Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

A jó szóé az elsőség A­z emberek — a felnőtt embereket értem alatta, de nem nagyon tévedek, ha a gyerekeket is ide so­rolom — nem túlságosan szeretik, ha nevelik őket. Jómagam sem szeretem és őszinte ismerőseim és barátaim óriási többsége viszolyogna a hallatára, hogy valaki most őket nevelni szeretné. Ebből a nagyon józan okból idegen­kedtek az ötvenes évek gépiesen látogató népnevelőitől, akik a nyudíj kapujában álló üzemi portást Truman poli­tikájának részleteivel traktálták, és ezért nem szeretik a száraz prédikáció-szerű kommentárokat és szónoklatokat sem. De ugyanezek az em­berek tízezer, sőt százezerszámra lépnek be és dolgoznak nagy kedvvel a szocialista — vagy a szép címért még csak sorompóba lépett —­­brigádokba. Amelyeknek nem titkolt funkciójuk, hogy a szocialista mun­ka üzemi feladatai mellett a művelődés és az emberi maga­tartás szocialista normáira is neveljenek. Nem is mindig a legalacsonyabb fokon. Ebből a vállalásból, ebből a nekiindulásból alakul ki a Szocialista brigádtag arcképén a fő vonások mellé a talán leglényegesebb: a közösségi ember tónusa. Ezerszámra hoz­hatnék fel példákat arra, hogy ezek a kis kollektívák né­hány év alatt — sokszor néhány hónap alatt is — képesek voltak emberi sorsok és történetek jó irányba fordítására, s ezért érzem nagyon örvendetesnek a Vasas Szakszervezet főtitkárának egy — jó féléve elhangzott, de nyilván ma is nagyon érvényes megállapítását. „Most már elsősorban nem a brigádok számának a nö­velése, hanem a szocialista vonásaik elmélyítése, megerősí­tése a cél. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a szocialista bri­gádon belül tovább fokozódjék a nevelőmunka .. A problémákról — arról az egyszerű mondatról, hogy „fokozódjék a nevelőmunka”, vagyis hogy legyen eredmé­nyesebb, sokoldalúbb, még műveltebb és céltudatosabb — nem mondhat el sokat kisterjedelmű újságcikk, de sok, hosszú és alapos tanácskozás folyik majd még, maga a bri­gádok országos kongresszusa is tárgyalja majd, de nem vagyunk merész jósok, ha azt mondjuk, hogy ez a tennivaló a következő években állandóan napirenden marad. H­a ugyanis komolyan vesszük a brigádmozgalom hármas célkitűzését, világossá válik, a munkafe­gyelem eszközeivel és anyagi meg erkölcsi ráhatá­sokkal viszonylag könnyű elérni, hogy az átlagos,­­jószán­dékú és akár közepes képességű ember is, fegyelmezetten és rendesen elvégezze a maga­ munkáját. Nagyon őszintén szólva, ez a fegyelmezett és gondos munka egy csendes, lát­ványosságot nem kedvelő, közéleti aktivitásban nem „ki­ugró brigádtag esetében alig-alig különbözik ” a szocialista brigádon kívül végzett tevékenységtől. Miben is különbözne? Rendes munkásember dolgozik a munkabéréért, fegyelme­zetten beleilleszkedve a kis közösségbe. Ezt Veres Péter Gyepsor című regényének krampácsoló vasutasai a m. kir. államvasutak vágányépítésénél is megtették. Hol kezdődik a „plusz”? Az a bizonyos hozzáadott érték, ami szocialis­tává teszi a brigádot? Anélkül, hogy túlzottan nagy lehetőségeket tulajdoní­tanánk egy hat vagy tíz, vagy húszfőnyi embercsoport egy­másra hatásának: ott, amikor figyelni kezdik egymást, ma­gukat valami többet akarnak elérni, mint egyszerűen a különben igen tiszteletreméltó munkabeli célokat, mondjuk a „ne adj tovább selejtet” elgondolását. Mit tudnak hatni egymásra? Miben?­­ E­zt a kérdést már sokféleképpen hallottam feltenni. Nagyon kérdőjelesen is. Találkozni lehet olyan fel­fogással, am ly a műhelyek minden sarkába valami oktatási segédletet tenne és az egész munkát szüntelenül üzempszichológiai és más tudományos elemzésnek vetné alá. Tisztelet a munkalélektannak, de az átlagos munkásra sosem hat annyira semmiféle kérdőív és felmérés, mint a barátja, váltótársa; egyetlen megjegyzés, jókedvű nógatás, az emberi természet közeli­ ismeretében fogant észrevétel többet adhat egy pillanatnyi ellanyhulás leküzdésére vagy egy emberi hiba kiküszöböléséhez, mint a legtudósabb kí­vülálló, bár még oly bölcs szavai is. A nevelőmunka alatt ugyanis egyszerűen az együttmun­­kálkodás csiszoló és érlelő, apró impulzusokból nagy moz­gássá növekvő hatását kell érteni. Az osztályos társak pe­dagógiáját — amely néha csak egy gesztusban, apró szem­­öldökrándításban jelentkezik; a zuhanyozóban elhangzott ugratástól a brigádértekezleten elmondott, őszinte nyílt bí­rálatig ... vagy dicséretig. M­ert amint a családi otthon és az iskola­ pedagógi­ájában is a jó szóé az elsőség, ebben a különös, üzemcsarnokokban és nyári öltözők légkörében fo­lyó nevelésben is az emberi hang, a tisztességes, őszinte, jóindulatú szó lesz a fő eszköz, — még a mai brigádtagok­­ Unokáinak életében is. Mert irányíthatja az üzemet az ipar csúcsairól akár egy falka komputer: a műhelyben — legyen bár a gépek zöme automatizált — mindig lesznek munká­sok.­­ Hogy ők milyenek — egymáshoz és a társadalomhoz — azt nemcsak százalékok és selejtadatok jelzik. És ez múlik a brigádokon. Tulajdonképpen a legtöbb. B. F. Elutazott a bolgár tervbizottság elnöke Párdi Imre, az Országos­­ Tervhivatal elnöke és Szava Dalbokov miniszterelnök­helyettes, a Bolgár Népköz­­társaság állami tervbizottsá­gának elnöke május 8—12. között.­ Budapesten tárgyalá­sokat folytatott a két ország gazdasági együttműködésé­nek időszerű és távlati kér­déseiről, valamint a két or­szág központi tervező szer­veinek feladatairól, a kétol­dalú gazdasági együttműkö­­dés elmélyítéséről. Szava Dalbakov elutazott Buda­pestről, Kádár János látogatása Somogy megyében Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára a hét végén So­mogy megyébe látogatott­ Kaposvárott, a megyei pártbizottság székházában Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Bőhm József, a megyei tanács elnöke, valamint a megye és a város más vezetői fogadták Kádár Jánost, majd a megye helyzetéről és idő­szerű politikai kérdésekről folytattak meg­beszélést. Ezt követően megtekintették a kaposvári épülő „Kalinyin” lakónegyedet és a városközpontot. Kádár János Németh Ferenc, Bőhm József és Dombóvári László a kaposvári járási pártbizottság első titkára kíséreté­ben meglátogatta a kapospulai Ezüst-, kalász Termelőszövetkezetet. A vendége­ket Illés János, a szövetkezet elnöke és Kovács Ernő párttitkár tájékoztatta a gaz­daság fejlődéséről s azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a szövetkezet Kádár János legutóbbi látogatása óta elért. A Központi Bizottság első titkára elisme­réssel szólt a szövetkezeti gazdák ered­ményes munkájáról és további sikereket kívánt. Kádár János otthonában felkereste Re­tek József nyugalmazott tsz-elnököt és családját s szívélyesen, barátilag elbeszél­getett velük. . Kötöttáru gyár és tejüzem Modern autóbusz-pályaudvar Az Alumíniumgyár segítsége Tiszafüredet — melynek vonzása kiterjed Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Heves megyék egy ré­szére, mintegy ötvenhétezer emberre — az országos te­lepüléshálózat-fejlesztési kon­­koncepció középfokú köz­pont kategóriába sorolta. Ez A nagyközség életében, fejlődésében meghatározó, hogy felépült az Alumí­niumgyár gyáregysége — 350 munkást foglalkoztat — és épül a Magyar Hajó- és Da­rugyár gyáregysége 116 mil­lió forint költséggel. Ezek mellett újabb jelentős ipari fejlődés valósul meg Tisza­füreden. Tárgyalások foly­nak a váci Kötöttárugyárral, amely szintén gyáregységet hoz létre a nagyközségben, 800 munkást foglalkoztatna. Jelentős ipari létesítmény­nek ígérkezik a tiszafüredi­­ kereskedelmi hálózat fejlesztésére , perspektivikus tervet készítettek a nagyköz­ségi tanácsnál. Nagy ered­mény, hogy az ÁFÉSZ már fölépített két nagy áruházat Tiszafüreden és ezzel 1129 négyzetméterrel növekedett a nagyközségben az eladó­tér. Most épül a termelőszö­vetkezetek és az ÁFÉSZ közös beruházásában egy nagy és a külterületi lakó­lényegében megszabja a te­lepülés további fejlesztésé­nek feladatait — a várossá alakulást, mint célt. A nagy­község nagyobb fejlődése 1968-ban kezdődött; iparte­lepek, kommunális létesít­mények épültek. járás termelőszövetkezetei­nek közös beruházása, a mintegy 20 millió forint költséggel megépülő tej­üzem, amelyre a pályázatot már benyújtották. Az előké­szítés szakához érkezett a téglagyár távlati rekonstruk­ciója. Épül — koordinációs beruházással — a szolgálta­tóház, a területet már elő­készítették, és tervben sze­repel a vegyesipari ktsz 8 millió forintos beruházása is. Mindez jelentős fejlődést eredményez majd a szolgál­tatóiparban, sok ellátásának segítésére egy kisebb ABC áruház. Épül azonban egy másik iparcikk áruház is. A járási pártbizottság régi épületét átvette a vendéglátóipari vállalat: szállodát, modern éttermet alakítanak ki ben­ne. Tervben van a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafü­redi gyáregységében egy 600 adagos konyha létesítése és a TITÁSZ székházának át­alakítása étteremmé. Jelentős kommunális­­ be­ruházások valósulnak meg a negyedik ötéves tervben. Elkészül a 34 millió költ­séggel létesített vízmű, 600 lakás, 6 állásos autóbusz­pályaudvar, megoldódik részben a csapadékvíz-elve­zetés. Az UVATERV már készíti a 33-as számú főút­vonal építési tervét: ha ez az út megépül, újabb nagy lehetőségek nyílnak a nagy­község további fejlesztése előtt. Megteremtődik a feltétel A nagyközség fejlesztésé­ben elért eredmények mind­inkább kedvet teremtettek a lakosságnak is, hogy segít­senek a tervek valóra váltá­­sában. Tavaly például több mint 700 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek és ez az idén sem lesz ke­vesebb. Társadalmi összefo­gással valósul meg a terv­időszakban a sportkombinát építése, az üdülőterület szomszédságában, ahol még az idén elkezdik a parcel­lázást. Segítenek az üzemek is: legfrissebb értesülésünk szerint az Alumíniumárugyár 5 év alatt 1 millió 280 ezer forintot ad a tanácsnak böl­csőde és óvoda építésére. A tanács vezetőinek véle­ménye szerint az idei ötéves tervben megteremtődnek a feltételek ahhoz, hogy az ötödik ötéves­­ tervben vá­rossá legyen Tiszafüred. V. V. Újabb ipari üzemek létesülnek ABC áruházak, lakások épülnek, lesz új étterem is Ma: Heti külpolitikai összefoglaló (2. oldal) Szolnokiak a VDK-ban Vietnami útjáról, az ott épülő kórházról nyilatkoz­tatja dr. Csépányi Attilát, a megyei kórház igazgatóját Varga Viktória Kedv — ötlet — haszon Fábián Péter riportsorozata az újítómozgalomról (3. oldal) Jelen tizenhat, i­j Sóskúti Júlia riportja egy érettségi találkozóról Két perc nyelvművelés A Vérmező története (4. oldal) ,,De szellemét a tűz nem égeté meg” Gerencsér Miklós cikkso­rozata Krimi és valóság Egy rendőrnyomozót mu­tat be Kovács Katalin (5. oldal) Szép szóval énnálam ? !« László Anna elbeszélése (6. oldal) A szolnoki képzőművészet története (7. oldal) Jász-Kun Kakas (9—10. oldal) Csend és víz Palágyi Béla riportja Du­­­navarsányból (11. oldal) Hifii k­­ t­ dúsítások — hIkek — tudósítások hiki­k Aktíva az évforduló jegyében Apró Antal Norvégiában A norvég parlament el­nöke Bernt Ingvaldsen má­jus 12-én délelőtt hivatalá­ban fogadta Apró Antalt, az országgyűlés elnökét, aki meghívásra látogatott Osló­ba, és kíséretét. Ezt követő­en a magyar küldöttség ba­ráti eszmecserét folytatott a norvég parlamenti csoport­ok vezetőivel, köztük Hel­ge Seippel, a külügyi és alkotmányügyi bizottság el­nökével. A magyar küldöttséget hi­vatalában fogadta Andreas Cappelen külügyminiszter. A külügyminiszter ebédet adott a küldöttség tisztele­tére. A külügyminisztérium vezető tisztviselőin kívül je­len volt az ebéden a­ norvég parlament több vezető poli­tikusa is. Szolnok fennállásának 900. évfordulója előkészítése je­gyében holnap délután 3 órakor aktívaülés lesz a Szigligeti Színházban. Meg­nyitót tart Sipos Károly, az MSZMP Szolnok városi bi­zottságának első titkára, a jubileumi intézőbizottság el­­­nöke. Megnyílt a Lehel étterem Jászberényben tegnap nyílt meg az átalakított Le­hel étterem. A Jász-Nagy­kun Vendéglátó Vállalat ré­gi adósságot törlesztett, s a lakosság jogos kérését telje­sítette, amikor 1 millió 500 ezer forint költséggel az éttermet osztályba sorolá­sának megfelelő külsővel és korszerű berendezésekkel látta el. Tallinn­ turisták megyénkben Pénteken délután Tallinn­­ból harmincöttagú észt tu­ristacsoport érkezett Szol­nokra. A vendégeket a me­gyei és a városi tanács, va­lamint a tömegszervezetek­ képviselői fogadták. Észt vendégeink tegnap Kisúj­szálláson voltak, ahol meg­látogatták a Gyógyászati Segédeszközök Gyárát, a gépjavítót, a Nagykunsági Állami Gazdaságot és a­­ vá­ros más mezőgazdasági tíze­l­meit. Ma Szolnok nevezetes­­ségeivel ismerkednek, hét­főn pedig a martfűi Tisza Cipőgyárban tesznek látoga­tást.­­ ___ Fesztivál-díjak Az elmúlt héten *— mint már hírül adtuk a kis­­filmek hagyományos sereg­szemléjét rendezték meg Miskolcon. A tizenkét tagú zsűri Nemeskürthy István elnökletével döntött a díjak sorsáról. A SZOT fődíját, A lőrinci fonóban című filmjéért Mé­száros Mártának ítélte a zsűri. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye nagydíját: Soroksári út 160. című alkotásáért Zolnai Pál kapta. Miskolc város nagydíját Belfasti jelentés című alko­tásáért Sugár András és Mátrai Mihály nyerte el. A TIT-dí­j tulajdonosa: Gyékény és olaj című film­jéért Lakatos Vince lett. Kategória-díjat tíz alkotás kapott, s egyéb jutalmak is voltak.

Next