Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

EGYSÉGBEN A­ki igazán szívén viselte a magyar nemzet sorsát, az mind századokon át elmaradásunkon kesergett és szomjasan áhította a kort, amelyben egyszer majd pótoljuk, amit törökvészen, labancdúláson, úri dőzsölé­sen és félgyarmati szolgaságunkon elvesztettünk. 1919-ben már a legszervezettebb erő, a magyar mun­kásosztály világnézete, egyesített pártjának hangja nyomán lobbant forradalomra a magyar nép elkeseredése, szabad­ságvágya, felemelkedési törekvése. A Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalom sötét éjszakája borult az országra. De a munkásosztály soha nem tagadta meg 1919 emlékét, eszméit, soha nem mondott­­ le a politikai harcról, egy ígéretesebb holnapról. A negyve­nes évek elején, amikor a fasizmus árnyéka egyre nyomasz­tóbb mértékben vetődött a magyar politikai égboltozatra is, a két munkáspárt, a Kommunista Párt és a Szociálde­mokrata Párt vezetői egyre több jelét adták együttműködési szándékuknak. Ezt példázza a szabadsághősök síremlékének megkoszorúzása 1941. november 1-én, a Népszava híressé vált karácsonyi száma, a Történelmi Emlékbizottság mun­kássága és a Petőfi-szobornál 1942. március 15-én rendezett nagygyűlés, majd az utána kibontakozott béketüntetés. „Soha nem fogjuk elfelejteni — írta később a Szabad Nép —, hogy a legsúlyosabb pillanatokban a szociáldemokrata vezetés alatt álló szakszervezetekben és pártszervezetekben, a szocialista ifjúsági mozgalom vezetésén keresztül, sőt, a Népszava hasábjain­­ is szólhattunk mi, kommunisták, né­pünkhöz. Ha volt valami eredménye harcunknak, ha han­gunk messzebre hallatszott a földalatti agitáció és illegális röpiratok hatókörén, akkor azt a két munkáspárt egyre szorosabb együttműködésének is köszönhetjük...” I­smernünk kell a magyar munkásmozgalomnak ezt a korszakát, mert csak így érthetjük meg a har­cot, amelynek eredményeként 1948. június 12-én a két nagy munkáspártra — kommunistákra és baloldali szo­ciáldemokratákra — az a feladat várt, hogy szervezetileg és politikailag is egyesítse a magyar munkásosztályt, annak a történelmi missziónak a betöltésére, amelyre hazánkban egyedül a szervezett munkásság és egységes pártja volt ké­pes. Ismernünk kell az előzményeket, hogy láthassuk: a ne­gyedszázada egyesült két nagy munkáspárt évtizedek harcá­ban kovácsolódott, merítve a Tanácsköztársaság napjaiban létrejött pártegyesítés, a Horthy-fasizmus elleni éles és sú­lyos osztályküzdelem, majd a felszabadulást követő politi­kai ütközetek tanulságaiból. Mire tanít az elmúlt negyedszázad tapasztalata? Min­denekelőtt arra, hogy hatványozottak voltak a párt erői mindig, amikor az egyesülés alapelve, a marxizmus a le­­ninizmus szellemében cselekedett, amikor eszmeileg, politi­kailag és szervezetileg egyaránt őrködött ezen az egységen. Nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi munkásmozgalom egész­­ története intő példa rá: erőtlenné válik a munkás­­osztály forradalmi élcsapata, ha megosztják a frakciók és különféle irányzatok. Az ötvenes évek elején ilyen helyzet­be kerültünk. Pártunk, az MSZMP komolyan vette a történelmi ta­pasztalatot: helyreállította az elvi politikát, a pártegységet, eredményesen munkálkodik nagy céljaink valóraváltásán. Ennek legfőbb záloga, hogy tisztán őrzi a marxizmus—le­­ninizmus elveit, maradéktalanul élvezi a dolgozó tömegek cselekvő támogatását. Miközben az MSZMP megtisztította­ politikáját mindenfajta torzulástól, végérvényesen kialakult a munkásosztály teljes politikai, eszmei, szervezeti és cse­lekvési egysége. M­ég nekünk is, akik benne élünk, a változás oly ütemét jelenti a most megidézett negyedszázad, hogy szinte ámulunk, ha visszapillantunk a meg­tett útra. Talpra állt a lerongyolódott, kifosztott magyar ipar és megsokszorozta a háború előtti termelést. Sorsfor­dulón esett át mezőgazdaságunk is. Ma hatszor annyi mér­nök kerül ki az egyetemekről, mint a kapitalizmus idején. Hazánkban, ahol egykor mindenfajta népbetegség tizedelte az embereket, ma több orvos jut egy lakosra, mint az Egye­sült Államokban. Az eredményekben oroszlán része van a magyar mun­kásosztálynak, amelynek osztagai mindig a munka frontjá­nak az élvonalában voltak, amikor áldozatot kellett hozni azért, hogy a döntő lépéseket megtehessük. Ez csendül ki az MSZMP Központi Bizottsága 1972 novemberi határozatából is, amely ismételten megerősítette: az országot formáló harc legelső soraiban a munkásosztály halad, s ennek a kormány céltudatos intézkedésekkel nyomatékot is adott. A munkás­­osztály tettekkel felelt osztályhű pártja határozatára. A szocializmus azonban nemcsak több bért, nagyobb darab kenyeret, új lakást, hűtőszekrényt, esetleg hétvégi telket és autót jelent, hanem mindenekelőtt új társadalmi viszonyokat: az egyén és a közösség­­ új, harmonikus kap­csolatát. A kommunista szombatok, az egyre terebélyesedő szocialista­ brigádmozgalom, az üzemek, műhelyek, termelő­szövetkezetek belső demokráciája, s közéletünk más, ma még kibontakozóban lévő megannyi szocialista vívmánya nem­csak a termelést, hanem a kulturálódást és ezzel együtt a szocialista életformát, az emberek közösségi formálódását is szolgálja. K­i­­ tudja hányan álmodoztak el magyar munkás­­osztály soraiban mindarról, ami ma már a szocia­lizmus elévülhetetlen vívmánya? Sokan közülük nem érhették meg ezt­­ a napot, a két munkáspárt egyesülé­sének negyedszázados jubileumát. Fáj, hogy nincsenek már közöttünk, de büszkén gondolunk arra, hogy pártunk, mun­kásosztályunk, a magyar nép oly sok kiváló harcost ne­velt és adott az igaz ügynek, amelynek letéteményesei, örö­kösei, folytatói vagyunk. Pártunk szervezetei és tagjai, a magyar kommunisták abban a szilárd meggyőződésben em­lékeznek meg 1948. június 12-ről, hogy a következő ne­gyedszázad megbonthatatlan egységben tovább viszi mun­kásosztályunkat végső célja, a szocializmus teljes felépítése, a kommunizmus útján. * Kőszegi Frigyes rUj gépóriások az Aprítógépgyárban Negyvenmilliós megrendelés a H­ lLDhX-tól A jászberényi Aprítógép­gyárnál vannak nagyobb vál­lalatok is a megyében, de a legnagyobb gépeket itt gyárt­ják. A fő profil az alapanyag előkészítő berendezések, ce­mentgyári kőbányai ércelő­készítő gépek, pofás-, henge­res-, kalapácsos-, röpítő-, go­lyós törők, szárító-, hűtődo­bok és forgókemencék készí­tése. Természetesen a több­száz tonnás kolosszusokon kívül még nagyon sok ki­sebb gép is készül a gyárban. Az országban szinte nincs olyan nagy beruházás, amely­nek megvalósításában az Ap­rítógépgyár részt ne venne. A borsodi ércelőkészítő mű­höz például négy, egyenként ötszáz tonna súlyú érctömö­rítőt szállítottak, és részt vesznek a Lenin Kohászati Művek daruhenger sorának rekonstrukciójában is. Jelen­leg a péti Nitrogénműveknek egy 30 és egy 24 méter átmé­rőjű forgótányért gyártanak. A hatalmas berendezéseket darabokban szállítják a hely­színre, és ott szerelik össze. Komlón egy kőtörő- és osz­tályozó üzemet építenek, — amely óránként 100 tonna követ dolgoz fel. Ez az üzem a nagy teljesítmény mellett olyan minőségű — az úttest­hez szükséges — „zömök szemcsés” követ állít elő,­­ amilyet eddig csak a tőkés országokból drága valutáért importált gépeken tudtak törni. A teljesen automatizált berendezés értéke 14,5 millió forint, és egy hasonló üzemet szerelnek fel a Karancs hegy­ségben is. Szintén újdonság a Len­gyelországban fölszerelésre kerülő üzem; még a szén­bányák meddőhányójának meddőjét is földolgozza. A HALDEX magyar—lengyel közös vállalat az Aprítógép-gyártól 40 millió forint érté­kű gépi berendezést, zsugorí­tó gépeket, röpítőtörőket, hengeres keverő­dobokat, vibrátorokat rendelt. A Jugoszláviában épülő tim­földgyárhoz kilenc, egyen­ként 460 tonna súlyú besűrí­­tőt és két 1200 tonnás új tí­pusú forgókemencét készít a gyár. A fölsorolás korántsem tel­jes, hiszen a gyárban Török­országnak, Iraknak is készül­nek magnezit-dolomit izzító berendezések. Az 1951-ben önállóvá vált Aprítógépgyár termelési érté­ke az elmúlt évben 285 mil­lió forint volt, ebből kereken 100 millió forint az export. Az idei terv 315 millió fo­rintos termelési érték, az ex­port 115 millió forint. Az ed­digi eredmények alapján minden bizonnyal ezt is tel­jesíti majd a gyár ezer dol­gozója. Ma­gyar—szovjet megállapodás számítógépek szállításáról Negyven millió rubel ér­tékben szállítanak egymás­nak 1973—74-ben számítógé­peket a szovjet és magyar külkereskedelmi vállalatok. A megállapodás értelmé­ben hazánk kis számítógépe­ket, köztük a nemrégiben ki­fejlesztett R—10-es kompu­tereket szállítja. Ezeket a be­rendezéseket a Szovjetunió­ban műszaki számításokra használják majd. A szovjet partner nagyobb teljesítményű, s ugyancsak az egységes számítógéprend­szerhez tartozó R—20-as és R—30-as típusú gépeket szállít hazánknak, amelyeket a Dunai Vasműnél és más nagyüzemekben, illet­ve­ tudományos kutatások cél­jára használunk fel. Az államháztartás zárszámadása az országgyűlés előtt Mint jelentettük, az Elnöki Tanács június 14-re összehív­ta az Országgyűlést. Hagyo­mányos témája a nyári ülés­szakoknak az előző év pénz­ügyi programjának, zárszám­adásának elemzése. A mosta­ni ülésszakon — a napirendi javaslat szerint— ugyancsak az államháztartás elmúlt esz­tendei költségvetésének vég­rehajtását, tapasztalatait vi­tatják meg a képviselők. A képviselők már kézhez kapták a Ma­gyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló jelentést, amely megvonja a mögöttünk levő esztendő pénzügyi mér­legét. összeveti a terveket és a megvalósult eredményeket A jelentés tartalmazza valamennyi a költségvetéssel kapcsolaban levő gazdálko­dó egység elmúlt évi mun­kájának tapasztalatait, s közli a helyi mérlegek nép­­gazdasági szintű összegezését is. Nem pusztán a kiadások és bevételek­­ számszaki egyenlegéről szól, hanem fel­sorakoztatja azokat a natu­rális mutatókat is, amelyek az egyes ágazatok fejlődésé­ről tanúskodnak. . Ma: Heti világhiradó A szocialista diplomácia sikere (2. oldal) Fejlődésünk ellentmondásai Utazó oktató terem Szolnokon Szójatermesztési kísérlet Abádszalókon Félmillió apróvad gazdái­­ (3. oldal) & Amerika útjain Két perc nyelvművelés (4. oldal) & Könyvheti körkép — üzemekből Több a tanult ember Luxemburg grófja (5. oldal)­­ Irodalmi összeállításunk (6—7. oldal) Külpolitikai magazin 8—9. oldal) Utánpótlás nélkül nincs jövő (11. oldal) Piaci szemle (12. oldal) UI­ÓSÍT­ÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK• HÍREK Aczél György a siklósi várfesztiválon Rangos kulturális esemé­nyekkel folytatódott tegnap a X. siklósi várfesztivál. Egy díszkutat állítottak fel siklós főterén. A Gádor István Kossuth-díjas kera­mikus alkotta kút szerkeze­tében egy régi várra emlé­keztet — falakkal, bástyák­kal, lőrésekkel és körülötte vizesárkot jelképező meden­cével. Az avatóünnepségen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai­­ Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára Országos­­ dalostalálkozó Tegnap megkezdődött a IV. Országos Szövetkezeti Dalostalálkozó. A résztvevő együttesek Mezőtúron, Jász­apátiban és Szolnokon ad­tak bemutató hangversenyt. Ma Szolnokon, a béke és barátság hónap záróünnep­ségén lépnek fel, a Szigli­geti Színházban adnak­ bú­­csúban a versenyt. Mali delegáció hazánkban Tegnap elutazott Bougari Sako-nak, a Mali Dolgozók Országos Szövetsége Köz­ponti Tanácsa tagjának, a Posta, és Távközlési Dolgo­zók Szakszervezete titkárá­nak vezetésével hazánkban járt mali szakszervezeti de­legáció. A küldöttség meg­beszéléseket folytatott a kapcsolatok erősítéséről, s a további együttműködés formáiról. Magyar—osztrák megállapodás határvizekről A Magyar—Osztrák Víz­ügyi Bizottság Budapesten június 4. és 9. között tartot­ta ez évi ülésszakát. A töb­bi­k között megtárgyalták a határvizekkel kapcsolatos árvízi előrejelzések és a kö­zös vízminőségi vizsgálatok fejlesztésének kérdéseit. Megállapodtak a Ninka és a Strém folyók magyar, il­letve osztrák területen el­végzett szabályozásával ki­alakított új medrének ez évben történő összekapcso­lásáról. Megvizsgálták a Fertő-tó vízszintszabályozá­sának további teendőit. Vonaton autóval Drezdából tegnap megér­kezett a Keleti pályaudvar­ra az első olyan hálókocsi­vonat, amelyet autósseállító kocsikkal egészítettek ki. Július 4-ig szombatonként, majd július 5-től szeptem­ber 10-ig, hétfőn, csütörtö­kön és szombaton indul Budapestről, — előző nap Drezdából — az újfajta sze­relvény. Az autótulajdono­sok előző este feladhatják kocsijukat és maguk háló­kocsiban pihenten érkeznek meg Budapestre, illetve Drezdába. Vámkezeléskor be kell mutatni a Magyar Autóklub által kiállított gépjármű nyilvántartólapot. Építő katonák A Honvédelmi Minisztéri­umban most készült el az összesítés arról, hogyan se­gítették a néphadsereg új kiképzési rendszerű műsza­ki alakulatai a kiemelt nép­­gazdasági beruházások meg­valósítását az elmúlt évben. Az adatok szerint a kato­nák megközelítően 20 millió órát dolgoztak és csaknem hárommilliárd forint értékű munkát végeztek a kiemelt beruházásoknál, a nagy la­kótelepi építkezéseken, köz­lekedési létesítményeknél, re­konstrukcióknál. Jégkár Pénteken a késő esti órák­ban érkezett nagy­ vihar sú­lyos jégkárt okozott a püs­pökladányi határban: mint­egy 800 hold zöldborsót,, hibrid kukoricát, búzát és burgonyát vert el, a Zöld Mező és a Petőfi Tsz föld­jein. Egy mondatban — A fizikai dolgozók gyermekei tostábbtanulásá­­nak elősegítésére a Borsod megyei Tanács kétmillió fo­rintot juttatott új diákott­hon létesítésére Edelényben. — Debrecen testvérváro­sába, a bulgáriai Sumenbe utazott szombaton a Hajdú Bihar megyei KISZÖV monteverdi kórusa. — Az MSZMP KB távi­ratban köszöntötte 70. szü­letésnapján Felix Ojeda elv­társat, a Puerto Ricoi Kom­munista Párt főtitkárát.

Next