Heves Megyei Fogyasztási Szövetkezetek, 1991 (30. évfolyam, 1-9. szám)
1991-03-01 / 1. szám
AFÉSZ-, TAKARÉK- ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETI LAP A megyei küldöttgyűésről jelentik А Штíj е [UNK]е ír. Sumilitíris Megyei küldöttgyűlést tartottak a fogyasztási szövetkezetek, amelyen a szövetkezeti képviselők mellett részt vett ár. Csizmadia Gyula, az ÁFEOSZ főtanácsosa is. A megjelenteket Harmati László, a Mészövtársadalmi elnöke köszöntötte, majd a hivatalos eljárások után rátértek az elfogadott napirendek megtárgyalására. Először a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvénytervezetet vitatták meg, amelyhez dr. Sumi András, a Mészöv titkára fűzött szóban kiegészítést. Elmondotta többek között, hogy az 1971-ben elfogadott és azóta számtalanszor módosított, toldozgatott törvényt az élet túlhaladta. Időközben az is egyértelművé vált, hogy nincs lehetőség a szövetkezeti ágazatok külön szabályozására annak ellenére, hogy a működésük között markáns különbségek vannak. A megalkotásra kerülő törvény keret jellegű lesz, a különböző ágazatok azonos kérdéseit szabályozhatja csak. Ez a törvény az új szövetkezeti modellt vázolja fel, ami alkalmazkodik a rendszerváltásból adódó követelményekhez, a privatizációs igényekhez. A törvénytervezet rögzíti továbbá, hogy a magántulajdon önkéntes egyesüléséről van szó, úgy hogy a szövetkezet társadalmi tevékenységet is végez. Külön is kiemeli a közművelődési és a sporttámogatást. A továbbiakban az előadó ismertette azokat az új elemeket, amelyek ha jóváhagyásra kerülnek, lényegesen feloldja az eddigi kötöttségeket. Ezek mellett azonban a tervezettel kapcsolatban számos észrevétel, kifogás van, amit módosítani szükséges. Ezek között említette, hogy a tervezet túlszabályozott, aprólékos, nem eléggé keretjellegű. Nem tisztázott a közgyűlés és küldöttgyűlés közötti munkamegosztás, ami a nagylétszámú fogyasztási igazatban alapvető kérdés. Ugyancsak nem tisztázottak a testületekre vonatkozó szabályok. Igen jelentős kérdése a mozgalomnak a tulajdonviszonyok rendezése, a vagyonnevesítés. Ebben a tervezet nem ad egyértelmű eligazítást, bizonytalanná tenné a működést, megkülönböztetést jelentene a vállalkozásokkal szemben, ami alkotmányellenes is lenne. Hasonlóképpen sérti az esélyegyenlőség elvét az adózott eredmény felhasználására, a tartalékképzésre vonatkozó tervezett szabályozás is. Ugyancsak pontosítani kell az érdekképviseletek szabályozását. Emellett külön érdekképviseleti törvényre van szükség. Ugyancsak nem fogadható el az, hogy az átmeneti szabályokat külön törvényben állapítsák meg, s ebben a szövetkezeti autonómiát sértő előírásokat alkalmazzanak. Olyan törvényre van tehát szükség, amely a szövetkezetek fő jellemzőire vonatkozó keretelőírásokat tartalmazzon, a működés módját pedig a tagok maguk állapíthassák meg, s e szabályokat saját elhatározásuk szerint, a demokratizmus messzemenő betartásával az alapszabályban rögzíthessék. Folytatni kell tehát a tervezet vitáját úgy, hogy az érdekképviseletek szorgalmazásával eddig elért eredményekre alapozva a további jogos észrevételek is figyelembe vételre kerüljenek. A törvénytervezet ismertetése után a Mészöv alapszabályának, illetve a megyei szövetség 1990. évi mérlegének jóváhagyására tett javaslatot a Mészöv titkára. A napirendek feletti vitában több képviselő szólalt fel és mondotta el véleményét. Elsőként dr. Csizmadia Gyula, az ÁFEOSZ képviseletében az új szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos országos állásfoglalásokkal egészítette ki az elhangzottakat. Tóth Lajos, a domoszlói áfész elnöke bírálta a tervezetet, amely nem veszi eléggé figyelembe a fogyasztási jelleget és a tagsági érdekeket. Timán János, a parádi áfész elnöke sem volt elragadtatva a tervezettől. Különösen a küldöttgyűlés jelentőségének elvesztését és a tisztújítással kapcsolatos aggályait tette szóvá. Az ÁFEOSZ elnökségi ülésén elhangzottakról tájékoztatta Bocsi László, a hatvani áfész elnöke a küldötti tanácskozást. A törvénnyel kapcsolatban elhangzot vitáról és javaslatokról elhatározták, hogy azokat tudatni kell az országos szövetséggel. A küldöttgyűlés egyhangú szavazással elfogadta a megyei szövetség új alapszabályát és jóváhagyta az 1990. évi mérleg eredményeit. Határoztak arról is, hogy az 1991. évi költségvetést rövidesen az ágazati választmányok hagyják jóvá. Befejezésül Harmati László kért szót, amelyben elmondotta, hogy az elfogadott új szövetségi alapszabály az elnöki funkció betöltésében a társadalmi tisztségeket megszünteti. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az egri áfész elnöki posztjáról is lemondott és így a megyei szövetségnél betöltött funkciója is megváltozik. Megköszönte a küldöttek segítségét és tisztségéről lemondott. Ezek után — figyelembe véve az elfogadott új alapszabályt — az elnökség nevében javasolta, hogy a küldöttgyűlés dr. Sumi Andrást válassza meg a Mészöv elnökének. A küldöttgyűlés egyhangú szavazással a javaslatot elfogadta. A szavazás után dr. Sumi András, a Mészöv új elnöke megköszönte a szövetkezeti képviselők bizalmát. A MÉSZÖV elnöke, dr. Sum András több, mint három évtizede dolgozik a Megyei Szövetségnél, különböző beosztásokban. A Lakásszövetkezetek Országos Tanácsának döntése alapján megindult egy új szövetkezeti biztosítóintézet szervezése. A külföldi tapasztalatok felhasználja és a külföldi tőke bevonása érdekében osztrák cégekkel együttműködve kerül megalapításra a részvénytársaság formájában működő biztosító. A szervezési feladatok a HUNGARIV Osztrák—Magyar Befektetési Tanácsadó és Biztosítást Közvetítő Kft. végzi, amely ezen a területen nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik. A külföldi tőkéstárs pedig az ugyancsak osztrák Wiener Stadtisce Biztosító Intézet amely jelentős, de 50 százalék alatti tőkével vesz részt a biztosítóintézet létrehozásában. Ez utóbbi rt. ner a tőkéstársi pozícióján túlmenően segítséget nyújt a közreműködő szövetkezetek szakmai kiképzésében, a technikai feltételek kialakításában Az új, önálló biztosítóintézet alapvetően lakásszövetkezeti indíttatású. Tevékenységét is elsősorban a szövetkezeti lakásokhoz kapcsolódó biztosításokkal kezdi meg, így lehetővé válik, hogy az összes szövetkezeti lakás egy biztosítóhoz kerüljön. — Milyen szervezetek, kivehetnek részt a biztosító intézet alapításában? — Elsősorban az országban működő lakásszövetkezeteket kell említeni. Az ő bevonásukkal történt is egy előzetes felmérés az alapításban való részvételüket illetően. Az alapító szövetkezeteknek ugyanis legalább egy darab 10 ezer forintos részvényt kell jegyezni. A részvényjegyzésnek felső határa nincs. A lakásszövetkezetek tagjai és alkalmazottai is alapító tagok lehetnek, ha legalább egy részvényt jegyeznek. A takarékszövetkezetek ugyancsak jegyezhetnek részvényeket a biztosítóintézet alapításánál. — Kik vesznek részt a biztosítóintézet tevékenységében? — Ez a biztosítóintézet nem kíván egy nagy létszámú országos hálózatot létrehozni. Az országos központ mellett megyénket (vagy több megyét átfogó), kis létszámú középirányító szervezetek létrejönnek ugyan, de éppen itt jelentkezik két lényeges követeldeményezők. A kiválás feltételeinek és a működés gazdasági adottságainak ismertetése után egyrészt a kezdeményezők elálltak javaslatuktól, másrészt a tagok fontolóra vették a kilépés lehetőségeit, és úgy döntöttek, hogy egyelőre marad a több éve tartó házasság, nem válnak. Természetesen a valós problémák miatti kilépési kezdeményezések közé kerülnek furcsa javaslatok is. Az egyik község részközgyűlésén olyan felvetés született, hogy a központi szövetkezet szabaduljon meg a hozzá csatlakozott falvaktól és csak egyedül, önállóan végezze munkáját. Érthető, hogy ilyen megalapozatlan kijelentések nem találnak követő kre.mély különbség a működést. felépnét illetően Az egyik az hogy a nagyfokú gépesítettség lesz a jellemző és nem a foglalkoztatottak nagy száma. A másik lényeges dolog az, hogy az emberi munkát a meglévő lakásszövetké/etek és az erre vállalkozó takarékszövetkezetek végzik megfelelő díjazás ellenében. Ezek a szövetkezetek ugyanis közvetlen kapcsolatban álltak és állnak jelenleg is a lakásszövetkezeti tagsággal és az egész lakossággal. Itt kell megjegyezni, hogy az új szövetkezeti biztosító tevékenysége fokozatosan ki fog terjedni mindenféle biztosítási formára — Hogyan funkcionál a biztosítóintézet által kibocsátásra kerülő részvény ? — Ugyanúgy mint a többi részvénytársaság részvénye. Eey felől árfolyama lesz a tőzsdén, amely jól működő részvénytársaság esetén árfolyam nyereséget biztosít a részvénytulajdonos számára a részvény esetleges eladása esetén. Másfelől a részvény osztalékot biztosít a részvénytulajdonosnak, amelynek mértékéről az éves eredmény ismeretében a részvénytársaság közgyűlése dönt. — Mit tehet az a személy, akinek nincs 10 ezer forintja a részvény megvásárlására? — A lakásszövetkezeti ingók részére a biztosítóintézet 1000 forint címletű kötvényeket bocsát ki, ami a biztosítási díjban kerül elismerésre. A tervek szerint lesz ún. prémiumkötvény is. Ha ugyanis a biztosított lakásszövetkezeti tag egy éven belüli kárhányada nem ér el egy meghatározott százalékot, akkor kap 1 darab 1000 forint névértékű prémiumkötvényt. 5 darab ilyen prémiumkötvény ellenében 1 darab részvényt kap a kötvénytulajdonos. A kötvény névre szóló és egy év után névértéke vissza is váltható. Az első szövetkezeti biztosító részvénytársaság a szövetkezeti közgyűlések megtartását követően, előreláthatóan 1991. április—május hónapban alakul meg. A biztosító intézethez való kapcsolódási lehetőségekről, tennivalókról a szövetkezetek és rajtuk keresztül a szövetkezeti tagok részére folyamatos információt kívánunk nyújtani. Dr. Sonkádi János Befejeződtek a részközgyűlések Mincs kiválás a megyében Minden évben február és március hónapban tagsági tanácskozásokat tartanak a megye fogyasztási szövetkezetei. Ilyenkor tájékoztatják tagjaikat az egész évben végzett munkáról, az ellátási problémákról és a gazdálkodás eredményeiről. A helyi intézőbizottságok és az igazgatóságok tagjai a tájékoztatás mellett összegyűjtik a tagok által elmondott gondokat, amelyeket továbbítanak a szövetkezet vezetőségéhez ELŐSZÖR A RÉSZKÖZGYŰLÉSEK Az elmúlt évek szervezésének eredményeként a megyében több mint 80 ezer, míg a takarékszövetkezeteknek 132 ezer tagja van. Ilyen hatalmas tömegbázissal egyetlen szervezet sem rendelkezik. A nagyszámú tagság miatt gond a határozatképesség elérése. Még szerencse, hogy ilyen gyűlésekre általában ötévenként kerül sor, amikor helyi vezetőséget, illetve a küldötteket választják meg. Ebben az évben csak a hevesi és a lőrinci áfészeknél van teljes körű vezetőségválasztás. Ezenkívül egykét helyen egészítik ki a testületek létszámát. A most befejeződött helyi tanácskozások többsége csak tájékoztató jellegű volt, amelyeken igen sok tag elégedetten fogadta a gazdasági munkáról szóló beszámolót. A korábbi évektől eltérően az áfész és takarékszövetkezetek többsége különkülön tartotta meg tagsági tanácskozásait. Ez azért is üdvös, mivel a helyi tanácskozásokon az intézőbizottságok azokról tájékoztatják tagjaikat, amelyek legtöbb szóbeszédet, vitát váltottak ki év közben a lakosság körében. Tevékenységüknél fogva más-más problémák vetődnek fel az áfész és a takarékszövetkezetek tanácskozásain. A kiskereskedelemben, vendéglátásban és a felvásárlásban ilyenkor kerülnek napirendre a helyi problémák. Értékelik a dolgozók jó, vagy rossz munkáját, az áruellátást és a nyitva tartásokat. A takarékszövetkezetekben viszont a pénzügyi szolgáltatások változásai, főleg a kölcsönkamatok terheinek növekedése váltotta ki a tagok nemtetszését. Azt viszont megelégedéssel fogadták, hogy a megyében működő pénzintézetekkel lépést tartva emelik a betétekre elhelyezett pénzek kamatait és mégis gazdaságosan dolgoztak. A pénzpiacon már elindult a verseny a lakosság egyre csökkenő megtakarított forintjaiért. MARADNAK A HÁZASSÁGOK Az országban folyó átalakulások miatt egyre több embert foglalkoztat az a gondolat, hogy együtt, vagy külön-külön lenne jobb? Ezekben a kérdésekben nagyon megoszlanak a vélemények. A mindenáron változást akarók arra ösztönzik egy-egy település lakóit, hogy váljanak ki az áfész, vagy a takarékszövetkezet működési körzetéből, helyileg alakítsanak szövetkezetet. A megfontoltabbak, a jelenlegi gazdasági lehetőségeket ismerők viszont maradásra ösztönzik a tagságot. Ők azok, akik reálisan értékelnek és nem a nosztalgikus érzéseikre hallgatnak. A gazdasági helyzet és a megfelelő szövetkezeti törvény ma még nem biztosítja a kisebb, un. ..egyfalusi szövetkezetek működési feltételeit. Ma még a szövetkezetekre súlyos adóterhek, növekvő árak nehezednek, és a kereskedelem, vendéglátás privatizációja csökkenti forgalmukat, így nem segíti működésük feltételeit. A megyében mindössze 4—5 településen hangzott el kiválási javaslat, de azt sem meggyőződésből tették a két KÜLDÖTTEK IS TANÁCSKOZNAK A helyi gyűlések befejezése után márciusban a szövetkezetek küldöttgyűléseken vitatják meg az egész szövetkezetet érintő kérdéseket, illetve a községekben elhangzott problémákat. A képviselők most továbbítják választóik kérését, javaslatait, amelyekkel megbízták. Idén az áfészek tanácskozásain a legvitatottabb téma a szövetkezeti vagyon nevesítése, a tagokra történő felosztása. Erre vonatkozó javaslataikat az igazgatóságok már a múlt évben kidolgozták, csak megvitatásra és jóváhagyásra vár. A tapasztalatok szerint a megyében teljesen eltérő módszereket dolgoztak ki a szövetkezetek. Mondhatnám azt is, testre szabottat, amely megfelel a szövetkezet adottságainak. A hevesi és a lőrinci küldöttgyűlésen testületeket, Egerben pedig elnököt választanak. A takarékszövetkezetek tanácskozásai nem olyan sokszínűek, mint az áfészeké, mégis vannak izgalmas témák. A küldöttgyűléseken elsősorban a betét és kölcsön kamatfeltételek válthatnak ki vitát, de a gazdálkodás és a működési változások is jelentősen foglalkoztatják a küldötteket. Parádon már március elején megtartott tanácskozáson, az év közben lemondott társadalmi elnök helyett történt választás, de ebben a szövetkezetben az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot is kiegészítették. A lakásszövetkezetek többsége — kisebb taglétszámuk miatt — közgyűléseket tartott, de néhány szövetkezetben küldötti rendszer van. Ezek a szövetkezetek részközgyűléseken találkoztak tagjaikkal. Ebben az évben is az egyre növekvő fenntartási és közös költségek miatt alakultak ki viták. Napirendre kerültek az együttélés szabályainak betartása, a közös tulajdon védelme, az épületek állagának megóvása. Ezekben a napokban 6 lakásszövetkezet választ új vezetőséget. Sz. L.