Heves Megyei Fogyasztási Szövetkezetek, 1990 (29. évfolyam, 1-7. szám)

1990-01-01 / 1. szám

HEVES MEGYEI CÖLIDÍSZÍáSÍ ÁFÉSZ-, TAKARÉK- ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETI LAP III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1990. JANUÁR ÁRA: 4,50 FORINT Mi várható vetőmagvakból és más technikai anyagokból? A mezőgazdasági kistermelők — mintegy hetvenötezer család tagjai— minden évben sok vető­magot, műtrágyát, növényvédő szert, felszerelést, gépet, fóliát és egyéb más anyagot használnak fel termelésükhöz. E termékek nem fogyasztási cikkek, hanem termelési eszközök. Értékük egy év alatt sokszorosára nő. Egy szem vetőmag, amelynek ára — mondjuk — 20 fillér, az év végére 70-80 forintot is hozhat végter­mékben. Tehát 60-70 milliós forgalom az idény végére milliár­­dokat jelenthet áruban. Ezért nem mindegy, hogy milyen az el­látás, mekkora termést produ­kálnak a vetőmagvak, megfele­lő-e a növényvédő szer, a műtrá­gya hatékonysága. Mi várható ezen anyagoknál 1990-ben ?— ezt kérdeztük a két legnagyobb ellátó vállalat veze­tőjétől, az Agroker igazgatóhe­lyettesétől, Bakacsi Ernőtől és Hegyi Istvántól, a Magm­a keres­kedelmi vezetőhelyettesétől. Bakacsi Ernő: — Az Agroker jól felkészült a kistermelői gépekkel, anyagok­kal, eszközökkel, műtrágyával és növényvédő szerrel kapcsolatos igények kielégítésére. Kisgépek­ből, motoros kapákból van vá­laszték jelenleg is. Forsift E 291, Rk - 02, Robi, TZ - 4K, RÁ­BA — 15-ös típusok a legkisebb területen és a több hektáron tevé­kenykedő termelőknek is ideáli­sak. Nagyobb mennyiségű házi és motoros permetezőkkel is rendelkezünk, igény szerint. A primőrtermelőknek szükséges 8-as, 12-es fóliát, síkfóliát és fe­kete fóliát is azonnal tudunk szállítani. Vannak készleten motoros szivattyúk, darálók, öntözőbe­rendezésekhez részegységek, csökkentett áron répadarálók, sajtárok, és megtalálható még sok más anyag, felszerelés. Az árakról azt tudom mondani, hogy vállalatunk csak akkor emeli, ha mi is drágábban tudjuk beszerezni a különféle cikkeket. Úgy 10 — 20 százalékos e­melke­­dés azért az egyes áruknál elkép­zelhető. Műtrágyából a foszfor kivéte­lével tudunk szállítani 10 — 50 kilogrammos kiszerelésben is, most még régi áron. Valószínű azonban, hogy nagyobb áremel­kedésre kell számítani, elsősor­ban nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyáknál. Ez elérheti az 50 — 100 százalékot is. Különböző természetes „műtrágyákkal” is rendelkezünk. Ilyen az Alginit, a Terra­vit, amelyeket a primőr­termelők már igen megkedvel­tek, de az intenzíven gazdálkodó egyéb kertészkedőknek is ajánl­hatók. A növényvédőszer-ellátás várhatóan jó lesz, a lemosósze­rek egy része már a raktárunk­ban van. A további szerek, a ro­varirtó, gombaölő, a lisztharmat, az atka, a tetvek elleni szerek is nemsokára raktárainkban lesz­nek, és az igényeknek megfelelő­en tudunk belőlük szállítani. Áremelkedések e területen is várhatók, így 15 százalék körül. Hegyi István: A Vetőmag Vállalatunk ez évtől Magmia néven kft.-vé ala­kult, 14 nagyüzem és cég egyes dolgozóinak „részvényeivel”. Az idei vetőmagellátásra még a múlt évben kellett felkészülni. Azt hiszem, hogy a nagyüzemek mellett a kistermelőket is el tud­juk látni megfelelő kertészeti, vi­rág- és más gazdasági magvak­kal. A megyében 280 áfész- és más boltba szállítunk. Több mint 2 millió tasak kerti és zsákos más magot adunk át a vevőknek to­­vábbeladásra. A választék to­vább bővül. Több mint 120 féle zöldség- és virágmag közel 800 fajtáját tudjuk kínálni. A minő­séget javítottuk ún. csíramegőr­ző, korszerű csomagolással is, így a csíraképesség 2 — 3 évig megmarad. Már az ősz végén megkezdtük a bolti kiszállításo­kat, főleg a szakboltokba, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Kápolna, Füzesabony, Pétervására, Heves körzetébe. A külföldi, elsősor­ban a holland hibrid fajtákat is biztosítjuk, ha időben megren­delik azokat. A központi kon­szignációs raktárunk Budapes­ten, a Rottenbiller utca 3. szám alatt készséggel áll rendelkezésé­re a vevőknek. A tasakok töltő­súlyát némileg növeltük, így a vetőmagegységre jutó költségek is csökkentek a termelők részére. Az árak fajoktól, fajtáktól függő­en 10 — 40 százalékkal emel­kedtek, a virágoknál és hibrid fajtáknál jobban nőttek. Még azt megjegyzem, hogy sajnos sok boltos késve, nem időben rendel, ami a jó ellátást nehezíti, pedig több hónapos fizetési haladékot is adunk. S hogy ki ne hagyjam: vetőburgonya is lesz 20 forint/ kilogramm körüli áron. Ám ezt is időben kell megrendelni. Mert aki későn ébred, hoppon marad. (nala) Aktuális Ügyvezető igazgató Ismeretes, hogy a szövetkeze­tekre vonatkozó jogszabályok már ügyvezető igazgató alkal­mazását is lehetővé teszik. Me­gyénkben így több szövetkezet­nél felvetődött az ügyvezető igazgatói státus bevezetésének gondolata. Az érdeklődőkre te­kintettel szeretnénk néhány, a témát érintő kérdéssel foglalkoz­ni. Az áfészeknél és a takarékszö­vetkezeteknél alapszabályuk rendelheti el az említett munka­kör bevezetését. Az első tennivaló ebből követ­kezően az, hogy a szövetkezet küldöttgyűlése módosítja az alapszabályt, és a módosításban megfogalmazza: a gazdasági te­vékenység szakmai irányítását ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató szemé­lyének kiválasztása, kinevezése a szövetkezet igazgatóságának ha­­táskörébe tartozik. S a későbbiek során is az igazgatóság gyakorol­ja az alkalmazási jogkört. Ha az alapszabály úgy rendel­kezik, hogy a szövetkezetnél ügyvezető, igazgatót alkalmaz­nak, akkor ez a rendelkezés mindaddig érvényben marad, amíg a küldöttgyűlés az alapsza­bály módosításával ezt a státust meg nem szünteti. Ez gyakorlati­lag azt jelenti, hogy az ügyvezető igazgatói státus bevezetése, al­kalmazása határozatlan időtar­tamra szól. Ha a kinevezés határozatlan időtartamra szól, az ügyvezető igazgató munkaviszonyát a munkaviszonyra vonatkozó ál­talános szabályok szerint lehet megszüntetni. Amennyiben vi­szont meghatározott időtartam­ra, a munkaviszony a meghatá­rozott időtartam leteltével min­den további intézkedés nélkül megszűnik. Természetesen ilyen esetben sincs akadálya annak, hogy a megbízatás meghosszab­bítható legyen. Az ügyvezető igazgatói státus bevezetésével nem szűnik meg az elnöki tisztség. A törvénynek megfelelően a szövetkezetnél el­nököt ekkor is választani kell. S az elnököt (az elnökhelyettest) a többi tisztségviselővel együtt to­vábbra is a küldöttgyűlés válas­­­sza. Ügyvezető igazgató alkalma­zása esetén azonban nincs szük­ség főállású elnök alkalmazásá­ra, mivel ilyen esetben a gazdál­kodás irányítására vonatkozó hatáskör, feladatkör átkerül az ügyvezető igazgatóhoz. Az el­nök tehát valahol másutt főállás­ban dolgozik (vagy nyugdíjas), és úgynevezett társadalmi tiszt­ségviselőként tölti be az­ elnöki tisztségeket. Az ügyvezető igazgató a jog­szabály rendelkezéseinek meg­felelően munkaköréből eredően irányítja a szövetkezet gazdálko­dását, és az ezzel kapcsolatos ügyekben képviseli a szövetke­zetét. Ebből következően a szövet­kezet gazdálkodásának irányítá­sa és ebben a körben a szövetke­zet képviselete kikerül az elnök hatásköréből, átmegy az ügyve­zető igazgató hatáskörébe. Az elnök hatáskörébe, felada­tai közé a szövetkezet önkor­mányzati szerveinek (közgyűlés, küldöttgyűlés, igazgatóság) mű­ködtetése, koordinálása tarto­zik. Elöljáróban utalás történt az­­(Folytatás a 2. oldalon) Lesz-e takarmány? Szemes- és tápárak — Növekszik az állattartói kedv...? A takarmányellátás mennyi­sége, minősége, a szállítás rend­szeressége és ára meghatározza az állattartók és -tenyésztők ked­vét, a hizlalás, a tartás, tenyésztés gazdaságosságát. Nem mindegy, hogy miként alakulnak az árak, van, vagy lesz-e elegendő takar­mány az állatok részére. Ez főleg a kisállattartókat érdekli. Nem­csak azért, mert ők állítják elő az állati termékek 58 százalékát, hanem azért is, hogy gazdaságos lesz-e számukra ez a tevékeny­ség. A fogyasztói árak ismertek a húsok, hústermékek esetében mindenki előtt. Ezek 1990. ja­nuár 8-tól 30 — 40 százalékkal növekedtek. Hogy érdemes lesz-e majd állattartással foglal­kozni, az nagymértékben attól függ, miként alakulnak a takar­mányárak. A kisállattartók ta­karmányellátásában a gabona­forgalmi és malomipari vállalat, a tsz-ek, az állami gazdaságok, áfészek a meghatározók. A me­gyében közel 200 boltban, felvá­sárlóhelyen lehet a szemes- és keveréktakarmányokat megvá­sárolni. Egyes községekben 3 — 4 szervezet is nyitott boltot, míg sok községben sajnos senki nem foglalkozik takarmányértékesí­téssel. Amit a kistermelők meg­vásárolnak áfész-, GMV- és tsz­­es értékesítő helyeken, az vonat­­szerelvényben Egertől Vámos­­györkig érne, tehát óriási men­­­nyiség szállításával, zsákonkénti eladásával kell megbirkózni évenként. E mennyiség döntő részét a megyei szakvállalat állít­ja elő Ludason, Sarudon, Csá­­nyon, de a környei kombinát, a dunavarsányi tsz és a megye 6-8 mezőgazdasági szövetkezete, ál­lami gazdasága is készít több-ke­vesebb tápot a kistermelők ré­szére. A várható 1990. évi szemes­és táptakarmány-ellátásról, az alakuló takarmányárakról be­szélgettünk Gyöngyösön Sas­vá­ri Tivadarral, a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgató­­helyettesével. — Ismeretes, hogy a megyei vállalati és a tröszti szervezet bi­zonyos átalakuláson, változáso­kon megy keresztül. Először er­ről ejtsünk néhány szót. — 1989. végével a Gabona­tröszt megszűnt, a vállalatok önállóak lettek, MÉM-felügye­­let mellett. A trösztből a 19 me­gyei vállalat létrehozta a Gabo­nakereskedelmi Kft.-t, amely­nek feladata döntően a gabona­­export bonyolítása, szervezése. Ugyanakkor megmaradt az Agr­­impex külkereskedelmi joga is. A megyei vállalatok valószínű­leg még ez évben részvénytársa­sággá alakulnak, a GMV-k és a termelő gazdaságok (tsz, ÁG) alapítása mellett. Még nem telje­sen kiforrott az alakulás tartalmi és formai rendje, de valószínű, hogy a gazdaságok a „részvé­nyek” 50 százalékát kapják, fi­gyelembe véve a GMV-vel fenn­álló gazdasági kapcsolataikat. A munkálatok beindultak fent is, lent is. Nem kis dologról van szó — mondotta az igazgatóhelyet­tes. — Milyen ellátásra számíthat­nak 1990-ben a kisállattartók? — Az elmúlt évben közepes gabonatermés volt, ugyanakkor kukoricából kedvezőbb. Mégis, számításaink szerint mintegy 10 ezer tonnával kevesebb kukori­cát sikerült felvásárolni. Éves szinten 30 — 35 ezer tonnával számolunk, mivel egyik legfőbb takarmány-alapanyagunk a ku­korica. A szemestakarmány-el­­látás — főleg a kukorica miatt — szűkösnek mutatkozik. Kukori­cából alig, árpából, takarmány­­búzából, borsóból, ha nem is igény szerint, de azért tudunk a kistermelőknek szemest biztosí­tani. A termelő gazdaságoknál még van kint bőven kukorica. Egy kft. sok ezer tonnát szállíta­na, de igen magas áron. Ez a boltba kerülve 830 — 850 forin­tos értékesítést jelentene má­zsánként. Keveréktakarmá­nyokból az igényeket — több mint 50 féle tápból — maximáli­san ki tudjuk elégíteni. Az áfé­­szekkel 15 ezer tonna szállításá­ra kötöttünk keretmegállapo­dást, míg a tsz- és saját boltokba 25 — 30 ezer tonnát szállítunk. — A szemes- és tápárak ala­kulása nagyon érdekli a termelő­ket, állattartókat, hiszen az ellá­tás milyensége mellett az árak a legfontosabbak a gazdaságos ál­lattartáshoz. — Az állati termékek, így a hús és hústermékek, ez év január 8-tól szabadárasak lettek, ezt a lakosság tudja. Ugyancsak sza­(Folytatás a 2. oldalon) Több kamatot fizet a takarékszövetkezet Január 1-jével a megye taka­rékszövetkezeteiben is több új intézkedés lépett életbe. Lénye­gük, hogy a szövetkezetek az el­helyezett betétek után nagyobb kamatokat fizetnek, így a kamatozó könyves beté­tek hozamai az alábbiak szerint alakulnak. A látra szóló betétnél évi nettó 14 százalékot fizetnek. Egyéves lekötés esetén éves 13,5 százalék helyett nettó 19 száza­lék, 2 éves lekötés esetén éves nettó 14 százalék helyett 19,5 százalék. Hároméves lekötés esetén évi nettó 15 százalék he­lyett nettó 20,5 százalékot kap­nak a betétesek. A takaréklevél kamata hat év után az eddigi nettó 16,5 száza­lék helyett évi nettó 20,8 száza­lék. Ez a kamatadóval együtt 26 százaléknak felel meg. Ennél a betétfajtánál olyan megegyezés született, hogy a magasabb ka­matot már azok a betétesek is megkapják, akik három év után megszüntetik a takaréklevél-be­tétet. A fiatalok körében népszerű ifjúsági, új otthon és lakástakaré­­kossági betétek az eddigi 18 szá­zalék kamat helyett az elhelyezé­si időtől függően 22 — 25 száza­lékot fizetnek. A nyugdíj-előta­­karékosság mindkét változatá­ban a takaréklevéllel azonos mértékben emeli az elhelyezett összegek után a kamatot, így az ilyen célú megtakarítás után is 20.8 százalék nettó kamatot kapnak az előtakarékosok. Az elmúlt évben a takarékszö­vetkezeti betétek átlagkamata 15.9 százalék volt. A most meg­tett intézkedések hatására a be­tétek átlagkamata több mint 6 százalékkal növekszik. A taka­rékszövetkezetek az 1990. év­ben is átvállalják a betétek kamatadójának megfizetését. Jó befektetési lehetőségnek kínálkozik a letéti jegy, illetve a pénztárjegy. Ezek az értékpapí­rok rövid lekötési idő alatt is je­lentős kamatot biztosítanak az elhelyezőknek. A letéti jegy után évi 24 százalék, míg a pénztárje­gyek után 22 százalékos bruttó kamatot fizetnek. A betétkamatok emelkedésé­vel együtt természetesen a szö­vetkezetben folyósított kölcsö­nök kamata is növekszik. Megyénk legújabb takarékszövetkezeti üzletháza, a füzesabonyiak Egerben immár negyedik kiren­deltsége közeledik nyitásához a nagy település főútvonalán, a 25. számú út lajosvárosi szakaszán. A Lenin úton emelt korszerű és elegáns épület a füzesabonyi takarékszövetkezet nem mindennapi vál­lalkozása: a szolgáltatóhelyiségek mellett és fölött lakások is születtek értékesítésre.

Next