Heves Megyei Fogyasztási Szövetkezetek, 1991 (30. évfolyam, 1-9. szám)

1991-03-01 / 1. szám

AFÉSZ-, TAKARÉK- ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETI LAP A megyei küldöttgyű­ésről jelent­ik А Штíj е [UNK]е ír. Su­mi­litíris Megyei küldöttgyűlést tar­tottak a fogyasztási szövet­kezetek, amelyen a szövet­kezeti képviselők mellett részt vett ár. Csizmadia Gyula, az ÁFEOSZ főtaná­csosa is. A megjelenteket Harmati László, a Mészöv­­társadalmi elnöke köszön­tötte, majd a hivatalos el­járások után rátértek az el­fogadott napirendek meg­tárgyalására. Először a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvényter­vezetet vitatták meg, amely­hez dr. Sumi András, a Mészöv titkára fűzött szó­ban kiegészítést. Elmondot­ta többek között, hogy az 1971-ben elfogadott és azóta számtalanszor módosított, toldozgatott törvényt az élet túlhaladta. Időközben az is egyértelművé vált, hogy nincs lehetőség a szövetke­zeti ágazatok külön szabá­lyozására annak ellenére, hogy a működésük között markáns különbségek van­nak. A megalkotásra kerülő törvény keret jellegű lesz, a különböző ágazatok azo­nos kérdéseit szabályozhat­ja csak. Ez a törvény az új szövetkezeti modellt vázolja fel, ami alkalmazkodik a rendszerváltásból adódó kö­vetelményekhez, a privati­zációs igényekhez. A törvény­tervezet rögzíti továbbá, hogy a magántu­lajdon önkéntes egyesülésé­ről van szó, úgy hogy a szövetkezet társadalmi tevé­kenységet is végez. Külön is kiemeli a közművelődési és a sporttámogatást. A to­vábbiakban az előadó is­mertette azokat az új ele­meket, amelyek ha jóváha­gyásra kerülnek, lényegesen feloldja az eddigi kötöttsé­geket. Ezek mellett azonban a tervezettel kapcsolatban számos észrevétel, kifogás van, amit módosítani szük­séges. Ezek között említette, hogy a tervezet túlszabályo­zott, aprólékos, nem eléggé keretjellegű. Nem tisztázott a közgyűlés és küldöttgyűlés közötti munkamegosztás, ami a nagylétszámú fogyasztási igazatban alapvető kérdés. Ugyancsak nem tisztázottak a testületekre vonatkozó szabályok. Igen jelentős kérdése a mozgalomnak a tulajdonvi­szonyok rendezése, a va­gyonnevesítés. Ebben a ter­vezet nem ad egyértelmű el­igazítást, bizonytalanná ten­né a működést, megkülön­böztetést jelentene a vállal­kozásokkal szemben, ami alkotmányellenes is lenne. Hasonlóképpen sérti az esélyegyenlőség elvét az adó­zott eredmény felhasználá­sára, a tartalékképzésre vo­natkozó tervezett szabályo­zás is. Ugyancsak pontosíta­ni kell az érdekképviseletek szabályozását. Emellett kü­lön érdekképviseleti tör­vényre van szükség. Ugyancsak nem fogadható el az, hogy az átmeneti sza­bályokat külön törvényben állapítsák meg, s ebben a szövetkezeti autonómiát sér­tő előírásokat alkalmazza­nak. Olyan törvényre van tehát szükség, amely a szö­vetkezetek fő jellemzőire vonatkozó keretelőírásokat tartalmazzon, a működés módját pedig a tagok ma­guk állapíthassák meg, s e szabályokat saját elhatáro­zásuk szerint, a demokra­tizmus messzemenő betar­tásával az alapszabályban rögzíthessék. Folytatni kell tehát a tervezet vitáját úgy, hogy az érdekképvise­letek szorgalmazásával ed­dig elért eredményekre ala­pozva a további jogos ész­revételek is figyelembe vé­telre kerüljenek. A törvénytervezet ismer­tetése után a Mészöv alap­szabályának, illetve a me­gyei szövetség 1990. évi mér­legének jóváhagyására tett javaslatot a Mészöv titkára. A napirendek feletti vitá­ban több képviselő szólalt fel és mondotta el vélemé­nyét. Elsőként dr. Csizma­dia Gyula, az ÁFEOSZ kép­viseletében az új szövetke­zeti törvénnyel kapcsolatos országos állásfoglalásokkal egészítette ki az elhangzot­takat. Tóth Lajos, a do­­moszlói áfész elnöke bírál­ta a tervezetet, amely nem veszi eléggé figyelembe a fogyasztási jelleget és a tagsági érdekeket. Timán János, a parádi áfész elnöke sem volt elra­gadtatva a tervezettől. Kü­lönösen a küldöttgyűlés je­lentőségének elvesztését és a tisztújítással kapcsolatos aggályait tette szóvá. Az ÁFEOSZ elnökségi ülésén el­hangzottakról tájékoztatta Bocsi László, a hatvani áfész elnöke a küldötti ta­nácskozást. A törvénnyel kapcsolat­ban elhangzot vitáról és ja­vaslatokról elhatározták, hogy azokat tudatni kell az országos szövetséggel. A kül­döttgyűlés egyhangú szava­zással elfogadta a megyei szövetség új alapszabályát és jóváhagyta az 1990. évi mérleg eredményeit. Hatá­roztak arról is, hogy az 1991. évi költségvetést rövidesen az ágazati választmányok hagyják jóvá. Befejezésül Harmati László kért szót, amelyben elmon­dotta, hogy az elfogadott új szövetségi alapszabály az elnöki funkció betöltésében a­ társadalmi tisztségeket megszünteti. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az egri áfész elnöki posztjáról is lemondott és így a megyei szövetségnél betöltött funk­ciója is megváltozik. Meg­köszönte a küldöttek segít­ségét és tisztségéről le­mondott. Ezek után — figyelembe véve az elfogadott új alap­szabályt — az elnökség ne­vében javasolta, hogy a küldöttgyűlés dr. Sumi And­rást válassza meg a Mé­szöv elnökének. A küldöttgyűlés egyhan­gú szavazással a javaslatot elfogadta. A szavazás után dr. Sumi András, a Mészöv új elnöke megköszönte a szövetkezeti képviselők bi­zalmát. A MÉSZÖV elnöke, dr. Sum­ András több, mint három évtizede dolgozik a Megyei Szövetségnél, különböző beosz­tásokban. A Lakásszövetkezetek Or­szágos Tanácsának döntése alapján megindult egy új szövetkezeti biztosítóintézet szervezése. A külföldi ta­­pasztalatok felhasználja és a külföldi tőke bevonása ér­dekében osztrák cégekkel együttműködve kerül meg­­­alapításra a részvénytársa­­ság formájában működő biz­tosító. A szervezési feladatok a HUNGARIV Osztrák—Ma­gyar Befektetési Tanácsadó és Biztosítást Közvetítő Kft. végzi, amely ezen a terüle­ten nemzetközi tapasztala­tokkal rendelkezik. A kül­földi tőkéstárs pedig az ugyancsak osztrák Wiener Stadtisce Biztosító Intézet amely jelentős, de 50 szá­zalék alatti tőkével vesz részt a biztosítóintézet lét­rehozásában. Ez utóbbi­­­­ rt. ner a tőkéstársi pozícióján túlmenően segítséget nyújt a közreműködő szövetkezetek szakmai kiképzésében, a technikai feltételek kialakí­tásában Az új, önálló biztosítóin­tézet alapvetően lakásszö­vetkezeti indíttatású. Tevé­­keny­ségét is elsősorban a szövetkezeti lakásokhoz kap­csolódó biztosításokkal kez­di meg, így lehetővé válik, hogy az összes szövetkezeti lakás egy biztosítóhoz kerül­­jön. — Milyen szervezetek, ki­vehetnek részt a biztosító intézet alapításában? — Elsősorban az­ ország­ban működő lakásszövetke­zeteket kell említeni. Az ő bevonásukkal történt is egy előzetes felmérés az alapí­tásban való részvételüket il­­letően. Az alapító szövetke­zeteknek ugyanis legalább egy darab 10 ezer forintos részvényt kell jegyezni. A részvény­jegyzésnek felső határa nincs. A lakásszövetkezetek tag­jai és alkalmazottai is ala­­pít­ó tagok lehetnek, ha leg­alább egy részvényt jegyez­n­ek. A­ takarékszövetkeze­tek ugyancsak jegyezhetnek részvényeket a biztosítóin­tézet­ alapításánál. — Kik vesznek részt a biztosítóintézet tevékenysé­gében? — Ez a biztosítóintézet nem kíván egy nagy létszá­mú országos hálózatot lét­rehozni. Az országos köz­pont mellett megyénket (vagy több megyét átfogó), kis létszámú középirányító szervezetek létrejönnek ugyan, de éppen itt jelent­kezik két lényeges követel­deményezők. A kiválás fel­tételeinek és a működés gaz­dasági adottságainak ismer­tetése után egyrészt a kez­deményezők elálltak javas­latuktól, másrészt a tagok fontolóra vették a kilépés lehetőségeit, és úgy döntöt­tek, hogy egyelőre marad a több éve tartó házasság, nem válnak. Természetesen a valós problémák miatti kilépési kezdeményezések közé ke­rülnek furcsa javaslatok is. Az egyik község részköz­gyűlésén olyan felvetés szü­letett, hogy a központi szö­vetkezet szabaduljon meg a hozzá csatlakozott falvaktól és csak egyedül, önállóan végezze munkáját. Érthető, hogy ilyen megalapozatlan kijelentések nem találnak követő kre.­mély­ különbség a műkö­dést. felépnét illetően Az egyik az hogy a nagy­fokú gépesítettség lesz a jel­­lemző és nem a foglalkozta­tottak nagy száma. A másik lényeges dolog az, hogy az emberi munkát a meglévő lakásszövetké/etek és az er­re vállalkozó takarékszövet­kezetek végzik megfelelő dí­jazás ellenében. Ezek a szö­vetkezetek ugyanis közvet­len kapcsolatban álltak és állnak jelenleg is a lakás­szövetkezeti tagsággal és az egész lakossággal. Itt kell megjegyezni, hogy az új szö­­vetkezeti biztosító tevékeny­sége fokozatosan ki fog ter­jedni mindenféle biztosítási formára — Hogyan funkcionál a biztosítóintézet által kibo­csátásra kerülő részvény ? — Ugyanúgy mint a töb­bi részvénytársaság részvé­nye. Eey felől árfolyama lesz a tőzsdén, amely jól műkö­dő részvénytársaság esetén árfolyam nyereséget biztosít a részvénytulajdonos szá­mára a részvény esetleges eladása esetén. Másfelől a részvény osztalékot biztosít a részvén­ytulajdonosnak, amelynek mértékéről az éves eredmény ismeretében a részvénytársaság közgyű­lése dönt. — Mit tehet az a személy, akinek nincs 10 ezer forint­ja a részvény megvásárlásá­ra? — A lakásszövetkezeti in­gók részére a biztosítóinté­zet 1000 forint címletű köt­vényeket bocsát ki, ami a biztosítási díjban kerül elis­merésre. A tervek szerint lesz ún. prémiumkötvény is. Ha ugyanis a biztosított lakás­szövetkezeti tag egy éven be­lüli kárhányada nem ér el egy meghatározott százalé­kot, akkor kap 1 darab 1000 forint névértékű prémium­­kötvényt. 5 darab ilyen pré­miumkötvény ellenében 1 darab részvényt kap a köt­vénytulajdonos. A kötvény névre szóló és egy év után névértéke vissza is váltható. Az első szövetkezeti biz­tosító részvénytársaság a szövetkezeti közgyűlések megtartását követően, előre­láthatóan 1991. április—má­jus hónapban alakul meg. A biztosító intézethez való kapcsolódási lehetőségekről, tennivalókról a szövetkeze­tek és rajtuk keresztül a szövetkezeti tagok részére folyamatos információt kí­vánunk nyújtani. Dr. Sonkádi János Befejeződtek a részközgyűlések Mincs kiválás a megyében Minden évben február és március hónapban tagsági tanácskozásokat tartanak a megye fogyasztási szövetke­zetei. Ilyenkor tájékoztatják tagjaikat az egész évben végzett munkáról, az ellátá­si problémákról és a gaz­dálkodás eredményeiről. A helyi intézőbizottságok és az igazgatóságok tagjai a tá­jékoztatás mellett összegyűj­­tik a tagok által elmondott gondokat, amelyeket továb­bítanak a szövetkezet veze­tőségéhez ELŐSZÖR A RÉSZKÖZGYŰLÉSEK Az elmúlt évek szervezé­sének eredményeként a me­gyében több mint 80 ezer, míg a takarékszövetkezetek­nek 132 ezer tagja van. Ilyen hatalmas tömegbázis­sal egyetlen szervezet sem rendelkezik. A nagyszámú tagság miatt gond a határo­zatképesség elérése. Még szerencse, hogy ilyen gyűlé­sekre általában ötévenként kerül­ sor, amikor helyi ve­zetőséget, illetve a küldötte­ket választják meg. Ebben az évben csak a hevesi és a lőrinci áfészek­­nél van teljes körű vezető­ségválasztás. Ezenkívül egy­két helyen egészítik ki a tes­tületek létszámát. A most befejeződött he­lyi tanácskozások többsége csak tájékoztató jellegű volt, amelyeken igen sok tag elé­gedetten fogadta a gazdasá­gi munkáról szóló beszámo­lót. A korábbi évektől elté­rően az áfész és takarékszö­vetkezetek többsége külön­­külön tartotta meg tagsági tanácskozásait. Ez azért is üdvös, mivel a helyi tanácskozásokon az intézőbizottságok azokról tá­jékoztatják tagjaikat, ame­lyek legtöbb szóbeszédet, vi­tát váltottak ki év közben a lakosság körében. Tevékeny­ségüknél fogva más-más problémák vetődnek fel az áfész és a takarékszövetke­zetek tanácskozásain. A kis­kereskedelemben, vendéglá­tásban és a felvásárlásban ilyenkor kerülnek napirend­re a helyi problémák. Ér­tékelik a dolgozók jó, vagy rossz munkáját, az áruellá­tást és a nyitva tartásokat. A takarékszövetkezetek­ben viszont a pénzügyi szol­gáltatások változásai, főleg a kölcsönkamatok terheinek növekedése váltotta ki a ta­gok nemtetszését. Azt vi­szont megelégedéssel fogad­ták, hogy a megyében mű­ködő pénzintézetekkel lépést tartva emelik a betétekre elhelyezett pénzek kamatait és mégis gazdaságosan dol­goztak. A pénzpiacon már elindult a verseny a lakos­ság egyre csökkenő megta­karított forintjaiért. MARADNAK A HÁZASSÁGOK Az országban folyó átala­kulások miatt egyre több embert foglalkoztat az a gondolat, hogy együtt, vagy külön-külön lenne jobb? Ezekben a kérdésekben na­gyon megoszlanak a véle­mények. A mindenáron vál­tozást akarók arra ösztönzik egy-egy település lakóit, hogy váljanak ki az áfész, vagy a takarékszövetkezet működési körzetéből, helyi­leg alakítsanak­­ szövetkeze­tet. A megfontoltabbak, a je­lenlegi gazdasági lehetősé­geket ismerők viszont ma­radásra ösztönzik a tagsá­got. Ők azok, akik reálisan értékelnek és nem a nosz­talgikus érzéseikre hallgat­nak. A gazdasági helyzet és a megfelelő szövetkezeti tör­vény ma még nem biztosít­ja a kisebb, un. ..egyfalusi szövetkezetek működési fel­tételeit. Ma még a szövetke­zetekre súlyos adóterhek, nö­vekvő árak nehezednek, és a kereskedelem, vendéglátás privatizációja csökkenti for­galmukat, így nem segíti működésük feltételeit. A megyében mindössze 4—5 településen hangzott el kiválási javaslat, de azt sem meggyőződésből tették a két­ KÜLDÖTTEK IS TANÁCSKOZNAK A helyi gyűlések befeje­zése után márciusban a szö­vetkezetek küldöttgyűléseken vitatják meg az egész szö­vetkezetet érintő kérdéseket, illetve a községekben el­hangzott problémákat. A képviselők most továbbítják választóik kérését, javasla­tait, amelyekkel megbízták. Idén az áfészek tanácsko­zásain a legvitatottabb téma a szövetkezeti vagyon neve­sítése, a tagokra történő felosztása. Erre vonatkozó javaslataikat az igazgatósá­gok már a múlt évben ki­dolgozták, csak megvitatás­ra és jóváhagyásra vár. A tapasztalatok szerint a megyében­­ teljesen eltérő módszereket dolgoztak ki a szövetkezetek. Mondhatnám azt is, testre szabottat, amely megfelel a szövetkezet adott­ságainak. A hevesi és a lőrinci kül­döttgyűlésen testületeket, Egerben pedig elnököt vá­lasztanak. A takarékszövet­kezetek tanácskozásai nem olyan sokszínűek, mint az áfészeké, mégis vannak iz­galmas témák. A küldött­­gyűléseken elsősorban a be­tét és kölcsön kamatfeltéte­lek válthatnak ki vitát, de a gazdálkodás és a működé­si változások is jelentősen foglalkoztatják a küldötte­ket. Parádon már március ele­jén megtartott tanácskozá­son, az év közben lemon­dott társadalmi elnök he­­lyett történt választás, de ebben a szövetkezetben az igazgatóságot és a felügyelő­­bizottságot is kiegészítették. A lakásszövetkezetek több­sége — kisebb taglétszámuk miatt — közgyűléseket tar­tott, de néhány szövetkezet­ben küldötti rendszer van. Ezek a szövetkezetek rész­közgyűléseken találkoztak tagjaikkal. Ebben az évben is az egyre növekvő fenn­tartási és közös költségek miatt alakultak ki viták. Napirendre kerültek az együttélés szabályainak be­tartása, a közös tulajdon vé­delme, az épületek állagá­nak megóvása. Ezekben a napokban 6 lakásszövetkezet választ új vezetőséget. Sz. L.

Next