Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-22 / 250. szám
1992. OKTÓBER 22. Szolnokon a száguldó őrnagy (Folytatás az 1. oldalról) Este hétkor ellátogat a Bástya étterem helyén nyílt bingóterembe, ott egykori ellenfeleivel, barátaival eleveníti fel szolnoki élményeit. Ebben többen segítségére lesznek (sajnos jó néhányan már nem élhették meg ezt a napot), mint például Krumpli azaz Szántó József, a legendás Légierők - Honvéd meccsen a Puskást „testőrként” vigyázó Lazányi Péter, aztán Csábi József, a játékvezetők részéről Horváth Lajos, Almási János és természetesen mindazok, akik szoros kapcsolatban állnak a megyei jogú város fociéletével. Öcsi(bácsi)-t itt szeretnék felkérni arra, hogy patronálja, illetve adja a nevét a szolnoki focisulihoz, amely a Sportcentrum égisze alatt nevelné a tehetségeket a megye és a magyar labdarúgás számára. Pénteken bemutatkoznak előtte az ünnep tiszteletére rendezendő nagypályás torna apró részvevői, akik négy csapat képviseletében (SZVSE, Sportcentrum Focisuli, Jászberény, Tiszafüred) lépnek a Véső utcai pályára délelőtt fél tíztől délután kettőig folyamatosan. A tornára hivatalos díszvendég utolsó Tisza-parti programjaként ismét találkozón vesz részt szálláshelyén, ahol „Múlt-jelen és jövő” címmel folytat eszmecserét a száguldó alezredes a múlt, a jelen és a jövő labdarúgóival. Puskás Ferenc Hazai körkép Új Néplap fórum Jászárokszálláson Ismét eszmecserére, fórumra hívjuk olvasóinkat Szerkesztőségünk, és a Jászárokszállási Polgármesteri Hivatal vendége lesz 1992. október 26-án Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium államtitkára. Szándékunk szerint a fórumon egyebek között szó esik majd az abortusz körüli vitákról, a betegellátás égető kérdéseiről. Téma lesz a szabad orvosválasztás, a háziorvosi rendszer, s minden bizonnyal szó esik majd a biztosítási kártyák ügyeiről, a kórházak átszervezéséről. Tolmácsoljuk olvasóink kérdéseit, véleményét. Leveleiket várjuk a szerkesztőségünk címére: 5001. Szolnok, Kossuth tér 1-es irodaház, Pf. 105. Olvasóink kérdéseket tehetnek fel a tárca államtitkárának a 373-104-es, illetve a 342-211-es telefonszámon. Tehát még egyszer a fórum időpontja: 1992. október 26-a, 17 óra. Helyszíne: Jászárokszállás, a város Művelődési Központja. 4 Barangolás a tűz és a jég országában 4. Viking magyarok - Az izlandi olyan, mint a magyar. A világ minden táján megtalálható - mondja vendéglátónk, Utassy Ferenc, Reykjavikban élő fiatal magyar zenetanár és kórusvezető. Jelenleg az ő lakását „bitorolja’ ’ a magyar Izland expedíció ’92 mind a 15 tagja. - És mi a helyzet az itt élő magyarokkal? - örülök meg a számomra érdekes téma hallatán. - Kezdjük például veled! Hogyan és miért jöttél Izlandra? - Huszonhárom évesen egy pályázatra jelentkeztem. A kiírás szerint olyan szakembert kerestek, aki hajlandó zeneiskolát és két kórust vezetni, valamint kántori teendőket is ellát. Vonzott az ígéretesnek tűnő fizetés (amiről kiderült, hogy Izlandon nem sokat ér) és a szinte ismeretlen, már-már egzotikus ország megismerésének lehetősége is csábított. Azóta néhány év eltelt, megszerettem ezt az országot, az embereket. Úgy érzem, az izlandiak is hasonlóképpen vannak velem, és megbecsülik a munkámat. - Rajtad kívül hány magyarnak ad otthont ez a sziget? - Tudomásom szerint 30-40 az Izlandon élő magyarok száma. Körülbelül húszan még ’56-ban települtek ki. Akkoriban legalább kétezren jöttek, de a zord éghajlatot és a túlságosan is egyszerű életfeltételeket kevesen bírták, és sokan továbbálltak. Hiába, a hosszú, 20-22 órás téli éjszakák, a hideg, a köd, az állandó szél, a gyakori eső vagy havazás és az időnkénti vulkánkitörések csak a legkeményebbeket nem rettentették el. Akik maradtak, azok a szigeten szétszóródva halászattal, mezőgazdasággal foglalkoznak, de vannak, akik iparosok. A ’73-as vulkánkitörés alkalmával hírhedtté vált, szomszédos Vestmannaeyjar-szigeteken is élt még nemrég magyar. Természetesen a legtöbben Reykjavikban telepedtek le. Az utóbbi néhány évben - ahogy itt is mutatkoznak a munkanélküliség jelei - már nem nagyon van lehetőség az Izlandon történő letelepedésre. Magyarországról inkább az értelmiségiek fogadására volt egy-két példa mostanában. - Ha jól tudom, az izlandi Magyar Baráti Társaságban is aktívan részt veszel. - Igen. Bragi Eridriksson kanonok úr ösztönzésére alakult Reykjavikban egy társaság, aminek az elnöke vagyok. A 71 fős tagság között a magyarokon kívül megtalálható Olafur G. Einarsson úr, az izlandi kulturális miniszter, Svavar Jonatanson úr, az izlandi magyar konzul, aki „civilben” több nemzetközi érdekeltségű nagyvállalat elnöke. A legfiatalabb tagunk pedig a 11 hónapos kis Tomas Heidar Tomasson, akinek szülei Magyarországon tanultak. A két ország közötti kulturális kapcsolatok ápolásán kívül fő célunknak tartjuk a minél szélesebb körű információcsere fenntartását. Hamarosan egy önálló könyvtár kialakításához szeretnénk hozzákezdeni. Természetesen az itt élő magyaroknak is jó lehetőség nyílik a társaságon keresztül egyfajta közösségi életre. Ezt sokan örömmel veszik és élnek is a lehetőséggel. - Azt hallottam, a társaságnak és az említett uraknak személy szerint is nagy szerepük volt abban, hogy az 1992-es magyar Izland expedíció útnak indulhatott. - A csapatotokban van fotós, filmes, tudós, hegymászó, újságíró. A néhány lelkes amatőr mellett több, a területét professzionista módon művelő szakember is utazott veletek. Hazaérve hatékonyan tudjátok felhívni a figyelmet erre az országra, az itt található megannyi természeti és kulturális értékre. Természetes, hogy munkájuk megkönnyítéséhez az itteniek is hozzájárultak a maguk módján. Magyarország és Izland között a kulturális és tudományos kapcsolatok fejlődésére látom a legnagyobb esélyt. Úgy gondolom, itt látványos eredményeket lehet elérni. A két ország jelenleg gazdaságilag is és kulturálisan is szinte teljesen el van szigetelődve egymástól. Az intuitív kontaktus fejlődésével talán a gazdasági kapcsolatok is könnyebben fejleszthetők. De meséljetek, mi van az Ingólfur Amarson Társasággal otthon? - Nos - veszi át a szót Für Sándor, a magyar Ingólfur Amarson Társaság titkára, aki ebben a témában a legilletékesebb, szintén az expedíció tagja -, az 1989-es megalakulás óta tevékenységünket erősen behatárolják a szűkös anyagi lehetőségek, hiszen csak magunkra, az Izland után érdeklődő 30 fős tagság anyagi hozzájárulására számíthatunk. Veletek ellentétben, nálunk szinte kizárólag fiatal értelmiségiek alkotják a tagságot, és hivatalos helyeken is sajnos másképpen állnak a dolgokhoz. Megtiszteltetésnek tekintjük, hogy Svavar Jonatanson konzul urat, mint a legprovizórikusabb személyiséget, mi is tagjaink között tudhatjuk. Rendszeresen megjelenő kiadványunkat többen megrendelték már külföldön is. Egyelőre az információkat a bonni követségen keresztül kapjuk. Eredménynek tekintjük, hogy az izlandiak tudnak rólunk, és már több alkalommal megkerestek bennünket segítséget, tájékoztatást kérve... Beszélgetésünket a konyha felől érkező, vacsorázásra felszólító, egyre türelmetlenebb hangok szakítják meg. Igyekeznünk kell. Nem szabad megvárakoztatni az éhes csapatot. (Vége) Szekeres Ferenc Izlandi építészet A köztársaság harmadik születésnapja Az ’56-os forradalom évfordulóján, 1989. október 23-án tízezrek ünnepelték a Kossuth Lajos téren Szűrös Mátyás ideiglenes államfő bejelentését: hazánk államformája köztársaság lett. A respublica 3. születésnapja alkalmából arról kérdeztük dr. Schmidt Péter alkotmányjogászt, egyetemi tanárt, hogy az államélet, a rendszerváltás szempontjából milyen változásokat indított el a három esztendővel ezelőtti történelmi jelentőségű közjogi aktus. - Magyarországon a történelem folyamán kétszer volt népköztársasági államforma - mondja a professzor. Először 1918-ban a Károlyi-kormány idején, a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt, másodszor pedig 1949-től az 1989-es rendszerváltásig. Hozzá kell tenni, hogy a „népköztársaság” voltaképp nem több politikai fázisnál. Ilyen struktúra ugyanis egyszerűen nem létezik. A „népi” jelzővel a hatalom gyakorlói akarták elhatárolni a köztársaságtól az új államformát. De, míg a parlamentáris köztársaságnak pontos jellemzői vannak - az államfő a köztársasági elnök, aki kijelöli a kormányfőt stb. -, addig a népköztársaságot nem lehet hasonló módon meghatározni. Mivel tehát általában nem beszélhetünk népköztársaságról, összehasonlítani csupán az 1949- es és az 1989-es államformát tudom. A döntő különbség az államszervezet felépítésében van. A népköztársaság a Szovjetunióban kialakított egypártrendszerű struktúrának megfelelően - a hatalom egysége elvére épült. Lényege, hogy jogi értelemben minden hatalom az országgyűlést illeti meg. A többi szervezet az országgyűléstől kapja megbízását, és az országgyűlésnek felelős. Jogilag tehát nagyon demokratikus berendezkedésűnek látszik a rendszer. A háttérben azonban az egypártrendszerű politikai struktúra nem engedte, hogy érvényesüljön ez a demokratizmus. Az egypártrendszer ugyanis mindenféle jogi megoldást a saját szolgálatába állított, s nem adta meg azokat a garanciákat, amelyek egy állam demokratikus berendezkedéséhez hozzátartoznak. Ezzel szemben a köztársaságban érvényesülő többpártrendszerű struktúrának a hatalommegosztás elve felel meg. Vagyis elválik egymástól az országgyűlés, mint törvényhozó hatalom, a kormány, mint végrehajtó hatalom, és az igazságszolgáltatás. Ezenkívül a politikai törekvések különbözőségére, a pártok pluralizmusára épít. Jogi szempontból milyen lényeges változások történtek 1989 óta? A rendszerváltást két alapvető változás jelzi: az állami struktúra átalakítása, és az állampolgári jogok garantálása. A struktúraváltás 1989-ben, az alkotmánymódosítással megtörtént. Az állampolgári jogok terén történő változás azonban nem köthető egyetlen időponthoz. Hazánkban - más kelet-európai országoktól eltérően - már a hatvanas évek végén megindult a reformfolyamat, így 1989 előtt számos fontos törvény született - a személyi szabadságjogokról, az egyesületekről, a gyülekezésről, az Országgyűlés szerepének növeléséről, de a gazdaságirányítási reformkísérleteket is idesorolom -, amelyek azonban az egypártrendszer struktúráján belül nem tudtak érvényre jutni. Radikális változást tehát mindenképpen a rendszerváltás hozott, de a folyamat már korábban kezdődött. A politikában a legnagyobb vita még három évvel a változás után is arról folyik, hogy jogfolytonosság alapján fejlődjünke tovább vagy sem? Vagyis, hogy húzzunk-e éles határvonalat 1989-nél és tagadjunk meg mindent, ami addig történt vagy az 1989 előtt született, de az új ,Alkotmánnyal nem ellentétes törvényeket használjuk fel boldogulásunkra? 1989-ben mindenki alapvető kérdésnek tartotta a múlthoz való viszonyt. 1992-ben a társadalmat- a múltat sem feledve - elsősorban olyan égető problémák foglalkoztatják, mint a munkanélküliség alakulása, a mezőgazdaság krízise, az elszegényedés, a létminimum alatt élők sorsa, s ezekre vár választ a politikusoktól. (domi) Ferenczy-Europress Agrárfórum Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) Az általános morális válság mellett már egy jó ideje jelentkeznek a szakmai válság jelei is, szükségmegoldások, kényszerdöntések jellemzik a gazdaságok mindennapjait. Bűvészmutatvány, hogy ilyen gazdasági megszigorítások közepette még létezik és egyáltalán működik a mezőgazdaság. Rendkívül feszült érdeklődés kísérte Nagy Huszein Tibor, az Agrárszövetség főtitkárának előadását. Gondolatmenetében statisztikai adatokkal bizonyította, hogy ebben az országban cél a mezőgazdaság tönkretétele. Az ágazattól még mindig fantasztikus mértékű a tőkeelvonás, miközben beruházás jóformán nincs, van viszont nyugati élelmiszerdömping, a monopolhelyzetet átörökítő privatizáció és működésképtelen birtokstruktúrát létrehozó földreform. Sorskérdéssé vált az élelmiszergazdaság helyzete, élesítve lett az „időzített bomba” - hangsúlyozta. - A búzát úgy vetjük el, hogy az anyakocát „tüzeljük el” a traktorban - kezdte hozzászólásában Jánosi Menyhért, az átalakult jásztelki szövetkezet elnöke, majd a megyei csődhelyzetről szólva kifejtette, ha egy osztály 40 tanulójából 35 megbukik, akkor nem a gyerekek a buták. Nagy Huszein Tibor válaszában kitért arra, hogy az élelmiszerek tervezett áfá-jából befolyó összeg elegendő lenne ahhoz, hogy az ágazat működőképességét rendbehozza. Kevés azonban egy ilyen intézkedés valószínűsége, hisz - mint fogalmazott - a kormányzat szándéka: Karthágót fel kell szántani! L.Z. 3 ha FORGÁCSOLÓMUNKa akkor ÉPFORG UNIVERZÁL Kft Telefon: 56/370-022/182 Ledessy Kálmán SCOTT szükséges gyengédség A SCOTT 100 ÉVES MÚLTRA VISSZATEKINTŐ AMERIKAI MULTINACIONÁLIS TÁRSASÁG A LEGIGÉNYESEBB EGÉSZSÉGÜGYI PAPÍRTERMÉKEKET KÍNÁLJA A TISZTELT VÁSÁRLÓKNAK TOALETTPAPÍR LÁGY, MÉGIS ERŐS PAPÍRZSEBKENDŐ ÉS -SZALVÉTA ESZTÉTIKUS, PUHA TÖKÉLETESEN FINOM ...ÉRINTSE MEGI PAPÍRTÖRÜLKÖZŐ A MARADÉKTALANUL IGÉNYESEKNEK SCOTT KFT. 1052 BR. ARANYKÉZ U. 6. TEL/FAX: 138-3215