Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

XXII. évf. 136. sz. 1971. június 11., Érdek, ösztönzés, demokratizmus a gazdasági reform nyomán, a vállalati önállóság, érd­e­­keltség és felelősség növekedésével, kedvező lehető­ségek­ nyíltak az üzemi demokrácia fejlesztésére. Va­lójában azonban mégsem növekedett észrevehetően a dol­gozók, főleg a munkások közéleti felelőssége, aktivitása a gyár, a vállalat ügyeinek intézésében. Ezt csak részben ma­gyarázhatjuk azzal, hogy a megvétózott helyzet felismerése s a tudatos cselekvés érlelődési időt, személyes tapasztalatot igényel. Lényegesebb körülmény, hogy a legtöbb műhelyben, üzemben, építkezésen, boltban és sok más helyen a dolgo­zók a reform­ nyomán nem tapasztalnak érdemi változást. Elsősorban azért, mert a vállalatok belső irányítása, érde­keltségi rendszere többnyire erősen centralizált maradt. Nem korszerűsítették az úgynevezett belső mechanizmust az új helyzetnek megfelelően, a m­egnövekedett hatáskörök jórésze jelenleg is a vállalat felső vezetőinek kezében összpontosul. A reform megteremtette a népgazdasági és a vállalati érdekek ütközésének és az ellentmondások rugalmas feloldá­sának lehetőségét, elsősorban azzal, hogy a tervutasításokat felváltó gazdasági szabályozás növelte a kollektívák egészé­nek önállóságát, felelősségét Hasonlóképpen szükséges a vállalat különböző részlegeinek, rétegeinek , gyáregységei­nek, üzemeinek, műhelyeinek, osztályainak, különböző szintű vezetőinek, műszakijainak, munkásainak — érdekeltségét növelni, megteremtve a különböző érdekek egyeztetéséhez s az ellentmondások feloldásához nélkülözhetetlen feltétele­ket A vállalaton belüli részlegek és rétegek érdekei ugyanis objektíve különbözőek. Ösztönző teljesítménybér esetén pél­dául a munkások érdekeltek a termelés mennyiségének nö­velésében, de a termelési eszközök kihasználásában, több műszakos üzemeltetésében, a minőség javításában, az anyag, a szerszám takarékos felhasználásában, a gépek kímélésében már kevésbé, főleg ún. sima darabbérezés esetén. Sőt idő­szakonként — főleg a normarendezések alkamával — még a teljesítmények visszafogásával is megpróbálkoznak kedve­zőbb kereseti feltételeket elérni. A­z egysíkú ösztönzés káros hatásait hiba lenne csupán­­­ az Öntudat feji ellenségével magyarázni. Az üzem és művezetők szintén ,,Szűklátókörűek”, s részlegük belső tartalékainak eltitkolásában, alacsony tervfeladatok kiharco­lásában érdekeltek, ha például­ mechanikusan, a program teljesítése arányában kapják prémiumukat. Ilyenkor hiába hivatkoznak arra, hogy a prémium, a béremelés, az év végi részesedés alapja a jobb, a több munka, a nagyobb vállalati nyereség. Olyan érdekeltségi viszonyok megteremtésére van tehát szükség, amelyek minden szinten a vállalat rövid és hosszútávú feladatainak végrehajtására ösztönöznek. Igaz, a vállalatok hatékonyságra ösztönző, de meglehetősen bonyo­lult jövedelem- és bérszabályozása nem bontható le üze­mekre, műhelyekre, munkásokra. Körültekintő elemzéssel, s bizonyos egyszerűsítéssel elérhető azonban, hogy a műhely­kollektívák csak úgy, mint a különböző szintű vezetők, mű­szakiak, közgazdászok a vállalati főfeladatokkal egyezően tev­ékenyked­jenek. a termelési és társadalmi aktivitás feltételezi a helye­zé­stn meghatározott érdekeltségi viszonyokat. Az érdek * * döntő szerepet játszik minden emberi cselekvésben de az emberi cselekvés egyben tudatos megnyilatkozás is. Nélkülözhetetlen tehát a bonyolult társadalmi munkameg­osztás, a sokrétű emberi kapcsolatok összefüggéseinek isme­rete. Ennek hiányában a szűklátókörűség, az önzés szükség­szerűen és indokolatlanul összeütközések, feszültségek for­rásaivá lesz a köz- és magánéletben egyaránt. A jól kör­vonalazott, világos körülményekre épülő érdekeltség meg­gyorsítja a társadalmi tudat fejlődését A felvilágosító mun­ka, a széleskörű tájékoztatás viszont lehetővé teszi, hogy a dolgozók felismerjék saját érdekeiket s így tenni akarásuk, aktivitásuk anyagi erővé váljon. Bármilyen oldalról közelítjük is meg a kérdést: a de­mokratizmus fejlesztése minden szinten fontos vezetői fel­adat. E feladat felelősségteljes megoldásához azonban min­den szinten olyan önállóságra és hatáskörre is szükség van, amely l­ehetővé teszi a dolgozók ésszerű javaslatainak meg­valósítását, jogos igényeik kielégítését. Vagyis, az üzem- és művezetők önállóan és felelősségteljesen intézkedhessenek beosztottaik bér-, szervezési és más ügyeiben. Végeredmény­ben tehát az üzemi demokrácia feltételezi az alsó szintű vezetők fokozott beleszólási és döntési jogát saját munka­területükön.­­F F­­urcsa ellentmondás napjainkban, hogy a termelőszövet­­­h­keze­ti parasztság sokfelé aktívabban vesz részt a közösség ügyeinek intézésében, mint néhol a nagy­üzemi munkásság. Igaz, a gazdálkodás formája más, s a cso­porttulajdonon alapuló tsz-ekben a közvetlen demokrácia hatóköre is szélesebb. (A tsz közgyűlés elnököt választ és szavazással dönt a gazdálkodási tervekről.) A demokratiz­mus­­ eltérő fejlettségét mégsem magyarázhatjuk csupán a tulajdonformák különbözőségével: sok szempontból a tsz-ek és tagjaik érdekeltsége is egyszerűbb, korszerűbb, kevésbé bürokratikus, s az emberi — köztük a vezetői — kapcsola­tok közvetlenebbek. Mindebből sok állami vállalat vezetői is okulhatnak, amikor az anyagi ösztönzés továbbfejlesztése, a belső mechanizmus korszerűsítése, a közösséggel szembeni önzetlen felelősségérzet fokozása — összefoglalóan: a reform teljes mélységű alkalmazása — van napirenden.­ ­ Kovács József VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fehér Lajos miniszterelnök­helyettessel a Nagykunságban Kunhegyes és Karcag a programban Pólyák Istvánt, a 27 ezer holdas Középtiszai Állami Gazdaság igazgatóját precíz embernek ismeri minden­ki. Ezúttal is gondosan pa­pírra írta, mi mindenről tá­jékoztatja a Váczi Sándor megyei pártitkár és Fodor Mihály megyei tanácselnök­kel együtt érkező Fehér La­jost. Ám a miniszterelnök­helyettes harmadízben járt már a Kiváló Vállalat cí­met többszörösen viselő üzemben. Helyismeretéből és a mezőgazdaság iránti ér­deklődéséből adódóan nem sokat ért az igazgató előre megtervezett beszéde. A kor­mányban Fehér Lajos a me­zőgazdaság irányítója, s nem vehette rossz néven sen­ki, hogy nagyon alapos in­formációkat kért. Többek között a kosztromai kísér­letről is. — Be kell vallanunk — mondta Bakos Mihály a gaz­dasági pártbizottság titkára — elsietett kísérlet volt. Hat­száz ilyen keresztezésű tehén van már a gazdaságban, s arra kényszerülünk, hogy ki­cseréljük az állományt. Fehér Lajos elgondolkodva hozzátette: — Látják elvtársak, én magam is nagy híve va­gyok a kísérletezésnek. De csak az olyannak, aminek értelme van. S csak olyan méretekben szabad pénzt áldozni kísérletre, amiből valami tapasztalatot nyer­hetünk. Nem mondom eb­ből is tanultak az elvtársak. Annak viszont igen meg­örült, mikor a bánhalmi 472 férőhelyes épülő tehenészeti telepen járva megmutathat­ták az 1200 köbméteres, an­gol ötlet alapján, felhúzott takarmánysilókat, öt van be­lőle, a gazdaság brigádja épí­tette és összesen tizenegy műszak alatt, csúszózsaluzás­­sal — Hihetetlen — nézte a miniszterelnökhelyettes. — Hiszen két évig szokott az ilyesmi tartani nálunk. Ez nagy beruházás, egy tömbistállóban 372 tehén lesz. A tej úgy kerül a kan­nákba, hogy emberi kéz nem is érinti, s három óra hossza alatt száz tehenet megfej egy tehenész, öt év alatt tér rül­­ vissza. Az épületben jár­va mutatták a gazdaságiak, és Fehér Miklós, a török­szentmiklósi járási pártbi­zottság első titkára a cibak­­házi MEZŐGÉP Nátrix is­tállógép rendszerét. — Láttam tavaly a mező­­gazdasági kiállításon, igen jól szerepelt — jegyezte meg a minisztertanács elnökhe­lyettese. Pólyák István pedig azt mondta erre: — Tudja Fehér elvtárs, a gazdasági szakembereknek nem mindig az a mérce, ho­gyan szerepel valami a ki­állítson. Azt mi már a pro­totípusnál kiszűrjük, miben van fantázia. Fehér Lajos derült az igaz­gató kitételén, majd az új tehenészeti telepről szólva azt javasolta: — Kell a tej ebben az országban és ma még jó gaz­daságnak tartjuk, ahol ma­gas­ a tejhozam. Azonban külföldön már egyre inkább a hús számít és nekünk is a (Folytatás a 3. oldalon) A halastónál Ára: 80 fillér 4 629 új lakás Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban el­készült az ÉVM vállalatok első öt havi munkájának mérlege. Eszerint a minisz­térium 33 vállalata dolgo­zott jobban az egy évvel ez­előttinél, s körülbelül 11 vál­lalat, az átlagnál jóval na­gyobb arányban, több mint 20 százalékkal bővítette ter­melését. Ennek eredménye, hogy az építőipari ÉVM vál­lalatok csaknem egymilliárd forint értékű létesítménnyel építettek többet, mint a múlt év azonos időszakában. A tervezett hét-nyolc he­lyett 11 százalékkal bővítet­ték az építőipari termelést, s nem is akárhogyan, mert a többlet túlnyomó részét — 70 százalékát — a termelé­kenység növelésével érték el. A lakásépítők öt hónap alatt 4629 új otthont adtak át, majdnem 500-zal többet, mint a múlt év azonos idő­szakában. Ebből a budapes­tiek 1333 lakás építését fe­jezték be, valamivel keve­sebbet, mint egy évvel ez­előtt, mert most nagyobb erőt összpontosítottak­ az újabb építési területek elő­készítésére, a vidéki válla­latok is jelentősen gyorsí­tották az előkészületeket.­­ Ennek köszönhető, hogy az ÉVM vállalatok az idei ter­vükben átadásra előirány­zott 30 500 új lakással szem­ben már 37 660 új otthon építésén kezdték meg a munkát. Ez lehetővé teszi, hogy a következő hónapok­ban meggyorsítsák az át­adások ütemét. Az építőanyag- és szerke­zetgyártó ipar szerényebb ütemben, 6,8 százalékkal bővítette termelését. A leg­fontosabb építőanyagokból — falazó anyagból, tetőfedő cserépből és mészből — azonban 8 százalékkal gyár­tottak többet, mint 1970 első öt hónapjában ­TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Napirenden a középiskolai felvételek ügyében a felleb­bezések elbírálása Befejezéshez közeledik a középiskolai felvételek lebo­nyolítása. Azoknak a tanu­lóknak a fellebbezését, akik­nek felvételét mind az első, mind­ a második helyen meg­jelölt iskolában elutasították, a megyékben már elbírál­ták. A kérelmekre az ille­tékes tanácsi osztályokon Budapesten s vidéken egy­aránt június 15-ig válaszol­nak az érdekelteknek. Az idei iskoláztatási pá­lyairányítási munka tapasz­talatairól a Művelődésügyi Minisztériumban elmondot­ták: a gimnáziumokban több fiatal felvételére nyílt lehe­tőség, mint amennyien pá­lyáztak. Amíg például 1968- ban a felvehetők keretszá­ma az általános iskolát vég­zettek 36 százalékát jelen­tette, most ez csaknem 41 százalék. A jelentkezés meg­lehetősen aránytalan, azaz egyes gimnáziumok szakosí­tott tantervű osztályaiba lé­nyegesen többen kérték fel­vételüket, mint ahány hely rendelkezésre állt. Ugyanak­kor az általános tantervű osztályok iránt kisebb az ér­deklődés. A szakközépiskolákban túl­jelentkezés volt, de az egyes szakok közötti megoszlás aránytalanul alakult. Így például a gépészeti, gépgyár­tási,, építőipari, acélszerkeze­ti szakokra kevesebb fiatal jelentkezett, mint ahányat fel tudnak venni. Ezzel szemben­­ egyes szakokra — közlekedésgépészet, erősára­mú, híradástechnikai, köz­­gazdasági, stb. — jóval töb­ben pályáztak, mint a fel­vehetők száma. Ennek elle­nére — átirányítások révén — lényegében biztosították a jelentkezett fiatalok to­vábbtanulását. Helyzetjelentés a kalászosokról Június első harmadának végén a mezőgazdászok or­szágszerte elégedettek az időjárással. A talajt a ko­rábbi csapadék jól átáztatta, és a nap mint nap érkező kisebb helyi záporok továb­bi utánpótlást adnak. Igaz, csütörtökön az országszerte erős széljárás sok nedvessé­­­get „kivett” a talajból, a vízkészlet azonban huzamo­sabb ideig elegendő. .A ga­bonák különben a fejlődés­nek ebben a június közepi szakaszában inkább már csak a napsütést kívánják meg. Az esőzéseket felváltó nap­sütés kedvez a burgonyának és a cukorrépának is. Külön előnyt jelent, hogy a művelt területek között idén csak egészen ritkán található olyan, amelyet az elmúlt időszakban elkerült volna a­­cső, tehát satnyán tellett, kis hozamú növényeket or­szágszerte alig-alig látni. A vidékről érkezett jelen­tések szerint a jövő héten a déli fekvésű országrészeken megkezdődik az aratás. El­sőnek az t őszi árpa kerül sorra. * Csütörtökön a nagyobb gabonatermő vidékeken megkezdték az aratás előtti hagyományos gépszemléket. A nagyüzemek gépészmér­nökei a legtöbb helyen úgy határoztak, hogy a télen ki­javított kombájnokat az őszi árpa aratásánál üzembe­­ he­lyezik, így ugyanis már most eldől, hogy valóban üzem­­biztosak-e a berendezések. A mezőgazdasági gépjavító vállalatok is elkészültek a szerződésben vállalt karban­tartási és kombájn-felújítási munkákkal. Le nem szerző­dött munkákat is vállalná­nak sokfelé, azonban nin­csen elegendő alkatrész. Az ÁFOR-telepek szintén meg­tették az intézkedéseket a mezőgazdaság kiszolgálására. Magyar néprajzi előadások az ungvári egyetemen Dr. Ortutay Gyula akadé­mikus, az MTA néprajzi ku­tató csoportjának igazgatója — D. V. Csepur, az ungvári egyetem rektora meghívásá­nak eleget téve — egyhetes látogatáson járt Kárpát-Uk­­rajnában, s az ug­vári egye­tem magyar tanszékén elő­adásokat tartott a magyar néprajzi kutatás modern módszereiről. Nagyszámú egyetemi hallgató előtt el­hangzott előadásain kívül a rádióban és a televízióban is ismertette Ortutay pro­fesszor a néprajzi kutatások magyar eredményeit, a ma­gyar—ukrán tudományos kapcsolatok alakulását. Töb­­bek között beszámolt arról, hogy Magyarországon nép­rajzi atlasz készül Látogatá­sa során dr. Ortutay Gyula járt a beregszászi járás ma­gyar községeiben és hasznos tárgyalásokat folytatott az ungvári egyetem vezetőivel a tudományos kapcsolatok bővítéséről. Új üzemek Csütörtökön a miskolci Ki­lián lakótelepen új tejipari üzemet avattak, amelyet 146 millió forintos költséggel lé­tesítettek. Az üzemben na­ponta százötvenezer liter te­jet dolgoznak fel. Ezt a mennyiséget speciális tar­tálykocsikban százhetvenegy gyűjtőállomásról szerzik be. Az olasz, francia, NDK-beli és svéd berendezésekkel fel­dolgozott tejtermékekkel el­sősorban az iparváros és a borsodi bányavidék hétszáz­­kilencvenötezer lakosát lát­ják el. A gyár új termékei között megtalálhatók a ma­zsolás és vaníliás túrókészít­­mények, amelyek elsősorban az üdülőtelepen népszerűek. Az új tejipari üzem avatá­sán dr. Lénárt Lajos mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. A közismert Triumph fe­hérneműkonszernnek jelen­leg 52 országban működik leányvállalata. Külföldön te­lepített üzemei közül — te­rületét és éves termelését tekintve — a korábban Kő­szegen létesített fehérnemű­­üzem, és a csütörtökön Ka­puvárott felavatott Triumph fehérneműgyár a legjelentő­sebb.

Next