Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

XXXV. évf. 245. sz. 1984 október 18., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az érdemi tárgyalásokra mindig készek voltunk K. Csernyenko válasza a The Washington Postnak A The Washington Post moszkvai tudósítói irodájának vezetője azzal a kéréssel fordult Konsztantyin Csernyenkó­­hoz, hogy válaszoljon a szovjet—amerikai kapcsolatokat érintő olyan kérdésekre, amelyek „nemcsak a The Washing­ton Post olvasóit, de világszerte emberek millióit foglalkoz­tatják”. KÉRDÉS: Reagan elnök azt mondta, hogy az Egye­sült Államok kész a Szov­jetunióval felújítani a párbeszédet számos tárgy­körben, így a fegyverzet­­ellenőrzéséről is. Hogyan ítéli meg a Szovjetunió a Reagan elnök által kinyil­vánított tárgyalási készsé­get? VÁLASZ: Már korábban is elhangzottak kijelenté­sek az amerikai kormányzat tárgyalási készségéről. Azo­kat azonban egyetlen alka­lommal sem kísérték olyan reális tények, amelyek azt mutatták volna, hogy tény­leges igény lenne igazságos és kölcsönösen elfogadható alapon történő megállapo­dásra kapcsolataink akár­csak egyetlen kérdésében — mindenekelőtt a fegyverzet­­i korlá­tozás területén és a háborús veszély csökkenté­sében. Az általunk előterjesztett konkrét javaslatok minden alkalommal válasz nélkül maradtak, így volt ez pél­dául idén márciusban, ami­kor a másik félnek számos javaslatot tettünk. Megálla­podás elérése akárcsak né­­hányunkban is reális előre­haladást jelentett volna mind a szovjet—amerikai kapcsolatokban, mind a nemzetközi helyzet egészé­ben. A javaslatainkra adan­dó válaszok elől azonban a másik fél egyszerűen kitért. Így volt ez júniusiban is, amikor indítványoztuk, hogy kössünk megállapodást a világűr militarizálódásá­­nak megelőzéséről. Akkor válaszoltak ugyan, de ho­gyan? Megkísérelték meg­változtatni a tárgyalások tárgykörét; azt javasolták, hogy a nukleáris fegyverek­re vonatkozó kérdéseket vi­tassunk meg, tehát olyano­kat, amelyekről korábban Genfiben folytattunk tárgya­lásokat, ám e tárgyalásokat az Egyesült Államok szét­robbantotta. Washington nemcsak kitért az elől, hogy elhárítsa az új amerikai ra­kétáik nyugat-európai elhe­lyezésével emelt akadályo­kat, hanem még folytatja is rakétáinak telepítését. Mi a helyzet a világűrrel? A fegyverkezési versenynek a világűrből való kirekesz­tése helyett azt javasolták (Folytatás a 2. oldalon.) Hódgép—Mengele együttműködés Korszerű géppel gazdaságosabb takarmánybetakarítás Szakmai tanácskozás és bemutató Kunszentmártonban A világ egyik legnagyobb, takarmá­nybetakarító gépe­ket — silózókat, szállító és kiosztó kocsikat — gyártó üzemének, az NSZK-beli Mengele cégnek egyre több termékújdonsá­­gával ismer­kedhetnek meg a magyar nö­vénytermesztési szakembe­rek. Jó alkalom volt erre az idén tavaszon Frankfurtban megrendezett mezőgazdasági világkiállítás is, amelyre a KITE termelési rendszer szervezésében a kunszent­mártoni termelőszövetkezet képviselői is eljutottak. Az ott bemutatott egyik új tí­pusú silózóadapter egy kísér­leti példánya azóta már jól „vizsgázott” a Körösmenti Tsz-ben referenciagépként dolgozó Mercedes traktorra szerelve. A Memgele-gyártmény üzemelése közben szerzett jó tapasztalatok alapján a kun­szentiek szívesen vállalták a házigazda s­zerepét azon a tegnapi tanácskozáson és be­mutatón, amelyen az NSZK- beli gyár egy újabb termé­kével ismerkedhettek meg a szakemberek. A jelenlévőket a Hódmezővásárhelyi Mező­gazdasági Gépgyártó Válla­lat képviselője tájékoztatta arról, hogy a Mengele céggel kooperálva akarja a Hód­­gép megújítani b­etakarító­­gépgyártását. Az NSZK-beli partner műszaki-technoló­giai újdonságainak legfonto­sabb jellemzői, — mint pél­dául a sokoldalúság, a nagy­fokú automatizáltság és a minimális betakarítási vesz­teség —■ révén, lényegesen javítható a magyar mező­­gazdasági nagyüzemekben a tömegtakarmányt termelő és felhasználó ágazatok gazda­ságossága. A Mengele gyár­totta gépek tehát — alátá­masztotta ezt előadásában a MÉM műszaki intézetének képviselőire is — jól illesz­kednek a korszerű takarmá­nyozási technológiába. A kunsszentmártoni szö­vetkezetben, a lucerna idei utolsó növedékének betaka­rításában gyakorlatban be­mutatott Law—400 típus­­ú, Mengele—Hódgép kooperá­cióban készült kaszáló-rako­dó pótkocsi például egy­aránt felhasználható széna, szalma, fonnyadt szilázs, lu­cerna és fű betakarítására. A traktor vontatta pótkocsii­val, egy traktorvezető, egy menetben elvégezheti a be­takarítás összes műveletét, azaz a kaszálást, a felszedést, a darabolást, a felrakást, az etetési helyre szállítást és­ ott a kiosztást. A munkagép sokoldalúságára jellemző még az is, hogy alkalmas a szántóföldi melléktermékek, példá­ul répalevélzet begyűj­tésére is. A napi zöldtakar­­mány-ellátásban, a Law—400 alkalmazásával időt, gépet, energiát és kézi munkát ta­karíthatnak meg a gazdasá­gok. A kaszáló-rakodóhoz a Mengele cég szállítja az adaptereket, a hódmezővá­sárhelyi gyár készíti a külön­böző részegységeket és az utóbbi végzi az összeszere­lést is. A szakmai bemutatókon szokás szerint másodiknak elhangzó kérdésre­­ első az, hogy mit tud egy-egy új gép? — megnyugtató vá­laszt kaptak a jelenlevők: már jövő tavasztól besze­rezhetik a gazdaságok, a termelési rendszerek a ma­gyar—NSZK-beli kooperá­cióban készülő pótkocsit. Lucernabetakarítás közben tapasztalhatták a bemutató résztvevői, hogy mit tud az együttműködésben gyártott kaszáló-rakodó pótkocsi Merre tart a Géja hajója ? Termékszerkezetének módosítására kényszerült a törökszentmiklósi szövetkezet 3. oldal Szófiában tartja ülését a VSZ Katonai Tanácsa Tegnap Szófiába érkezett Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancs­noka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az Egye­sített Fegyveres Erői törzsé­nek főnöke, akik a Varsói Szerződés Katonai Tanácsá­nak soros ülésén vesznek részt. A nap folyamán a bolgár fővárosba érkeztek a Varsói­­ Szerződés tagállamainak ka­tonai küldöttségei. A ma­gyar delegációt Oláh István vezérezredes, a Magyar Nép­hadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyet­tes vezeti. Ipari szövetkezetek — félévi mérleg Másfél milliárd árbevétel A megyei Kiszöv­höz negyvenöt ipari szövetkezet tartozik, amelyek az első fél­évben összesen másfélmilli­­árd forint árbevételhez ju­tottak. A jó eredményben nem kis szerepet játszott a 385 szocialista brigád, me­lyek tagjai a gazdasági sike­rek elérése mellett részt vesznek a munkaverseny mozgalomban is. A megye ipari szövetkezeteiben dolgo­zók kilencven százaléka tag­ja szocialista brigádnak. Ki­emelkednek közülük a kisúj­szállási Kunszöv, a szolnoki Bőrtex és Háziipari Szövet­kezet valamint az újszászi Vegyesipari Szövetkezet bri­gádtagjai. Ma összeül az országgyűlés Ma összeül az országgyűlés, a várható napirend szerint három téma kerül a képviselők plénumára: a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslat, előterjesztés a tanácstörvény végre­hajtásának tapasztalatairól és miniszteri beszámoló a kormány külpolitikai tevékenységéről. (Hírmagyará­zatunk a 3. oldalon.) A Bonyhádi Cipőgyár gyártószalagjain már a bundacipők készülnek, amikből az üzem az ősszel 110 000 párat gyárt. Losonczi Pál fogadta Ali Wardhanát Befejeződtek az indonéz miniszter tárgyalásai Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap a Par­lamentben fogadta Ali Wardhana indonéz tárcaközi együttműködési minisztert, aki Marjai József miniszter­elnök-helyettes meghívására hivatalos látogatást tett ha­zánkban. Szívélyes légkörben véleményt cseréltek néhány időszerű nemzetközi kérdés­ről, valamint a magyar—in­donéz kapcsolatokról. Egyet­értően állapították meg, hogy számos területen lehe­tőség van a kölcsönösen elő­nyös együttműködés fejlesz­tésére. A találkozón jelen volt Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, és Budi Hartantyo, az In­donéz Köztársaság budapes­ti nagykövete is. Borbándi János a nap fo­lyamán a Parlamentben megbeszélést folytatott az indonéz vendéggel. Kifejez­ték a magyar és az indonéz fél készségét a kétoldalú kapcsolatok bővítésére, el­sősorban gazdasági, keres­kedelmi téren. Ugyancsak tegnap került sor Várkonyi Péter külügyminiszter és Ali Wardhana találkozójára, amelyen elsősorban a délke­let-ázsiai térségről és az or­szágaink közötti kapcsolatok­ról folytattak véleménycse­rét. Ali Wardhana és kísérete tegnap elutazott hazánkból. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Borbándi János búcsúztatta. Jelen volt a budapesti indonéz nagykö­vet. Őszi szolidaritási akció Nagygyűlés Karcagon Afganisztán nagykövete mondott beszédet Tegnap délelőtt Szolno­kon, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága, székházában Sándor László, a HNF megyei bizottságá­nak titkára fogadta Jeelani Bakhtarit, az Afgán De­mokratikus Köztársaság ma­gyarországi nagykövetét és Hafizullah Ebadit, az afgán nagykövetség első titkárát­, a nagykövet helyettesét. A Népfront megyei titkára tá­jékoztatta a vendégeket a megye népfront-mozgalmá­ról, az üzemekben, intézmé­nyekben, szövetkezetekben folyó szolidaritási és béke­mozgalmi tevékenységről. A délutáni órákban az af­gán vendégek — vendéglá­tóik kíséretében — Karcag­ra utaztak, ahol — a város életével való rövid ismerke­dés után részt vettek a Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat körzeti üzemében rendezett szolidaritási nagy­gyűlésen. A nagygyűlésen — amelyen megjelent Fodor Gyula, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője — Jeela­ni Bakhtari beszélt a bará­ti ázsiai nép jelenkori poli­tikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életéről, külpoli­tikai kapcsolatairól; az af­gán nép mindennapjait meghatározó harcról és épí­tőmunkáról. A szolidaritási nagygyű­lést a karcagi általános isko­lások kulturális műsora zár­ta. Párbeszéd a békéért (Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon.) Nyomdaipari újítási börze Nyomdaipari újítási bör­zét tartottak tegnap a Szik­ra Lapnyomdában. Az im­már második alkalommal megrendezett börzén a nyomdászok újítómozgalmát segítő-irányító állami és szakszervezeti tisztségvise­lők áttekintették, hogy a dolgozók ötleteikkel hol se­gíthetik vállalatuk, s az iparág fejlődését. Megállapí­tották, hogy az elkövetke­zendő években a nyomda­ipar technológiai színvona­lának szinten tartásában, il­letve fejlesztésében az ed­diginél is nagyobb feladat hárul az újítókra. Az ipar­ág mind az alapanyagok, mind pedig a gépek, beren­dezések beszerzése tekinte­tében igen importigényes, s a nyomdász újítók már ed­dig is sokat tettek a külföl­di termékek hazaival törté­nő helyettesítéséért. Lehe­tőségeiket azonban még ko­rántsem használták ki, még­sem igyekeznek átvenni a másutt már bevált újításo­kat. Tavaly például a hasz­nosításra elfogadott mintegy 300 újítás közül mindössze négy cserélt gazdát.

Next