Heves Megyei Fogyasztási Szövetkezetek, 1990 (29. évfolyam, 1-7. szám)

1990-01-01 / 1. szám

2. FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK -------------:-ц--------------------------------------------------------­ Lesz-e takar­mány? (Folytatás az 1. oldalról) badárasak már a szemes- és ke­veréktakarmányok is. Tehát a vételártól függnek az értékesítési árak. Minden termelő és eladó maga határozza meg árait, a ke­reslet-kínálat függvényében. Számításaink szerint a GMV ál­tal akalmazott szemes- és tápá­rak ez év január 8-tól 26 — 28 százalékkal emelkednek. Ez a növekvő termelői árakkal, a nagy- és kiskereskedelmi árrés emelkedésével, valamint a keve­rési, darálási költségek növeke­désével magyarázható. A kon­­centrátumok, egyéb adalék­anyagok ára is emelkedik. — Mondjon néhány konkrét példát a szemes- és tápárak ala­kulásáról. — Amit mondok, az a saját boltjainkban érvényes, mert má­sok ettől eltérhetnek. Elöljáró­ban megemlítem, hogy a nagy­kereskedelmi árrés 120, a kiske­reskedelmi 80 forint/mázsa, a granulálási díj 30, a darálási pe­dig 50 forint mázsánként. A mű­anyag zsák ára 14,50 forint/da­­rab. Ezek 1990. január 8-tól ér­vényben vannak. Néhány sze­mestermény, például a kukorica mázsánként 715, a takarmány­búza, az árpa, a zab 640, a borsó 1350, a korpafélék 400 — 640, a lucernaliszt 800 forint. A szeme­sek ára mázsánként 122 — 164 forinttal nő. A több mint 50 féle tápárból is megemlítek néhá­nyat. Egységes sertéstáp 862, hí­zósertés 1-es 1108, hevesi hízó­­táp 864, kocatáp 984, brojlertáp 1165, tojótáp 1157, bárányhiz­laló 906, tehéntáp 1038, hízó­marhatáp 969, nyúltáp 939 fo­rint mázsánként, január 8-tól. A keveréktakarmányok árai má­zsánként 200 — 280 forinttal emelkednek. A takarmánymész, takarmánysó, zeolit árát nem növeltük, itt az árak 4 — 600 fo­rint között alakulnak. A takar­mánykoncentrátumok ára na­gyobb mértékben nő az átlagos­nál. Reméljük, 1990-ben továb­bi áremelést nem kell tennünk. A kistermelők, nagyüzemek, forgalmazók ezek után számít­hatnak, hogy érdemes-e sertés, nyúl, tej, stb. termelésével foglal­kozni. A szakemberek megítélé­se szerint valamivel kedvezőb­bek a lehetőségek a gazdaságos állattenyésztésre, mint 1988 — 89-ben voltak. S ezt mérlegeli mindenki. Bízunk benne, hogy a szakembereknek igazuk lesz. Többen fognak húst, tejet, tojást termelni, nyulat, galambot tarta­ni, libát tömni. Jobban jár a ter­melő, forgalmazó és fogyasztó egyaránt. Jó lenne, ha a jóslatok és vá­gyak teljesülnének! Nagy Lajos Primo Print színvonalas, gyors nyomdaüzem Egerben (Kistályai út 18. sz.) Kis Polski - tagoknak Még több ezer érkezik Egerbe Az ország egész közvélemé­nyét meglepetéssel érte a hír, hogy az Egri Áfész több ezer Polski FIAT 126-os gépkocsi ér­tékesítését tervezi. Egyes újsá­gok már szinte a Merkur ver­senytársának emlegetik. Ma­gyarországon ugyanis a Merkur Vállalat után a megyeszékhelyi áfész kapott jogot először min­denfajta gépkocsi forgalmazásá­ra. Most már nyugodtan beszél­hetünk róla, hiszen a Kereske­delmi Minisztérium megadta az engedélyt, és már az első gépko­csik gazdára is találtak. A szövet­kezet elnökénél, Harmati Lász­lónál érdeklődtünk, hogyan si­került a több évtizedes monopó­lium burkát feltörni? — Elég nehezen — mondja, de hangjában már érződik a biza­kodás. — A múlt évben egy ve­gyes vállalatot alapítottunk a Starovice városban működő Star autógyárral. Hat éve van már en­gedélyünk használt autók érté­kesítésére. Egy másik engedél­lyel nyugati gépkocsikat árusít­hatunk valutáért. Ehhez jött még egy, amely a tehergépkocsik for­galmazását engedélyezi. És most megkaptuk a szocialista ország­ból származó autó eladására is az engedélyt.­­ A lengyel kiskocsik beszer­zésére hogyan teremtettek lehe­tőséget? — Az elmúlt években nagy mennyiségű japán gyártmányú pénztárgépet szereztünk be. Saj­nos, a belföldi érdeklődés kisebb volt, mint ahogy mi gondoltuk, ezért értékesítési gondjaink ke­letkeztek. Ezek után megpróbál­tuk külföldön, a szomszédos or­szágokban értékesíteni. Eköz­ben sikeres üzleteink voltak Dél- Koreával, Indiával és Lengyelor­szággal. A már említett lengyel Star autógyár révén jutottunk hozzá a kis Polskihoz. — Úgy hírlik, a gépkocsi be­szállítása gyorsabban ment, mint az engedély megadása. — Az első szállítmány január 2-án befutott Füzesabonyba, amelyet pezsgőért vásároltunk. Kockázatos volt a vállalkozás, mivel a Kereskedelmi Miniszté­rium először elutasította a kérel­münket. Fellebbezésünkhöz még a Sző­bosz segítségét is igénybe kellett venni, ami végül is sikerrel járt. Másfél hónapig húzták-halasztották az engedély kiadását. Közben arra ösztökél­tek, hogy a Merkur sorszámára adjuk ki a kiskocsikat.­­ Az országban mintegy ti­zenhatezren várnak ilyen típusú gépkocsira, sorszám alapján. Önök kinek és milyen feltételek­kel adják el az első 150 darabot, amely beérkezett? — Mivel a minisztérium által is támogatott sorszámos eladás­ba nem egyeztünk bele, maradt az előre elhatározott tervünk. A gépkocsikat elsősorban az egri áfész tagjai vásárolhatják. Előnyben részesülnek azok, akiknek legalább 40 000 forint célrészjegyük is van, vagy az igényléskor befizetik. Nem ér­tettük, hogy az állam milyen jo­gon akar rendelkezni a szövetke­zeti tulajdon felett. Ezek a kocsik szövetkezeti pénzből, valutából lettek vásárolva, tehát a mi tulaj­donunk. Nem teszünk rá soron kívüli felárat sem annak ellenére, hogy arra ösztökéltek bennün­ket. Aki befizeti a 160 ezer forin­tot, hazaviheti a gépkocsiját. — Hol végzik az átadásokat? — Egerben a Full-szervizzel kötöttünk megállapodást. Ők tá­rolják, műszakilag előkészítik, vizsgáztatják eladás előtt. Ter­mészetesen ezeket a gépkocsikat is rendszámmal ellátva adjuk át. — Ha elfogy a jelenlegi men­­­nyiség, lesz-e utánpótlás? — Még ebben az évben sze­retnénk mintegy három-négye­zer kis Polskit behozni és értéke­síteni. Lehetőségünk van, mert az ellenértékét továbbra is kü­lönböző árukkal fizetjük. Re­mélhetőleg folyamatosan tudjuk biztosítani az igények kielégíté­sét. A szövetkezet elnöke után meglátogatjuk a szerviztelepet is, ahol Kis Vencel vezető szíve­sen kalauzol. Az udvaron sora­koznak a gazdára váró gépko­csik, amelyeket egymás után visznek a műhelybe, garanciális szemlére. — A szerelők minden kocsit átnéznek — világosít fel a szerviz vezetője —, mielőtt rákerülne a rendszám. A legkisebb hibát is kijavítjuk. Benn az üzlettérben külön irodát alakítottunk ki, ahol az új gépkocsik papírmun­káit végezzük, teljesen elkülönít­ve. — Nagyobb mennyiségű gép­kocsit tud-e fogadni a telep? — A műhelyek mögött mintegy ezerötszáz autó elhe­lyezésére van területünk. Ha több érkezik, még a verpeléti szervizüzemünk is átáll az új kocsik átadására. Azt hiszem, nem jövünk zavarba. A garan­ciális javításokhoz is megfele­lő mennyiségű alkatrésszel rendelkezünk. (Sz. L.) Átadásra váró autók Ügyvezető igazgató (Folytatás az 1. oldalról) ra, hogy az áfészekre és a taka­rékszövetkezetekre vonatkozó ágazati jogszabályok kifejezet­ten rendelkenek az ügyvezető igazgatói státus bevezetésének lehetőségeivel. A lakásszövetke­zetekre vonatkozó ágazati jog­szabályok ezzel kapcsolatos ren­delkezéseket nem tartalmaznak, de erre vonatkozó tiltás sem ta­lálható. Az LTVR. 22. paragra­fusa pedig felhatalmazza a lakás­­­szövetkezetet arra, hogy a céljá­nak és a gazdálkodó tevékenysé­gének megfelelő munkaszerve­zetet létesítsen. Milyen adminisztrációs felada­tok jelentkeznek az ügyvezetői igazgatói státus bevezetésével? — Mint korábban már erről szó volt, módosítani kell az alapszabályt az új felállásnak megfelelően, ezt kö­vetően pedig a szervezeti és mű­ködési szabályzatot, valamint az egyéb belső szabályzatokat, ren­delkezéseket. Ugyancsak el kell végezni a megfelelő változtatáso­kat a képviselet és az aláírási jog tekintetében is. Az előbbiekben néhány olyan kérdésre, tennivalóra kívántuk ráirányítani a figyelmet, ame­lyekkel az új státus bevezetése esetén mindenképpen foglal­kozni kell. A döntés viszont minden eset­ben az adott szövetkezetnél van, ahol annak meghozatala előtt az ezzel járó változtatásokat, ezek hatásait alaposan mérlegelni kell. dr. Sonkádi János jogtanácsos 1990. JANUÁR Jó tudni! Nyugdíjjárulékkal és adózással kapcsolatos változások Alkalmi fizikai munka és nyugdíjjárulék A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásá­ra kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT-rendeletet legutóbb a 147/1989. (XII. 27.) MT sz. rendelet módosította. Az 1990. január 1. napján hatályba lépett MT-rendelet 26. paragrafusa módosította a nyugdíj­­járulék-levonási kötelezettségét az alkalmi fizikai munkáért kapott díjazással kapcsolatban. Ismeretes, hogy eddig az alkalmi fizikai munka esetén a díjazásból (bérből) le kellett vonni a nyugdíjjárulé­­kot. Ez év elejétől csak a főfoglalkozásból eredő bérjellegű juttatás után kell fizetni a nyugdíjjárulékot. Ez azt jelenti, hogy ha az alkalmi mun­kás a főfoglalkozásában ledolgozza a törvényes munkaidőt, és ezt igazolja, akkor az alkalmi munkáért kapott díjazás után már nem kell nyugdíjjárulékot fizetnie. Kis összegű kifizetések és jövedelemadó: Ismeretes, hogy az egy szerződésből eredő, 2000 forintot meg nem haladó jövedelmekből eddig minden esetben le kellett vonni a 20 szá­zalékos mértékű jövedelemadót. Ez nem adóelőleg, hanem a végle­ges adó levonását jelentette, amiből az is következett, hogy ezt a jöve­delmet nem kellett az év során kapott többi jövedelemmel összevon­ni. Az 1990. január 1. napján hatályba lépett, a magánszemélyek jö­vedelemadójáról szóló 1989. évi XLIV. törvény 27. paragrafusa részben módosította a korábbi szabályozást. Fő szabályként tovább­ra is érvényes, hogy a 2000 forintot meg nem haladó, egy szerződés­ből származó kifizetés esetén a 20 százalék adót kell levonni. Előfordulhat azonban, hogy a dolgozó jobban jár, ha az említett jö­vedelemből nem a 20 százalékot vonják le a kifizetéskor, hanem a jö­vedelem összevonásra kerül az év során kapott összes jövedelmével, és az összevont jövedelem után adózik. (Az új törvény szerint ugyanis 0 — 55 ezer forint közötti jövedelem esetén jövedelemadót nem kell fizetni; az 55 001 forint és 90 000 fo­rint közötti jövedelem esetén pedig az adó mértéke az 55 000 forin­ton felüli jövedelem 15 százaléka.) Az előbbiekből következik, hogy akinek az éves összjövedelme nem több 90 000 forintnál, az jobban jár, ha az eseti 2000 forintot meg nem haladó jövedelmében nem a 20 százalékot vonják le végle­ges adóként. Az említett törvényi rendelkezés lehetővé teszi, hogy a magánsze­mély a kifizetővel írásban közölje, hogy melyik levonási módot vá­lasztja. Ha az állampolgár az összevont adózást választja, akkor a kifi­zető az általános szabályok szerint a kifizetésre kerülő jövedelemből adóelőleget von, és a végleges adóelszámolás az év végén, összevon­tan történik. (S. J.) Pályázat faluközösségek létrehozására Az utóbbi évtizedekben vég­rehajtott központi intézkedések hatására különösen a kisebb te­lepülések, falvak közösségi és társadalmi élete, az emberek egymás közötti kapcsolata elsor­vadt. Az emberekben — fiata­lokban és idősebbekben egya­ránt — azonban továbbra is él annak az igénye, hogy szűkebb baráti köröket, közösségeket hozzanak létre. Ezekben kicse­rélhetik gondolataikat, feltár­hatják gondjaikat, megoszthat­ják bánataikat és örömeiket, együtt ünnepelhetnek, szóra­kozhatnak, játszhatnak. A faluközösségeket régen a közös munka, a közös ünneplés, vallásos szertartások hozták lét­re. A közösségek módot adtak a műveltség hagyományainak el­sajátítására, továbbadására, az alkalmakhoz kapcsolódó szoká­sok, művészi érzelmek megisme­résére, a kapcsolatok kialakítá­sára, szélesítésére. Ezek az alkalmi, rövid időre létrejött közösségek kifejezték a nagyobb, az egész falut összefo­gó közösség létét, tagjaiknak egymás iránti szolidaritását, és megteremtették az emberek szű­kebb pátriáihoz való tartozásá­nak tudatát. Csak a közös mun­ka, szertartás, közös művészi te­vékenység és élmény teremthet ma is közösséget. Ebből következik, hogy ha egy falu, városrész lakóiban fel­merül a természetes igény egy szűkebb, éltető közösséghez való tartozásra, azt meg kell teremte­ni. Egyes falvakban csak fel kell eleveníteni, s a megváltozott kö­rülményekhez kell igazítani a formákat, a feladatokat. Milyenek legyenek a falukö­zösségek? Lehetnek a falvak múltját, történetét és néphagyományait feltáró, összegyűjtő szakkörök vagy népfőiskolák. Vállalhatják az összegyűjtött adatok tárgyi dokumentumainak ismertetését és iratanyagok közreadását, kiál­lítását, hozzáférhetővé tevését. A másik forma lehet a falu ön­­kormányzatának régi formára való visszaállítása. Egyes vidé­keken — mint emlékezetes — nagy szerepe volt az utca első, a tizedes, legénybíró, kezes, es­küdtek, stb. kinevezésének, s e személyeket a formális elöljáró­sággal azonosaknak tekintették. Ők szervezték a falu közterülete­inek, utcáinak, a sportpályák­nak, határbeli utaknak, legelők­nek, kutaknak, forrásoknak a ki­tisztítását, rendbetételét, fákat, virágokat, ültettek. Megpróbál­ható ismétlésük, felelevenítésük. A fiatalságot különböző kor­osztályok és nemek szerint is tö­mörítő szervezetek szintén ala­kíthatók önkormányzattal. Ezek szervezhetik a táncot, felfrissít­hetik a népszokásokat, ünnepe­ket, gondoskodhatnak a fiatal­ság rendszeres, művészi igényű találkozásairól. Szóba jöhet ugyanekkor a ha­gyományok újraélesztése, házi, népművészeti, kisipari műhe­lyek, szakkörök, gazdatanfolya­mok létrehozása is. Faragó-, hímző-, szövő-, kosárfonó-fog­lalkozásokat tarthatnak, tészta­készítést, főzést, varrást tanul­hatnak, gyakorolhatnak. Pályázhatnak azok a kistele­pülések, ahol már megalakult közösségek — népi együttesek, pávakör, helytörténeti szakkör — bázisai lehetnek a falu egészét érintő közösségi tevékenység­nek. Az érdeklődők igényelhetnek szakmai segítséget és anyagi tá­mogatást. Pályázni a tevékeny­ség, illetve az elképzelések prog­ramszerű leírásával kell. A le­írásban legyen benne, hogy a ter­vezet mennyiben érinti a telepü­lés egészét, és a megvalósításban kik, milyen módon vesznek részt. A pályázatokat március 1-jéig lehet beküldeni az Országos Közművelődési Központ Mód­szertani Intézetéhez (Budapest, Pf. 33., irányítószám: 1251). Ja­vasoljuk, hogy a szövetkezetek karolják fel a kezdeményezést, legyenek gazdái a faluközössé­get teremtő egy-egy terület létre­hozásának. A pályázatok elké­szítésével kapcsolatban bővebb felvilágosítást a Mészöv nyújt az érdeklődőknek. (Sz.)

Next