erről tanácskoznak a szerdán Deb­recenben megkezdődött nö­vényvédelmi gépesítési na­pokon. Az ország különböző részéből érkezett több mint 220 tudományos kutató, ter­vező, gépgyártó és mezőgaz­dasági szakember előtt Far­kas László, a MÉM növény­­védelmi főosztályának fő­mérnöke tartott bevezető előadást. Elmondotta: a múlt évben végzett felmérés azt mutatja, hogy növényvédő gépparkunk elhasználódott, sürgősen bővítésre és kor­szerűsítésre szorul. Jelenleg 10 600 növényvédő gép dol­gozik termelőüzemeinkben, s ezekből 5800 korszerűtlen, elhasználódott. Az elmúlt időszakban megnövekedett ugyan a növényvédő repülő­gépek száma, de ezek ko­rántsem tudják pótolni a vontatott gépek hiányát. Ára: 80 fillér Csanádi György hazaérkezett Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter, aki Bengt Norling svéd közlekedésügyi miniszter meghívására rövid látogatást tett Stockholmban, szerdán este hazaérkezett. M­a: Fiatal maradt a fiatalok között Modern földindulás Beremenden Fogolycsere A világ mezőgazdasága Egyenes út, görbe út Bélyeg­sarok Jászberényi műemlékek A Néplap lakásügyi tájékoztatója A róka és a holló Sporteredmények Kísérletek a világűrben Különleges űrruhák rikus információk alapján végzik majd. Az űrhajósok több egész­ségügyi és biológiai kísérle­tet hajtottak végre. Ahhoz, hogy az űrhajózás során fi­zikailag jó állapotban ma­radjanak, segítséget nyújt a különleges űrruha, amelynek viselője úgy érzi, mintha csontváza­­ és izomrendszere a földi körülményeknek meg­felelő megterhelés alatt vol­na. Az űrhajósok jelentet­ték, hogy az űrruha alkal­mas a munkához és nem okoz kellemetlen érzéseket. A munkanap során az or­­bitális állomás fülkéiben rendszeresen ellenőrizték a levegő gázösszetételét, meg­vizsgálták az állomás fő be­rendezéseit, a tudományos készülékeket és a műszere­ket. Méréseket kezdtek a kozmikus térségben tapasz­talható sugárzások szintjé­nek meteoritokkal való ta­lálkozás lehetőségeinek meg­határozására. A szerdai kísérletek során kipróbáltak egy nagy haj­lásszögű vezérlő eszközt, amely új műszer a Nap és a bolygók irányában való betájoláshoz. A már említett pályamó­dosítás eredményeként a Szaljut új pályájának jel­lemzői a következők: legna­gyobb eltávolodása a Föld felületétől 282 kilométer, leg­kisebb eltávolodása 259 ki­lométer, földkörüli keringé­si idő 89.7 perc, a pálya sík­jának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 51.6 fok. A Szaljut tudományos ál­lomás szerdán magyar idő szerint 13.00 óráig befejezte a 38. fordulatot a Föld kö­rül. Telemetrikus úton szerzett értesülések és az űrhajósok jelentése szerint a tudomá­nyos állomás fülkéiben a viszonyok normálisak. Az­­ (Folytatás a 2. oldala*) Mint a TASZSZ tudósítója a szovjet űrhajózási irányító központból jelentette, szer­dán, magyar idő szerint 8.06 órakor a programnak meg­felelően másodszor is módo­sították a Szaljut orbitális állomás pályáját. A három űrhajós harma­dik munkanapja szerdán,­­ magyar idő szerint 13.00 óra­kor befejeződött. A harma­dik munkanapon kísérlete­ket végeztek és előkészítet­ték az állomást a további munkához. Reggeli után az űrhajósok megkezdték a kitűzött prog­ram elvégzését. Gondoskod­tak arról, hogy a Szojuz–11 űrhajó berendezései tovább­ra is biztonságosan működ­jenek. Az űrhajó fedélzeti beren­dezéseinek további ellen­őrzését ezután telemet-

Next