Heves Megyei Fogyasztási Szövetkezetek, 1990 (29. évfolyam, 1-7. szám)
1990-01-01 / 1. szám
2. FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK -------------:-ц-------------------------------------------------------- Lesz-e takarmány? (Folytatás az 1. oldalról) badárasak már a szemes- és keveréktakarmányok is. Tehát a vételártól függnek az értékesítési árak. Minden termelő és eladó maga határozza meg árait, a kereslet-kínálat függvényében. Számításaink szerint a GMV által akalmazott szemes- és tápárak ez év január 8-tól 26 — 28 százalékkal emelkednek. Ez a növekvő termelői árakkal, a nagy- és kiskereskedelmi árrés emelkedésével, valamint a keverési, darálási költségek növekedésével magyarázható. A koncentrátumok, egyéb adalékanyagok ára is emelkedik. — Mondjon néhány konkrét példát a szemes- és tápárak alakulásáról. — Amit mondok, az a saját boltjainkban érvényes, mert mások ettől eltérhetnek. Elöljáróban megemlítem, hogy a nagykereskedelmi árrés 120, a kiskereskedelmi 80 forint/mázsa, a granulálási díj 30, a darálási pedig 50 forint mázsánként. A műanyag zsák ára 14,50 forint/darab. Ezek 1990. január 8-tól érvényben vannak. Néhány szemestermény, például a kukorica mázsánként 715, a takarmánybúza, az árpa, a zab 640, a borsó 1350, a korpafélék 400 — 640, a lucernaliszt 800 forint. A szemesek ára mázsánként 122 — 164 forinttal nő. A több mint 50 féle tápárból is megemlítek néhányat. Egységes sertéstáp 862, hízósertés 1-es 1108, hevesi hízótáp 864, kocatáp 984, brojlertáp 1165, tojótáp 1157, bárányhizlaló 906, tehéntáp 1038, hízómarhatáp 969, nyúltáp 939 forint mázsánként, január 8-tól. A keveréktakarmányok árai mázsánként 200 — 280 forinttal emelkednek. A takarmánymész, takarmánysó, zeolit árát nem növeltük, itt az árak 4 — 600 forint között alakulnak. A takarmánykoncentrátumok ára nagyobb mértékben nő az átlagosnál. Reméljük, 1990-ben további áremelést nem kell tennünk. A kistermelők, nagyüzemek, forgalmazók ezek után számíthatnak, hogy érdemes-e sertés, nyúl, tej, stb. termelésével foglalkozni. A szakemberek megítélése szerint valamivel kedvezőbbek a lehetőségek a gazdaságos állattenyésztésre, mint 1988 — 89-ben voltak. S ezt mérlegeli mindenki. Bízunk benne, hogy a szakembereknek igazuk lesz. Többen fognak húst, tejet, tojást termelni, nyulat, galambot tartani, libát tömni. Jobban jár a termelő, forgalmazó és fogyasztó egyaránt. Jó lenne, ha a jóslatok és vágyak teljesülnének! Nagy Lajos Primo Print színvonalas, gyors nyomdaüzem Egerben (Kistályai út 18. sz.) Kis Polski - tagoknak Még több ezer érkezik Egerbe Az ország egész közvéleményét meglepetéssel érte a hír, hogy az Egri Áfész több ezer Polski FIAT 126-os gépkocsi értékesítését tervezi. Egyes újságok már szinte a Merkur versenytársának emlegetik. Magyarországon ugyanis a Merkur Vállalat után a megyeszékhelyi áfész kapott jogot először mindenfajta gépkocsi forgalmazására. Most már nyugodtan beszélhetünk róla, hiszen a Kereskedelmi Minisztérium megadta az engedélyt, és már az első gépkocsik gazdára is találtak. A szövetkezet elnökénél, Harmati Lászlónál érdeklődtünk, hogyan sikerült a több évtizedes monopólium burkát feltörni? — Elég nehezen — mondja, de hangjában már érződik a bizakodás. — A múlt évben egy vegyes vállalatot alapítottunk a Starovice városban működő Star autógyárral. Hat éve van már engedélyünk használt autók értékesítésére. Egy másik engedéllyel nyugati gépkocsikat árusíthatunk valutáért. Ehhez jött még egy, amely a tehergépkocsik forgalmazását engedélyezi. És most megkaptuk a szocialista országból származó autó eladására is az engedélyt. A lengyel kiskocsik beszerzésére hogyan teremtettek lehetőséget? — Az elmúlt években nagy mennyiségű japán gyártmányú pénztárgépet szereztünk be. Sajnos, a belföldi érdeklődés kisebb volt, mint ahogy mi gondoltuk, ezért értékesítési gondjaink keletkeztek. Ezek után megpróbáltuk külföldön, a szomszédos országokban értékesíteni. Eközben sikeres üzleteink voltak Dél- Koreával, Indiával és Lengyelországgal. A már említett lengyel Star autógyár révén jutottunk hozzá a kis Polskihoz. — Úgy hírlik, a gépkocsi beszállítása gyorsabban ment, mint az engedély megadása. — Az első szállítmány január 2-án befutott Füzesabonyba, amelyet pezsgőért vásároltunk. Kockázatos volt a vállalkozás, mivel a Kereskedelmi Minisztérium először elutasította a kérelmünket. Fellebbezésünkhöz még a Szőbosz segítségét is igénybe kellett venni, ami végül is sikerrel járt. Másfél hónapig húzták-halasztották az engedély kiadását. Közben arra ösztökéltek, hogy a Merkur sorszámára adjuk ki a kiskocsikat. Az országban mintegy tizenhatezren várnak ilyen típusú gépkocsira, sorszám alapján. Önök kinek és milyen feltételekkel adják el az első 150 darabot, amely beérkezett? — Mivel a minisztérium által is támogatott sorszámos eladásba nem egyeztünk bele, maradt az előre elhatározott tervünk. A gépkocsikat elsősorban az egri áfész tagjai vásárolhatják. Előnyben részesülnek azok, akiknek legalább 40 000 forint célrészjegyük is van, vagy az igényléskor befizetik. Nem értettük, hogy az állam milyen jogon akar rendelkezni a szövetkezeti tulajdon felett. Ezek a kocsik szövetkezeti pénzből, valutából lettek vásárolva, tehát a mi tulajdonunk. Nem teszünk rá soron kívüli felárat sem annak ellenére, hogy arra ösztökéltek bennünket. Aki befizeti a 160 ezer forintot, hazaviheti a gépkocsiját. — Hol végzik az átadásokat? — Egerben a Full-szervizzel kötöttünk megállapodást. Ők tárolják, műszakilag előkészítik, vizsgáztatják eladás előtt. Természetesen ezeket a gépkocsikat is rendszámmal ellátva adjuk át. — Ha elfogy a jelenlegi mennyiség, lesz-e utánpótlás? — Még ebben az évben szeretnénk mintegy három-négyezer kis Polskit behozni és értékesíteni. Lehetőségünk van, mert az ellenértékét továbbra is különböző árukkal fizetjük. Remélhetőleg folyamatosan tudjuk biztosítani az igények kielégítését. A szövetkezet elnöke után meglátogatjuk a szerviztelepet is, ahol Kis Vencel vezető szívesen kalauzol. Az udvaron sorakoznak a gazdára váró gépkocsik, amelyeket egymás után visznek a műhelybe, garanciális szemlére. — A szerelők minden kocsit átnéznek — világosít fel a szerviz vezetője —, mielőtt rákerülne a rendszám. A legkisebb hibát is kijavítjuk. Benn az üzlettérben külön irodát alakítottunk ki, ahol az új gépkocsik papírmunkáit végezzük, teljesen elkülönítve. — Nagyobb mennyiségű gépkocsit tud-e fogadni a telep? — A műhelyek mögött mintegy ezerötszáz autó elhelyezésére van területünk. Ha több érkezik, még a verpeléti szervizüzemünk is átáll az új kocsik átadására. Azt hiszem, nem jövünk zavarba. A garanciális javításokhoz is megfelelő mennyiségű alkatrésszel rendelkezünk. (Sz. L.) Átadásra váró autók Ügyvezető igazgató (Folytatás az 1. oldalról) ra, hogy az áfészekre és a takarékszövetkezetekre vonatkozó ágazati jogszabályok kifejezetten rendelkenek az ügyvezető igazgatói státus bevezetésének lehetőségeivel. A lakásszövetkezetekre vonatkozó ágazati jogszabályok ezzel kapcsolatos rendelkezéseket nem tartalmaznak, de erre vonatkozó tiltás sem található. Az LTVR. 22. paragrafusa pedig felhatalmazza a lakásszövetkezetet arra, hogy a céljának és a gazdálkodó tevékenységének megfelelő munkaszervezetet létesítsen. Milyen adminisztrációs feladatok jelentkeznek az ügyvezetői igazgatói státus bevezetésével? — Mint korábban már erről szó volt, módosítani kell az alapszabályt az új felállásnak megfelelően, ezt követően pedig a szervezeti és működési szabályzatot, valamint az egyéb belső szabályzatokat, rendelkezéseket. Ugyancsak el kell végezni a megfelelő változtatásokat a képviselet és az aláírási jog tekintetében is. Az előbbiekben néhány olyan kérdésre, tennivalóra kívántuk ráirányítani a figyelmet, amelyekkel az új státus bevezetése esetén mindenképpen foglalkozni kell. A döntés viszont minden esetben az adott szövetkezetnél van, ahol annak meghozatala előtt az ezzel járó változtatásokat, ezek hatásait alaposan mérlegelni kell. dr. Sonkádi János jogtanácsos 1990. JANUÁR Jó tudni! Nyugdíjjárulékkal és adózással kapcsolatos változások Alkalmi fizikai munka és nyugdíjjárulék A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT-rendeletet legutóbb a 147/1989. (XII. 27.) MT sz. rendelet módosította. Az 1990. január 1. napján hatályba lépett MT-rendelet 26. paragrafusa módosította a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét az alkalmi fizikai munkáért kapott díjazással kapcsolatban. Ismeretes, hogy eddig az alkalmi fizikai munka esetén a díjazásból (bérből) le kellett vonni a nyugdíjjárulékot. Ez év elejétől csak a főfoglalkozásból eredő bérjellegű juttatás után kell fizetni a nyugdíjjárulékot. Ez azt jelenti, hogy ha az alkalmi munkás a főfoglalkozásában ledolgozza a törvényes munkaidőt, és ezt igazolja, akkor az alkalmi munkáért kapott díjazás után már nem kell nyugdíjjárulékot fizetnie. Kis összegű kifizetések és jövedelemadó: Ismeretes, hogy az egy szerződésből eredő, 2000 forintot meg nem haladó jövedelmekből eddig minden esetben le kellett vonni a 20 százalékos mértékű jövedelemadót. Ez nem adóelőleg, hanem a végleges adó levonását jelentette, amiből az is következett, hogy ezt a jövedelmet nem kellett az év során kapott többi jövedelemmel összevonni. Az 1990. január 1. napján hatályba lépett, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLIV. törvény 27. paragrafusa részben módosította a korábbi szabályozást. Fő szabályként továbbra is érvényes, hogy a 2000 forintot meg nem haladó, egy szerződésből származó kifizetés esetén a 20 százalék adót kell levonni. Előfordulhat azonban, hogy a dolgozó jobban jár, ha az említett jövedelemből nem a 20 százalékot vonják le a kifizetéskor, hanem a jövedelem összevonásra kerül az év során kapott összes jövedelmével, és az összevont jövedelem után adózik. (Az új törvény szerint ugyanis 0 — 55 ezer forint közötti jövedelem esetén jövedelemadót nem kell fizetni; az 55 001 forint és 90 000 forint közötti jövedelem esetén pedig az adó mértéke az 55 000 forinton felüli jövedelem 15 százaléka.) Az előbbiekből következik, hogy akinek az éves összjövedelme nem több 90 000 forintnál, az jobban jár, ha az eseti 2000 forintot meg nem haladó jövedelmében nem a 20 százalékot vonják le végleges adóként. Az említett törvényi rendelkezés lehetővé teszi, hogy a magánszemély a kifizetővel írásban közölje, hogy melyik levonási módot választja. Ha az állampolgár az összevont adózást választja, akkor a kifizető az általános szabályok szerint a kifizetésre kerülő jövedelemből adóelőleget von, és a végleges adóelszámolás az év végén, összevontan történik. (S. J.) Pályázat faluközösségek létrehozására Az utóbbi évtizedekben végrehajtott központi intézkedések hatására különösen a kisebb települések, falvak közösségi és társadalmi élete, az emberek egymás közötti kapcsolata elsorvadt. Az emberekben — fiatalokban és idősebbekben egyaránt — azonban továbbra is él annak az igénye, hogy szűkebb baráti köröket, közösségeket hozzanak létre. Ezekben kicserélhetik gondolataikat, feltárhatják gondjaikat, megoszthatják bánataikat és örömeiket, együtt ünnepelhetnek, szórakozhatnak, játszhatnak. A faluközösségeket régen a közös munka, a közös ünneplés, vallásos szertartások hozták létre. A közösségek módot adtak a műveltség hagyományainak elsajátítására, továbbadására, az alkalmakhoz kapcsolódó szokások, művészi érzelmek megismerésére, a kapcsolatok kialakítására, szélesítésére. Ezek az alkalmi, rövid időre létrejött közösségek kifejezték a nagyobb, az egész falut összefogó közösség létét, tagjaiknak egymás iránti szolidaritását, és megteremtették az emberek szűkebb pátriáihoz való tartozásának tudatát. Csak a közös munka, szertartás, közös művészi tevékenység és élmény teremthet ma is közösséget. Ebből következik, hogy ha egy falu, városrész lakóiban felmerül a természetes igény egy szűkebb, éltető közösséghez való tartozásra, azt meg kell teremteni. Egyes falvakban csak fel kell eleveníteni, s a megváltozott körülményekhez kell igazítani a formákat, a feladatokat. Milyenek legyenek a faluközösségek? Lehetnek a falvak múltját, történetét és néphagyományait feltáró, összegyűjtő szakkörök vagy népfőiskolák. Vállalhatják az összegyűjtött adatok tárgyi dokumentumainak ismertetését és iratanyagok közreadását, kiállítását, hozzáférhetővé tevését. A másik forma lehet a falu önkormányzatának régi formára való visszaállítása. Egyes vidékeken — mint emlékezetes — nagy szerepe volt az utca első, a tizedes, legénybíró, kezes, esküdtek, stb. kinevezésének, s e személyeket a formális elöljárósággal azonosaknak tekintették. Ők szervezték a falu közterületeinek, utcáinak, a sportpályáknak, határbeli utaknak, legelőknek, kutaknak, forrásoknak a kitisztítását, rendbetételét, fákat, virágokat, ültettek. Megpróbálható ismétlésük, felelevenítésük. A fiatalságot különböző korosztályok és nemek szerint is tömörítő szervezetek szintén alakíthatók önkormányzattal. Ezek szervezhetik a táncot, felfrissíthetik a népszokásokat, ünnepeket, gondoskodhatnak a fiatalság rendszeres, művészi igényű találkozásairól. Szóba jöhet ugyanekkor a hagyományok újraélesztése, házi, népművészeti, kisipari műhelyek, szakkörök, gazdatanfolyamok létrehozása is. Faragó-, hímző-, szövő-, kosárfonó-foglalkozásokat tarthatnak, tésztakészítést, főzést, varrást tanulhatnak, gyakorolhatnak. Pályázhatnak azok a kistelepülések, ahol már megalakult közösségek — népi együttesek, pávakör, helytörténeti szakkör — bázisai lehetnek a falu egészét érintő közösségi tevékenységnek. Az érdeklődők igényelhetnek szakmai segítséget és anyagi támogatást. Pályázni a tevékenység, illetve az elképzelések programszerű leírásával kell. A leírásban legyen benne, hogy a tervezet mennyiben érinti a település egészét, és a megvalósításban kik, milyen módon vesznek részt. A pályázatokat március 1-jéig lehet beküldeni az Országos Közművelődési Központ Módszertani Intézetéhez (Budapest, Pf. 33., irányítószám: 1251). Javasoljuk, hogy a szövetkezetek karolják fel a kezdeményezést, legyenek gazdái a faluközösséget teremtő egy-egy terület létrehozásának. A pályázatok elkészítésével kapcsolatban bővebb felvilágosítást a Mészöv nyújt az érdeklődőknek. (Sz.)