Heves Megyei Fogyasztási Szövetkezetek, 1991 (30. évfolyam, 1-9. szám)
1991-03-01 / 1. szám
*. FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK Helyben, vagy távolból...? Lehet-e olcsóbban is előállítani Sajnos, országunkban az utóbbi évtizedekben hagyomány és gyakorlat lett a gigantománia. Csak nagyban tudtunk gondolkodni és cselekedni. Trösztök, kombinátok, több községre kiterjedő téeszek, tanácsok, áfészek, körzeti iskolák, gazdaságok jöhettek létre, mert úgy vélték: csak a nagy, a hatalmas lehet jó és hasznos. Kenyérgyárak, húskombinátok, tejüzemek, Zöldért-hűtőházak inkább elosztómonstrumok, mint az ellátás kiszolgálói. A tej, kenyér, hús, zöldség, keveréktakarmány 50— 150 kilométert utazik, míg feldolgozzák és azután visszajuttalják a termelőkhöz, a fogyasztókhoz. Az élet és a gyakorlat sehogyan sem akarja igazolni ezeket a gazdasági „célszerűségeket’. Mindannyian mondjuk, hogy milyen drága a megélhetés, az ellátás, a takarmány, a táp. A termelők és a fogyasztók csodálkoznak, hogy miként lesz a 64 forintos hízóból 200 forintos hús, a 6,50-es búzából 32 forintos kenyér, a 12 forintos tejből 21 forint (támogatással), a 7 forintos szemesből, terményből 16 forintos táp, a 6 forintért áttett paradicsomból 20 forintos piaci áru. Mindenki panaszkodik, hogy ráfizet a termelő, feldolgozó, kereskedő, és ennek ellenére drágának tartja a megvett végterméket a fogyasztó. Lehet olcsóbb a hús, a kenyér, a tej, a zöldség, a táp, a gyümölcspálinka legalább ott, ahol megtermelik? A nagy kombinátok, nagy költségekkel és drágán dolgoznak, a 100—150 kilométeres oda-vissza szállítások költségei pedig tovább növelik az amúgy is tetemes költségeket. Arra már mindenütt rájöttek, hogy a helyben termelt és kimért tej, — sok községben, városban már megvalósult gyakorlat lett — sertés- és marhahús, megdarált szemes termény, premixekkel, adalékanyagokkal keverve, 20—30 százalékkal lehetne olcsóbb és frissebb. A friss kenyér és zsemle összehasonlíthatatlanul jobb és talán olcsóbb is hozzáértő pékek keze alatt. Csak a megyében sok ezer tonna, hullott, de jól hasznosítható gyümölcs megy tönkre a fák alatt, fertőzve a következő évi termést is. Megszüntették a községi szeszfőzdéket, és most la 10 kilométerre kell szállítani kifőzésre a cefrét. „Olcsóbb” a bolhapiacon a szeszt megvenni, mint kifőzetni. Ez jó gazdaságpolitika lenne? Sajnos, amink megvan, azt inkább veszni hagyjuk, minthogy hasznosítanánk. Arra szeretném biztatni a vállalkozókat, áfészeket, tszeket, hogy segítsék megteremteni és kibontakoztatni az ésszerűbb és gazdaságosabb helyi termelést, feldolgozást. Természetesen a jól és támogatás nélkül működő gazdaságos nagy feldolgozóüzemekre is szükség van. De ezek mellett még sok-sok vágóhelyre, hentesre, kis pékségre, szeszfőzdére, tejcsarnokokra, kis takarmánykeverőre, darálóra és más helyi feldolgozóra van igény. A felismerés és a kényszer is ezeket sugallja ... X. L. Lesz vetőburgonya A megyében jóformán csak a kistermelők foglalkoznak — közel 4000 hektáron — burgonyatermeléssel. Milyen ellátás várható ez év tavaszán, jó minőségű ólomzárolt, vetőburgonyából? — kérdeztük a Magna Kft. igazgatóját, Varró Imrét. A fagyok elmúltával kezdjük a felszedést és a szállításokat. Árualap van a vetőburgonyából, így valószínű, minden igényt ki tudunk elégíteni, aki időben megrendeli. A kiszerelés 50 kilogrammos necc zsákokban történik, de ha arra igény lesz, esetleg kisebb súlyú csomagolásra is sor kerülhet. A fajtákról annyit, hogy kapható lesz a Desire, Cleopatra, Rezi, Romeró, Kondor és más fajták is. A nagykereskedelmi ár várhatóan 20—24 forint körül alakul kilónként, a frakciómérettől függően. Sajnos, sok kistermelő a saját megmaradt burgonyáját ülteti el, takarékosságból nem vásárol minőségi, óromzárolt vetőgumót. Őszön azután csodálkozik az alacsony termésen és a sok fertőzött, leromlott gumón. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy sokszorosan megtérül a jó minőségű vetőgumó vásárlására fordított összeg a bő termésben és a minőségben. Vapiraesités Tarnamérén Március 8-án tartotta meg küldöttgyűlését a Tarnaméra és Vidéke ÁFÉSZ. Az elmúlt évi munka értékelése mellett a küldöttek megvitatták, majd jóváhagyták, hogy a szövetkezet eddig oszthatatlan vagyonának 40 százalékát ingyenes szövetkezeti üzletrész formájában nevesíti tagjaira. A küldöttek kétféle nevesítést hagytak jóvá, úgy mint a tagsági és dolgozói üzletrészt. A tagsági üzletrész mértékét a belépési időtől tették függővé, míg a dolgozó tagoknál az áfész különböző munkaterületein ledolgozott időt számítják be Tagjaik közül csak az kap üzletrészt, aki az alapszabályban meghatározott 500 forintos üzletrésszel rendelkezik. Azoknak a tagoknak, akiknek még nincs meg az egész üzletrésze a kiegészítésére, június 30-ig adtak határidőt. Természetesen nem zárják ki tagjaik közül azokat sem, akik a határidőre nem fizetik be a különbözetet, csak esetleg később Ilyen esetekben a vagyonrészüket csak 1992- ben kapják meg a tagok. A tagoknak és a dolgozóknak öt kategóriában nevesítették a vagyon felosztható részét. Ezekből a két szélsőséget emeljük ki, így például aki 1984—88. között lépett be tagnak 1000 forint, míg aki 1974 előtt lépett be 5000 forint üzletrészt kap. Így kapják a dolgozók is a nevükre írt vagyonrészt. Az osztalék első kifizetésére jövő ilyenkor kerül sor, amikor a küldöttgyűlés megszavazza annak mértékét. A forgalmazást is szabályozta a küldötti tanácskozás. Mivel a szövetkezeti üzletrész korlátozott forgalmú értékpapír, az adásvételt csak meghatározott keretek között lehet végezni. Az örökös, a kilépett, vagy kizárt tag az üzletrészét, vagy megtartja, de eladhatja szövetkezeti tagnak és felajánlhatja a szövetkezetnek visszavételre, ha másnak nem tudja értékesíteni. Az áfész azonban csak a piaci helyzetnek megfelelően vásárolja meg. Egy-egy szövetkezeti tagnak legfeljebb 50 000 forint névértékű üzletrésze lehet. A megalkotott szabályzatban rögzítették a nyilvántartással, illetve a tulajdonjog átruházással kapcsolatos előírásokat is. Előkészületek a kecskeméti iskola alapítására Március 5-én nem mindennapi kezdeményezésre ültek össze megyénk áfészeinek vezetői Egerben, a Mészöv-székházban. A mozgalom régi vágya megvalósítására készül. Az ÁFEOSZ elnökségének határozata értelmében megkezdődött a hajdani Szövésziskolák visszavétele. Cél, hogy a szövetkezeteket ismerő és szerető, „szövetkezeti szívű” szakembereket képezzenek a jövő számára. Első lépcsőben a kecskeméti szakközépiskola és kollégium visszavétele valósult meg. A megváltozott rendszerben lehetővé vált, hogy az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa — az ÁFEOSZ — visszakapja egykori jogos tulajdonát, a Berkes kollégiumot, amit húszéves működés után egy tollvonással elvettek tőle 1973-ban. A jelenlegi Berkes Kollégium épületében kap majd helyet az iskola és a kollégium. Az ÁFEOSZ fedezi az átalakítás, bővítés, berendezés és működtetés költségeit. Az eddig megtett intézkedésekről, a további elképzelésekről és teendőkről adott tájékoztatást az ÁFEOSZ főtanácsosa, dr. Fekete József, aki a szövetkezeti oktatásügy lelkes gondozója és szervezője. Ugyancsak részt vett a tanácskozáson dr. Rózsa Ferenc, az iskola és kollégium igazgatója, aki szintén páratlan lelkesedéssel, és ambícióval dolgozik azon. hős?"- az intézményben a „megálmodott”, a szövetkezeti mozgalom sajátos arculatának és történetének, ugyanakkor a legkorszerűbb követelményeknek is megfelelő oktató- és nevelőmunka beindulhasson. Megyénk áfészeinek vezetői — egyetértve e nemes, a mozgalom jövőjét és gazdasági fejlődését is szolgáló kezdeményezéssel — javaslatot tettek egy alapítvány létrehozására. Вocsi László, a megyei választmány elnöke és az ÁFEOSZ elnökségi tagja indítványozta: az iskola környezetében lévő 4 megye (Bács, Szolnok, Heves és Pest) helyezzen el közös alapítványba egyenként 500—500 ezer forintot, s így a 2 milliós alapítvány kamataiból — a kuratórium döntése alapján — lehet az oktató-, nevelőmunka színvonalát fejleszteni. A szavazást követően , dr. Sumi András, a Mészöv elnöke fogalmazta meg a határozatot, mely szerint megyénk csatlakozik a közös alapítványhoz. A megyei közös alapból 260 ezer forintot, a szövetkezetek egyenként 20—20 ezer forintot (összesen 240 ezer forintot) biztosítsanak e követésre méltó kezdeményezés támogatására. V. J.-né „ Perlita vagyunk... Az egri Afész Pertu üzeme tavaly átalakult kft.-vé, amely ma már részvénytársaságban dolgozik. Amint azt Szucsik György kereskedelmi igazgató elmondta: jól sikerült az elmúlt év zárása. Nyereségük meghaladta a 10 millió forintot. Három műszakban, 40 dogozó 6,7-féle sós és édes töltött terméket gyárt. Többek között kakaós, mákos, diós, pizzás, sós ízekkel. A napi termelés meghaladja a 3000 kilogramm minőségi röpít, amelyet 30 nagyobb vevőnek szállítanak. A kereslet megfelelő erre az évre is, amely bizakodással tölti el az üzem dolgozóit. Tavaly emelték az árakat, remélhetőleg ez évben már áremelésre nem kerül sor. A Gyöngyszög példa lehet Manapság nem sok szövetkezetről mondható el, hogy fontosnak és szükségesnek tartanák a kistermelés segítését, a falu népe termelte mezőgazdasági termékek felvásárlását, értékesítését. Nem nagy bolt, sok vele a munka, nagy a rizikó, kevés rajta a haszon. A szövetkezetek életét is meghatározta, megfertőzte, „csak a pénz beszél” világa és szemlélete. Ez a megállapítás néhány szövetkezetre, köztük a Gyöngyszöv ÁFÉSZ-re semmiképpen nem vonatkozhat. A Gyöngyszöv az ország egyik legjobban gazdálkodó, de a tagság érdekeit is szolgáló szövetkezete. Több milliárdos forgalma, több százmilliós vagyona jó biztosíték és alap ehhez. A kereskedelem, a vendéglátás, az ipar mellett mindig egyenrangú szerepet kapott a termeltetés és felvásárlás, a tagság szolgálata. Törődtek a város környéki 7 községének kistermelőivel, termékeik felvásárlásával és a szakcsoportokkal. A Mátraalja a gyümölcs- és szőlőtermelés hazája. Valamikor még a ’60-as évek elején több mint 2000 vagon gyümölcs, szőlő, zöldség került a felvásárlótelepekre. A nagyüzemesítés következtében több százezer cseresznye, kajszi, dió és más gyümölcsfa, rengeteg csemegeszőlő esett áldozatul. Nagyon leapadt az értékesítés, jóformán a kiskertek gyümölcsére korlátozódott. Az áfész jóvoltából a nyolcvanas évek közepétől elkezdődött újra a gyümölcstelepítés. Több évre a téeszektől földet béreltek. Négy év alatt 58 hektár szamócát, málnát, jostát, ribizlit, köszmétét és csonthéjasokat telepítettek szakcsoporti keretekben, részbeni öntözési lehetőséggel. A nagyrédei tsz. hűtőházával hosszú távú szerződést, együttműködési megállapodást kötöttek. Több, mint 500 családnak adtak ezzel lehetőséget termelésre, a jövedelmük növelésére és biztos értékesítésre. Szervezetten, szakszerűen végezték a telepítéseket. Az áfész segített a jó szaporítóanyagok beszerzésében, tereprendezésben, forgatásban, a telepítés tervezésében, a részbeni állami támogatás megszerzésében. Időben telepítettek, mert aki már ezután próbálkozik, nem biztos, hogy jó lehetőséggel számolhat az értékesítésnél. A Gyöngyszev segítsége nyomán jól járnak a termelők, van árualapja a nagyrédei hűtőháznak,’s az áfész sem fizet rá. A népgazdaság is jól jár, mert a fagyasztott termékek mind tőkés, piacra kerülnek. A jövőben csak a teljes vertikumot szolgálva lehet és kell a termelést, a felvásárlást, a feldolgozást, az exportra értékesítést szervezni. Ez olyan időszakban történik, amikor szétzilálódnak a kistermelés, a felvásárlás alapjai, a szerződések szerepe felértékelődik. Nagy Lajos Kanadai tanácsaik a fogyasztási szövetkezeteknél A Kanadai Szövetségi Kormány, együttműködve a Kanadai Szövetkezeti Szövetséggel és a CESO nevű Kanadai Vezető Szolgáltató Szervezettel, egy olyan pénzügyi alapot bocsátott Magyarország rendelkezésére, amelyből kanadai tanácsadók és oktatók alkalmazása finanszírozható a magyar fogyasztási szövetkezeteknél és oktatási intézményeknél. Ezeknek a szakembereknek a küldését a CESO magyarországi képviselője, Lehel Zoltán úr és a Kanadai Nagykövetség másodtitkára, Ralph Jensen úr koordinálja. A CESO-szervezet igen nagy szaktudású és nagy tapasztalatokkal rendelkező tanácsadókat toboroz Kanadába, akik szívesen rendelkezésre bocsátják széles körű ismereteiket és tudásukat a fogadó ország speciális területein jelentkező problémák és nehézségek megoldásához, az üzleti működés tökéletesítéséhez. A kanadai tanácsadók alkalmazása esetén a kanadai kormány biztosítja a tanácsadó és esetleg a vele utazó házastársa, repülőjegy költségeit, valamint napi díját. A fogadó félnek csupán szállásról, étkeztetésről és helyi utaztatásról kell gondoskodnia, valamint szükség esetén tolmácsot kell biztosítania. Az alkalmazás időtartama általában igénytől függően 1—3 hónap. Ezen idő alatt a tanácsadó mintegy „átvilágítja” a fogadó áfész teljes működését, munkatervet készít, javaslatokat tesz a működés tökéletesítésére az igényelt részterületeken. Az „önkéntes” tanácsadók kiválasztása a gyakorlatban úgy történik, hogy a kanadai jelöltek néhány oldalas szakmai pályázatot küldenek Magyarországra, amelyből kiderül, hogy mely szakterületek az erősségei. A pályázók rendszerint 55 év feletti, korábban különböző kanadai ipari, kereskedelmi és szövetkezeti vállalatoknál magas vezetői pozíciókat betöltött, széles körű tapasztalatokkal rendelkező, kiváló szakemberek, akik már több hasonló tanácsadáson vettek részt a világ számos országában. Ezen program keretében az első kanadai szakember már januárban megérkezett Magyarországra, aki néhány napos budapesti tájékozódás után a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ-nél folytat tanácsadói tevékenységet. John Roland úr sokéves tapasztalatokkal rendelkezik a kanadai kis- és nagykereskedelmi üzletek menedzselése terén, s évekig vezette a Calgary Szövetkezetek nagykereskedelmi ágazatát, amely Észak-Amerika legnagyobb fogyasztási szövetkezete. Alkalmasint arra is lehetőség van, hogy az ideutazó tanácsadók feleségei angol nyelvtanfolyamot vezessenek a fogadó áfésznél, vagy környékbeli szövetkezeti oktatási intézményben. Az önkéntes kanadai tanácsadók alkalmazására igényt tartó áfészek és más fogyasztási szövetkezetek jelezték érdeklődésüket a Mészövön keresztül az Áfeosz Elnökségi Titkárságára, ahol a kanadai tanácsadók szakmai anyagai állnak rendelkezésre, betekintés céljából. Zöldség- és virágmagvak beszerzése 5 О 0 A megyében több mint 75 ezer kistermeléssel foglalkozó család vásárol többkevesebb vetőmagot. A zöldség- és virágmagvak tavaszi ellátásáról tájékoztatott Hegyi István, a Magda Kft. csoportvezetője. — Az idei ellátásra még 1990-ben felkészültünk, a termeléssel, korszerű válogató-, tisztítógépekkel, tasakokkal, stb. A készleteinkből a nagyüzemek mellett a kistermelőket is el tudjuk látni, minden magféleséggel. A megyében közel 300 áfész-boltba ,és más elárusítóhelyre szállítunk. Az igények kielégítésére terveink szerint közel 5 millió tasaikkal. Kiemelten látjuk el a szakboltokat Egerben, Füzesabonyban, Pétervásáron, Kápolnán, Hevesen, Gyöngyösön és Hatvanban. Közel 120 zöldség- és virágfajból 800 féle választékot biztosítunk, közöttük a jó hibridfajtákat is. Tizenkét holland, német, dán, francia céggel vagyunk kapcsolatban, idén is a választék és a minőség javítására törekszünk. Hiánycikkünk alig van a kistermelők örömére. Sajnos az árak 10—40 százalékkal növekedtek. Az egységes tasakok 13—21 forintért kaphatók, attól függően, hogy a kiskereskedelem mennyivel növeli a mi árunkat. — Sok bolt késve rendel, de egyes üzletekben már az ősszel megkezdtük a kiszállításokat, így az ellátás korai és folyamatos lesz. A megkésők is beszerezhetik a termelő által keresett fajtákat. Azt ajánlom, jobb előbb gondoskodni a szükséges jó vetőmagvakról, mert egyes jobb, és keresettebb fajták hamarabb elfogyhatnak. 1991. MÁRCIUS Többet—olcsiban... Mindenki tudja, hogy a tojás alapvető és fontos élelmezési termék. Az utóbbi években jelentősen megemelkedett a fogyasztói ára. Az őszi, téli időszakokban 5—6 forintért kapható még a falusi boltokban is. Sajnos még mindig szezonális termék a tojás. Tavasszal sok van, de az év 8—9 hónapjában kevés van belőle, és drága. Az elmúlt években a nagyüzemek jelentősen csökkentették, vagy felszímosták tojóállományukat, a kistermelőknél meg alig, alig történt fajtaváltás. A kistenyésztőknél 60 százalékban a Hempshire, 25—30 százalékban pedig azok a húshibridek találhatók, amit meghagynak a termelők, tojástermelés céljára. A Hempshire ma már nem korszerű fajta, a húshibridek pedig nagyon drágán termelik a tojást, és igen keveset is tojnak. Sajnos évtizedek óta nem tudják megvalósítani az igazi fajtaváltást, a korszerűbb, több és egyenletes termelést biztosító fajtákkal. Évtizedek óta az áfészek látták el naposbaromfival a kistermelőket. Évente 1,3 millió naposcsibét értékesítettek, amelyeket a keltetőállomásokról szereztek be. Sajnos az utóbbi években ez nagyon lecsökkent évi 2—300 ezerre. A magánkeltetők pedig döntően a magyar parlagit, a Hempshiret és a húshibrideket biztosítják a kistermelőknek, de a nagyüzemek is ezt a húsfajtát adják tagjaknak. Hosszú évek óta vannak jó tojástermelő fajtáink, még a kisgazdaságok részére is. Ez a fajta hibrid a Tetra—H, amelyet kimondottan a háztáji körülményekhez tenyésztettek ki. Ez egyenletesen termel 60—70 darabbal többet azonos feltételek mellett, mint a Hempshire, vagy más parlagi, húshibrid fajták. Ennek ellenére mégsincs megfelelő előrelépés e területen. Ebben nemcsak a termelők, a keltetők, az áfész- és tsz-szakemberek, a magánkeltetők is okolhatók. — nala —