Szövetkezeti Élet, 1983 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
A HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETEK LAPJA Dolgozzunk a boldog új évért! Az 1982-es évről már múlt időben beszélünk: elteltek az ünnepek, elbúcsúztattuk az óévet, s csak a rég nem látott ismerősöknek kívánunk még — megkésve — boldog új esztendőt. Január a számvetések és a tervezések időszaka, egyszerre kell megvonni a nehéznek induló elmúlt tizenkét hónap mérlegét, s megfogalmazni a következő időszak céljait, kitűzni további feladatainkat. Kedvezőtlen változásokkal, gondokkal nehéz esztendőt tudhatunk magunk mögött. A fejlett ipari államokban a munkanélküliség, a termelés-visszaesés, vagy jó esetben a stagnálás gondjaival birkóztak. S a gazdasági válság nem állt meg a szocialista országok határainál, éreztük hatását mindannyian. Ilyen körülmények között nem lebecsülendő eredmény, hogy népgazdaságunk megőrizte fizetőképességét, megóvtuk — ha olykor népszerűtlen intézkedések megtételével is — népgazdaságunk egyensúlyát, megtartottuk szocialista vívmányainkat. Az elért eredményekhez hozzájárultak megyénk fogyasztási, ipari és mezőgazdasági szövetkezetei is. Mindhárom ágazatban a szövetkezetek jól mérték fel lehetőségeiket az egyre bonyolultabb körülmények között. Megyénk szövetkezeti tagsága szorgalmas munkával, odaadással állt helyt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, fogyasztási és ipari szövetkezetek sikerei, kiemelkedő eredményei bizonyítják: jól gazdálkodtunk, megbirkóztunk a nehézségekkel. Elért eredményeink azonban nem adnak okot arra, hogy az előttünk álló feladatokat önelégülten kezeljük. Az elmúlt évinél nehezebb esztendőnek nézünk elébe. A világgazdaság válsága, a megváltozott közgazdasági szabályozók fokozottabb erőfeszítést kívánnak szövetkezeteinktől. Az 1983. évi népgazdasági terv a szokásosnál szerényebb mennyiségi növekedést ír elő. Ennek elérése nem kisebb, hanem nagyobb feladatot jelent, hiszen egy feszültségekkel terhes, gyorsan változó világgazdaságban kell helytállnunk. Gazdasági szabályzóink is egyre jobb munkára ösztönöznek, sőt kényszerítenek. Növelni kell versenyképességünket, hatékonyabban kell gazdálkodnunk. Szövetkezeteinket elemző tervezésre, nyitott, rugalmas gazdálkodásra késztetik a körülmények. A termelés költségeinek csökkentése, a minőség javítása, gépek és berendezések kihasználása, a munkaerő ésszerűbb foglalkoztatása az új vállalkozási formák adta lehetőségek kihasználása, szellemi tartalékaink feltárása szükséges ahhoz, hogy terveink jövő ilyenkorra teljesüljenek. A szövetkezeti ágazatok megkülönböztetése helyett — bár munkánk jellege sokban különbözik egymástól — egyre több területét és lehetőségét találjuk meg az együttműködésnek, egymás segítő támogatásának. Hiszen a mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek foglalkoznak ipari termeléssel is, s ipari szövetkezetek fől dalnak kereskedelmi tevékenységet. A gazdasági szabályozók, az új jövedelem- és bérszabályozási rendszer abba az irányba hat hogy ne az ágazati hovatartozás, hanem a nyereséges gazdálkodás legyen a szövetkezetek elsődleges megkülönböztetési alapja, mert ezen mér és ítél a környezet is, a tagság is. Bonyolult viszonyok között kezdtük az új évet. Terveink készítésének alkotó légköre, a szövetkezeti demokrácia kibontása, a nyíltság, őszinteség, megyénk szövetkezeti tagságának szorgalma és tehetsége, felelősséggel végzett munkája azonban — bízom benne — az előző évihez hasonló eredményeket produkál. Megálljuk helyünket ebben az évben is, ha békében élhetünk. Békés, boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok szövetkezeti mozgalmunk minden dolgozójának és támogatójának . DR HOMÓ BÉT,A KISZÖV-elnök, a Heves megyei Szövetkezetek Koordinációs Bizottságának soros elnöke % VIli. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1983. JANUÁR ÁRA. 3.60 ft Az Ipari Szövetkezetek Heves megyei Szövetségénél küldöttközgyűlést tartottak december 17-én. A testület — amelynek munkájában részt vett Hajdú József, az OKISZ osztályvezetője és Vágó László, a megyei tanács ipari osztályának főelőadója is — ez alkalommal dr. Holló Béla KISZÖV-elnök előterjesztésében előbb a tagszövetkezetekben folyó káder- és személyzeti munkáról tájékozódott. Mint a tevékenységről megállapította a beszámoló: az utóbbi időkben a legfontosabb vezetői feladat rangjára emelkedett. Az igyekezet hatására a magasabb beosztásúak összetétele, felkészültsége, munkájának színvonala egyaránt javult. 1978-hoz képest, vagyis az előző mérlegeléshez viszonyítva, duplájára nőtt közöttük például a nők aránya, kevesebb az 50—60 és több a 30—40 év közötti személy, a szövetkezeti elnökök csaknem fele, a műszaki vezetőknek pedig háromnegyede rendelkezik már főiskolai oklevéllel. Az első számú vezetők több mint egyharmada a felsőfokú politikai képzettséget is megszerezte, örvendetes, hogy a főkönyvelők nagyobb része a szövetkezeteik saját nevelése. A vezetők nagyobb hányadára a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás jellemző. Igyekezetüket megbecsülik, összesen 27 magasabb vezetőnek adtak eddig miniszteri vagy annál nagyobb kitüntetést más erkölcsi, anyagi elismerés mellett. Gond azonban, hogy amíg a szakember-utánpótlásnak általában kialakultak a legjobb módszerei, addig a kádertartalékok biztosítása korántsem sikerült gördülékenyen. Éppen ezért — hangsúlyozta a jelentés — a jövőben az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a vezetők kiválasztására, nevelésére, szükséges még jobban ösztönözni főiskolai, egyetemi tanulásukat. Az élénk érdeklődéssel kísért témához többen is hozzászóltak. Ennek során Gyenes Sándor, Egyed Lászlóné, Palánkai László, Tarás József, Hurták Lajos, dr. Kaszás Mária és Hajdú József mondta el véleményét, javaslatát. A továbbiakban a tulajdonosi és belső ellenőrzés szövetkezetekben szerzett tapasztalatairól számolt be a megyei revizori iroda vezetője. Ezután Freytág László osztályvezető a nem rubelelszámolású export, illetve az importkiváltás eredményeit ismertette a résztvevőkkel. Ahogyan az utóbbiból kiderült : szövetkezeteink gazdaságpolitikai feladatai között kiemelt jelentőséget kapott 1982-ben is a népgazdasági egyensúly javítását segíteni. A fontos tevékenységgel foglalkozó 6 könnyűipari szövetkezet, ha módosított programját — egy kivételével — nem is tudta megvalósítani, eredeti tervét számottevően túlteljesítette. Tovább tart külföldi értékesítésének folyamatos növelése az Egri Háziipari Szövetkezetnél, fokozta kivitelét a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, a Mátra Ruhaipari Szövetkezet is, szembetűnően emelte exportját a Kékes ISZ, míg az Egri Ruhaipari Szövetkezet — noha jóval elmaradt korábbi produkciójától — továbbra is vezeti forgalmával a sort. Az eladott termékek mindenben megfeleltek, és megfelelnek a tőkés piac követelményeinek. Az, hogy mégsem volt most nagyobb keletjük külföldön, a meglehetősen ingadozó, gyorsan változó keresleten, a külkereskedelmi szervek munkájának fogyatékosságain, nem utolsósorban pedig a zökkenőkkel teli anyagellátáson is múlott. Ugyanekkor, persze, a szövetkezetek is többet tehettek volna a sikerekért. A tőkés import helyettesítése — „kiváltása” — leginkább a gépipari ágazatba tartozó szövetkezetek nevéhez fűződik, így például saját gyártással próbálja kielégíteni a hazai igényeket fékdobokból az Agromechanika, borosüveg-dugóból a Füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezet, MOHL-kosarakból pedig a káli Tamnamente. Ugyanekkor sikeresen osztozik a feladatokon az Egri Cipőipari Szövetkezet, a Füzesabony és Vidéke Javító-Szolgáltató Szövetkezet, az Egri Háziipari Szövetkezet, vagy Hatvanban, a házi-, kézmű- és bőripari szövetkezet is. Dicséretre méltó, hogy másutt is kezdeményezések történtek már a tőkés piacokon eladható cikkek előállítására, ami a jövőben tovább növelheti az 1982-ben egyébként mintegy 80 millió forint értékű, nem rubelelszámolású exportot. Szó esett a küldöttközgyűlésen a KISZÖV-elnök előterjesztésében a tagszövetkezetek 1—111. negyedévi gazdálkodásáról, a várható esztendős eredményekről is. A kilenc hónap alatt csupán a hagyományos szervezeti keretek között dolgozó szövetkeztekben összesen 1,2 milliárd forint értéket termeltek. Mindhárom ágazatban felülmúlták a teljesítmények a korábbiakat, leginkább, 13 százalékkal az ipar területén. Növekedtek a fogyasztói szolgáltatások, a lakosság számára végzett munka azonban lényegében csak az 1981-es szint körüli. Éves viszonylatban a teljes árbevétel — a kisszövetkezetekével együtt — hozzávetőlegesen 1,8 milliárdos. A szövetkezeti feladatok megoldására az év során együttesen 8,2 ezer dolgozó vállalkozott. A legtöbb helyen fegyelmezett bérgazdálkodást folytattak, a szövetkezetek nyeresége meghaladja a korábbi évét, de elmarad a kívánttól. Nagyobb gondot csak a Dél-Heves megyei Építőipari Szövetkezet okozott, remélhető viszont, hogy ez is eloszlik. A három fontos téma összevont tárgyalása alkalmával felszólalt Juhász Imre, Báder Miklósné, dr. Galgóczi Ottóné, Kelemen László, dr. Kaszás Mária, Freytág László, Tarás József és Hurták Lajos is. Végül a küldöttközgyűlés egyéb szervezeti kérdéseket tárgyalt. Megyei küldöttközgyűlés a KISZÖV nél Konzultáció is törvénymódosításról Dicséretes gyorsasággal reagált a MÉSZÖV a szövetkezeti törvény módosítására ugyanis a változásokkal kapcsolatosan már január 10-én megyei konzultációt rendezett székházában az áfészek és takarékszövetkezetek szövetkezetpolitikai vezetői, valamint jogtanácsosai számára. Berecz Géza osztályvezető köszöntötte a mintegy 60 résztvevőt — közöttük dr. Csizmadia Gyulát, a SZÖ- 7OSZ főmunkatársát —majd dr. Sumi András, a szövetség általános titkára tartott tájékoztatót az aktuális tudnivalókról, • időszerű feladatokról. Felszólalt Zachar Gábor MESZÖV-elnök is, — egyebek mellett — hangsúlyozta, hogy a szövetkezetpolitikai munkában elsősorban a gazdasági feladaok megoldását kell szorgalmazni, s a jövőben gyorsabb, ütemesebb munkára van szükség a szövetkezeti munka minden területén. Nagy forgalom..* D volt decemberben a szövetkezeti kereskedelemben, a vásárlók olykor szinte egymás kezébe adták a kilincset. A lap 2. oldalán közölt összeállításunkban legnagyobb áruházaink dolgozóinak munkájáról, eredményeiről írunk. Képük Füzesabonyban készült. (Fotó: Szabó Lajos)