Szőlőszeti, Borászati és Gazdasági Lap, 1889 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1889-05-01 / 9. szám
201 Fehér borok fekete törése. Gyakran részesülök a közönség részéről azon bizalomban, hogy hibás és beteg borainak orvoslása végett hozzám fordul. Ez úton hozzám került beteg és hibás borok között eddigelé leggyakrabban találkoztam az úgynevezett fekete törésű vagy röviden mondva: megfeketedett hibás borokkal. Ezen nem ugyan nagy, de igen kellemetlen borkezelési hiba feltűnő gyakori előfordulása késztetett arra, hogy a baj okát kutassam s tapasztalataimat a borászközönség okulására közzé tegyem. Hogy tárgyamat kellőképen megvilágíthassam, mindenekelőtt a baj külemével, illetve jellegével kell megismerkednünk. Ha a fekete törésen kívül egyéb betegség nincs jelen, úgy a bor teljesen jó, a baj csak abban nyilvánul, hogy a bor tisztaságát elveszti, igen higított tintához vagy vastartalmú ásványvízzel elegyített borhoz hasonló igen finom kékes-fekete törést, homályosodást mutat. Bár ezen hiba, már a hordóban érintetlenül hagyott boroknál is, gyengébb mérvben előfordulhat, leginkább azonban akkor mutatkozik és fokozódik jobban, midőn a bort lefejtettük vagy pedig a hordóból kivett bort pohárban a levegőn állani hagyjuk. Ezen fekete törés előidéző oka tudvalevőleg a borba jutott csersav és vasélecs-vegyületeknek élegülése, illetve csersavas vaséreg képződéséből ered, melynek folytán tintaszerű kékes-fekete csapadék származik. Ezen vegyfolyamot igen jól észlelhető, szüretelés alkalmával szőlőzúzó malmok vashengereivel, nemkülönben új hordók kiforrázása alkalmával a hordó vasabroncsai közelében is, hol mindkét esetben a csersav és vas vegyülése, illetve élegülése következtében tintaszerű feketedés mutatkozik. Jóllehet minden borban van kis mennyiségű csersav- és vasvegyület is, de azért nem következés, hogy a bor ennek folytán fekete törést kapjon, mert a fekete törés csak az esetben válik ki, ha a borban mindkét anyag, főként a vas nagyobb mennyiségben foglaltatik s mint ilyen vegyülve csersavas vaséreggé változhatik. Különösen hajlammal bírnak a bajra a héjon erjesztett s ennek folytán csersavasabb és egyéb vonatanyagban dúsabb, de savban szegényebb, értékes finom borok, míg a közönséges big, savanyú boroknál ezen baj rendes körülmények között nem fordul elő. Ennek oka ismét abban leli magyarázatát, hogy az esetleg képződő csersavas vaséreg a bor savtartalmában oldódik s ennek folytán fekete csapadék nem válhatik ki. A fent említettekre nézve igen tanulságos bizonyítékot szolgáltat a borok