Szövetkezeti Élet, 1969 (9. évfolyam, 1-5. szám)
1969-01-01 / 1. szám
A belső ellenőrzések szervezettsége megyén belül eltérő módon mutatkozik. Ezt elsősorban a szövetkezet nagysága és az ezen belül jelentkező feladatok határozzák meg. Megyénk hat legnagyobb szövetkezeténél ellenőrzési osztályt hoztak létre. 14 általában kisebb szövetkezetnél megosztott irányítással látják el a belső ellenőrzést. A belső ellenőrzés szervezettsége nem teljes a sümegi és zirci smsz-eknél. A csabrendeki és gógánfai fmsz-nél függetlenített belső ellenőrt nem alkalmaznak. A szövetkezeti hatáskörök bővülése szükségessé teszi a belső ellenőrzés hatékonyabb megszervezését. Több szövetkezetnél a munkaidő nagy részét az azonnal jelentkező vizsgálatot — leltárhiányok, panaszügyek — kötik le Emiatt az elenőrzésnél sok hiányosság mutatkozik. Például: — a fogyasztók érdekvédelme, mennyiség, minőség — az árkialakítás rendjének alkalmazása. — a bérelszámolás bérszabályozók betartása. — az okmány, bizonylati fegyelem.% — felvásárlási jegyek ellenőrzése stb. Nagyobb szövetkezeteknél is előfordul, de főleg kisebb szövetkezetekre jellemző, hogy a hálózati ellenőrök irányítása és foglalkoztatása, nem mindig ’ megfelelő. A leltározás, mint legfőbb feladatok mellett az egyéb munkájuk végzésének színvonala még nem üti meg a kívánt mértéket. Például: — kevés boltgazdálkodási vizsgálatot végeznek, — az ellenőrzési könyvekbe tett bejegyzések kevés konkrétumot tartalmaznak. — a hálózati ellenőrök között még vannak olyanok, akik a leltárfelvétel alapvető szabályait nem tartják be maradéktalanul. — a hálózati ellenőrzés munkáját több helyen gátolja az a körülmény, hogy a hálózati ellenőr egyben kereskedelmi előadó és árfelelős is. Egyes szövetkezeteknél a belső ellenőrzési munkát hézagossá tette az a körülmény, hogy 1 éven belül gyakoriak voltak a létszámváltozások Például a badacsonytomaji fmsz-nél 1 év alatt háromszor volt személyi változás, hasonlóan a tapolcai fmsz-nél is három személy váltotta egymást. A keszthelyi fmsznél augusztus óta nincs belső ellenőr. Előfordul, hogy a belső revizorokat más irányú munkában foglalkoztatják. Például a pápateszéri, vagy a csetényi fmsz-nél. Egyes fmsz-eknél (pl. Pápa) jó munkamódszer alakult ki a belső ellenőrök informálása tekintetében, ahol a belső revizor az is.-elnök irányítása alatt végzi munkáját A MÉSZÖV Információs és Ellenőrzési Főosztályának informálási módszere két — a hálózati ellenőrök szervezett oktatásban nem részesülnek, stb. A belső ellenőrzés szervezettségében mutatkozó hiányosságokra vezethető vissza, hogy bizonyos területeken az alapvető rendelkezések sem kerültek betartásra. A legutóbbi témavizsgálatba bevont szövetkezetnél a vizsgálatok egyöntetűen megállapították, hogy a belső ellenőri anyagok realizálásra kerülnek. A megtett intézkedések arányban állanak a megállapításokkal. irányban jelentkezik a belső ellenőrök részére: 1. a megye szövetkezeteinek tevékenységéről készített mutatókat, a belső ellenőrök részére is megküldik. 2. a MÉSZÖV revizorai útjén is végeztek informáló és segítő tevékenységeket. A megye 24 szövetkezetéből jelenleg 21 szövetkezetnél a belső ellenőrzés kérdése megoldott remélhetőleg a három szövetkezetnél is hamarosan megoldják. Az ellenőrzési osztályvezetők, belső revizorok általában szakmailag jól felkészült, nagy gyakorlattal rendelkezők A belső revizoroknak a frr.sz-eknél megfelelő tekintélyük van, az elnökök döntő többsége a fontosabb intézkedések megtétele előtt véleményüket kikéri. Többségük munkáját nem anyarúag, mint erkölcsileg elismerik. A függetlenített belső ellenőrök munkája 1969. január Tájértekezletet tartott Veszprémben a SZOVOSZ elnöke December l1-án Veszprémben a MESZÖV tanácsterme* - ben Baranya, Somogy, Tolna, Fejér és Veszprém megye MESZÖV elnökei, elnökhelyettesei és MÉK igazgatói részére Molnár Károly elvtárs részvételével, dr Molnár Frigyes a SZÖVOSZ elnöke tájértekezletet tartott, ahol megtárgyalták a legfontosabb és legaktuálisabb szövetkezeti kérdéseket. Tárgyaltak még a szövetkezetek és szövetségek viszznyáról, többek között arról, hogy a jövőben a szövetségeknek alapvetően két fontos feladatot kell végrehajtani • érdekvédelmi, édekképviseleti kifelé — a szövetkezetek igényeinek megfelelően — a szolgáltatás pedig befelé Az értekezlet részvevői gondolatot cseréltek az alapszabály elkészítés legfontosabb kérdéseiről és végül megtárgyalták, hogy melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket az 1969 év során a szövetségbe tömörült tagság érdekében a szövetségeknek végezniük kell.V________________________________________________ . Ülésezett a MÉSZÖV választmánya December 21-én Veszprémben a MÉSZÖV tanácstermében ülésezett a MÉSZÖV Választmánya. A választmányi ülésen megjelent Vándor József elvtárs a Veszprém merynei Tanács VB elnökhelyettese, és Patkós Albert elvtárs a KISZÖV elnöke. A választmányi ülés az írásos előterjesztés alapján két napirendi pontot tárgyalt. Az első napirendi pont előadója Rétsági Péter, a MÉSZÖV főosztályvezetője volt, aki az FMSZ-ek belső ellenőrzésének helyzetével az írásos előterjesztésében az alábbiakban foglalkozott: Az ellenőrzési rendszer függvénye a mindenkori gazdaságirányítási rendszernek. Az utóbbi években különböző intézkedések történtek annak érdekében, hogy a gazdálkodás kötöttségének fokozatos feloldásával a reform bevezetéséig is növelje a vállalatok és szövetkezetek önállóságát E helyes törekvések azonban nem változtatták meg az irányító szervi ellenőrzés részletekben menő számonként jellegét. Az új ellenőrzési rendszer a mechanizmus reform azon alapelvéből indul ki, hogy a vállalatok és szövetkezetek önállóan gazdálkodnak, gazdasági kapcsolataikat érdekeltségüknek megfelelően ■ ; ik ' Az új gazdasági mechanizmusban jelentős mértékben megnőtt a szövetkezeti gazdálkodó szervek önállósága. Maguk döntenek tevékenységük, fejlesztésük, gazdáltodásuk kérdésében.' Az önállóság a fmsz-eknél alapvetően a tagság döntései útján valósul meg. Ezzel összefüggésben fekszik a választott ellenőrző testületek szerepe. A hatással re. önállósággal együtt felelősségük is megnő. Mindez szükségessé teszi, hogy a szövetkezet igazgatósága — különösen az elnök — gyorsan és eredményesen tárja fel a tevékenységek fejlesztésének lehetőségeit, a belső tartalékokat és veszteség-forrásokat Ehhez jó belső szervezet és jó munkamódszer szükséges A vezető ezirányú munkájának egyik lényeges segítője a jól szervezett belső ellenőrzés. Célja az, hogy segítse a vezetés Hatékonys amegfelelő munkaerkölcs alakuljon ki, szabálytalanság, visszaélés ne történjen. Ha ilyen mégis előfordulna, akkor azt idejében feltárják. Igen fontos a vezetők fedhetetlen magatartása. A belső ellenőrzés hatékony működése a vezetőnek elsőrendű érdeke. A célkitűzések megvalósítása pedig ma már csak a szakmailag igen jól képzett és erkölcsileg szilárd belső ellenőrzési apparátus útján lehetséges. Megyénk szövetkezetei a belső ellenőrzés hatékonyabb megszervezéséhez elkészítették a belső ellenőrzési szabályzatokat. Ahol igényelték, a szabályzat elkészítéséhez szövetségünk revizorai segítséget adtak. A közelmúltban lefolytatott témavizsgálatok — az elért eredmények mellett — több hiányosságot állapítottak meg. Például a meghatározott ellenőrzési feladatokkal a dolgozók munkaköri leírásai még nem kerültek kiegészítésre, — a szabályzatban meghatározott feladatok és ellenőrzési módszerek a szövetkezetek nagy részénél ismertetve, ill. megtárgyalva még nem lettek. nö-A múltban a szövetkezeti irányító szervek jelentős részt vállaltak a gazdálkodó szervek ellenőrzési feladataia taT megoldásából, a szövetségek feladatai az új gazdaságirányítási rendszerben mentős mértékben megváltoztak. Ezért a belső ellenőrzés a szövetkezetek munkájában a korábbinál lényegesen nagyobb szerepet kap. A fmsz-i vezetőknek rendkívül fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az irányításuk alá tartozó szövetkezeti hálózatban gát További feladatok Az előterjesztés befejező része a további feladatokkal foglalkozott. Megállapította, hogy igen fontos a hivatali belső ellenőrzés megszervezése. A munka minden területe rendszeres időközönként vizsgálatra kell, hogy kerüljön, mert csak így képes a vezetést idejében informálni a munka során jelentkező problémákról, azok megoldási lehetőségeiről. A belső revizorok és hálózati ellenőrök munkája színvonalának további emelése érdekében ajánlatos a szakmai továbbképzésük biztosítása, a tmsz-i belső információ számszerű emelése, a tapasztalatok rendszeres kicserélése, a szövetségi ellenőrző apparátus rendszeres segítő munkája, (ahol erre a tmszek igényt tartanak) stb. A fenti feladatok megfelelő szintű végrehajtásával elérhető, hogy az eddig felmerült hibák fokozatosan felszámolásra kerüljenek. Ezzel tovább javulhat a fmsz-eknél a társadalmi tulajdon védelme, a gazdaságos működés és fokozottabban feltárásra kerülnek a belső tartalékok is A második napirendi pont előterjesztője Age Kálmán, a Szövetkezetpolitikai Főosztály vezetője volt, aki a megye takarékszövetkezeteinek munkáját értékelte A takarékszövetkezetek szervezése 11 évvel ezelőtt, 1957-ben kezdődött. Azzal a céllal jött létre, hogy betétgyűjtő tevékenységükkel hozzájáruljanak az elfekvő pénzek összegyűjtéséhez, a falusi lakosság körében is elősegítsék a szervezett takarékosságot. Az eltelt 11 év év alatt, nagyon jelentős fejlődést értek el és szervezetükkel behálózták megyénk nagy részét. Bekapcsolódtak a különböző pénzintézeti tevékenységek folytatásába és ezzel egyre inkább szövetkezeti bankokká váltak. A takarékszövetkezeti egységeket fokozatosan korszerűsítik melyek külsőségükben is egyre jobban megütik a korszerű követelmények mércéjét. Megyénk területén jelenleg 19 takarékszövetkezet működik, 14 kirendeltséggel és 6 betétgyűjtő és kifizető pénztárral. Működési területük 142 községre terjed ki. 1968-ban nem bővült a takarékszövetkezeti egységek száma, de a működési területben 4 község lett bekapcsolva. A szövetkezetek taglétszáma november 30-án 21 435 fő volt, a működési területen lévő lakosság 14,5 százaléka. A részjegyalap 2 millió 190 ezer forint. A berhidai takarékszövetkezetnél 200 forint a részjegy névértéke, a többinél 100 forint. A taglétszám 1968-ban 2464 fővel, a részjegyalap pedig 252 ezer forinttal nőtt. Korszerű üzlethelyiséggel rendelkezik 12 szövetkezet. Nem megfelelő helyiséggel rendelkezik 11 takarékszövetkezeti üzlethelyiség mint pl. Balatonfőkajár, Szentgál, Zalavár stb. . Az elmúlt évek folyamán jelentős mértékben korszerűsítve lett a szövetkezetek hálózata, a teljes rendbetételhez azonban még jelentős erőfeszítésekre van szükség 1970-ig a következő hálózat korszerűsítése várható: Gógánfa, Szentgál, Badacsonytördemic, Révfülöp. Malomsok — ahol új helyiségek épülnek — korszerűsítve lesz a bazsi, szentantalfai, lovászpatonai, bakonyszentlászlói és az óhídi egység. A hálózat korszerűsítése nagyrészt ingatlanvásárlás útján, a takarékosság szemelért tartásával történt. (Folytatás a 2. oldalon) Új kereseti lehetőség A Balatonfüredi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél több olyan egység működik, amely nyáron igen nagy létszámot foglalkoztat. Ezeket a dolgozókat a téli idény beálltával csak részben, vagy egyáltalán nem tudták eddig elhelyezni, így a nyáron amúgy is nagy problémát jelentő munkáslétszámon úgy próbáltak segíteni, hogy ,,házi üzemet” létesítettek, ahol télen a félnapos, vagy egyáltalán nem dolgozó személyeket kereseti lehetőséghez juttatják. Október elején indult 10 géppel , amelyet egyébként 5.000 forintért vett a szövetkezet — az a kis üzem, amely a régi hagyományos borosüvegre való kupak helyett új könnyen kezelhető alufóliából készült kupakot készít. A 10 bedolgozó férfi és nő naponta kb. 20—22 ezer darab kupakot gyárt. Az új kupak színek szerint váltakozó. Ízléses vörös, sárga és fehér színűek, amelyek tetejét „szőlőfürt” díszíti. A tervek szerint még további 20 gépet vásárolnak, így összesen 30 gépük lesz. Ez 30 dolgozónak biztosít kereseti lehetőséget. Különösen jelentős ez a munka azért, mert háziasszonyok a napi otthoni munkájuk elvégzése mellett keresetpótláshoz juthatnak . A kupakok gyártástechnikáját könnyen elsajátítják a dolgozók, így nem ritkaság a havi 22 ezer darab személyenkénti teljesítmény sem. A színes üvegre való kupak igen keresett cikk A Borforgalmi Vállalat Balatonfüredre, de még Szegedre is rendel. A vállalat éves igénye 10 millió darab.