Szövetkezeti Élet, 1969 (9. évfolyam, 1-5. szám)
1969-01-01 / 1. szám
Ä SZÖVETKEZETI ÉLET Dr. Molnár elvtárs felszólalása a szocialista brigádvezetők tanácskozásán A szövetkezeti szocialista brigádvezetők 11. országos tanácskozásán dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke is felszólalt. Előző számokban a tanácskozásról részletes beszámolót adtunk olvasóinknak. Helyhiány miatt azonban dr. Molnár Frigyes elvtárs felszólalását nem tudtuk közölni, így ezt a mai számunkban közöljük teljes egészében. Tisztelt Elvtársnők, Elvtársak! A realitásokkal van a baj. Az államnak Engedjék meg, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács nevében tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntsem Önöket, a szocialista brigádvezetők II. országos tanácskozásának résztvevőit. Az Országos Szövetkezeti Tanács nagyra értékeli a szocialista brigádmozgalmat. Erről Bartolák Mihály elvtárs, a SZÖVOSZ elnökhelyettese részletesen is beszámolt, jelezte gondjainkat és kérte az elvtársak segítségét, támogatását. Ez alkalmas arra is, szeretném felhasználni hogy amikor kifejezem az OFT köszönetét, egyben átnyújtsam néhány elvtársnak a jó munkájáért járó kitüntetést is. Nagy jelentőségű kérdés napjainkban a szocialista munkaverseny és ezen belül a verseny formája. Ehhez megfelelő körülményeket teremt az a tény, hogy szocialista rendszerben élünk és gazdasági, kulturális fejlődésünk során az elmúlt 23 év alatt maradandót alkottunk, tiszteletre méltó színvonalat értünk el. Mindez lehetségessé tette, hogy célul tűzzük ki pártunk politikájának megvalósítását. Nyilvánvaló, hogy fejlődésünknek ez a magasabb szintje tette lehetővé a socialista embertípus kialakulását és az új gazdaságirányítás rendszerének bevezetését. Sok szó esett arról, hogy ez a szövetkezetek vonatkozásában is új helyzetet teremtett. Személyes meggyőződésem, hogy a gazdasági reform a szövetkezeti mozgalomnak, s ezen belül a mi szövetkezeteink felvirágzásának új időszakát nyitotta meg. Alapvető dolog ugyanis, hogy a párt kezdeményezése nyomán a szövetkezetek megítélésében kialakult egy lényeges álláspont: a szövetkezetek jelentős szerepe Azoknak a szövetkezeteknek a szerepe, ahol a szövetkezőknek, a szövetkezeti dolgozóknak nagyon jól kell szolgálni a tagság érdekeit, céljait. Ehhez jó lehetőséget ad az az ismert tény, hogy a szövetkezetek önálló vállalati jellegű gazdálkodásához megteremtődtek a lehetőségek. A tulajdonosi viszonyból adódóan mód van a tagság tevékenységének fokozottabb kibontakoztatására, a szövetkezeti demokrácia, a szövetkezeti önkormányzati rendszernek kimunkálására, érvényesítésére. Az új helyzet új problémákat is felszínre hoz elméleti és gyakorlati kérdésekben egyaránt. Az új helyzet kialakulása során jó dolog, ha pártunknak ezzel kapcsolatos világos állásfoglalását tisztán látjuk. Mind a gazdasági reform érvényesítésével, mind a korszerű módszerek alkalmazásával kapcsolatban a szövetkezetelméleti kérdésekben sok vita folyt. Jó, hogy a párt illetékes szervei segítik elméletileg, tudományosan tisztázni a problémákat. A szövetkezetnek kell azonban kidolgozni a maguk hatékony rendszerét. Milyen fő problémát látunk ma? Úgy látom, hogy sok félreértés van a szövetkezetek eddig végzett munkájnak megítélésében. Teljes felelősséggel merem mondani, hogy az eltelt 23 esztendő során a szocialista építő munkában a szövetségünk tevékenységi körében dolgozók történelmileg is elismerésre méltó munkát végeztek. Nem akarok közismert dolgokra hivatkozni de nagyon nehéz a politikai, társadalmi küzdelem. Az emberek öntevékenységének, gazdasági munkájának szervezése része az összeredménynek, amelyre büszkék vagyunk Nálunk szocialista hatalom van, érték az emberi munka, nincs kizsákmányolás Végre emberek vagyunk és emberhez méltóan tudunk dolgozni. Tisztelettel lehet gondolni a szövetkezés kezdeményezőire, veteránjaira és a következő generációra is. A nemes hagyományokat a korszerű követelmények között fogjuk folytatni. Korszerűsíteni kell a gyakorlatot, a szövetkezők és a szövetkezetek nagyszerű eredményeit. Ez nem könnyű dolog. Második kérdésként a szocialista állam és a szövetkezetek viszonyát, majd a szövetkezetek és a szövetségeknek egymáshoz való viszonyát tárgyalnám. Ami a szocialista állam és a szövetkezetek viszonyát illeti, köztudott dolgot ismétlek. Valójában a szövetkezés a szocialista eszme rendszerének szűkebb, különösen korszerű formában a szocialista rendszernek rendkívül fontos intézménye. Természetes, hogy a szövetkezetek a tagok érdekeit képviselhetik A tagok hozzák létre bizonyos céllal és segítik fejlődését. A szövetkezetek a tagság érdekeit szolgálják, ha nem, akkor visszaesés következik be. Ebből adódóan a szocialista állam — az össznépi érdeket szolgáló állam — szabályozza, feloldja a feszültségeket úgy ahogyan ehhez az anyagi lehetőségeink megvannak. Vannak olyan szövetkezeti tudósaink, akik sok szövetkezettel kapcsolatos munkát dolgoznak ki objektív módon. Ha ezen belül maradunk, akkor reálpolitikusok vagyunk, ha nem, akkor illúziót kergetünk és ebből nagy bajok származnak, tehát van egy ilyen szerepe: az össznépi érdekek figyelembevételével szabályozza ennek feltételeit. Alapvető funkció, hogy meg kell alkotni mindazokat a jogszabályokat amelyek ehhez szükségesek, mégpedig magas szinten. Ez esetben, a kialakult vélemény szerint a Parlament által alkotott törvények szerint, amely meghatározza a szövetkezet szerepét. Mindazokat az alapvető normákat, amelyek szükségesek a szövetkezetek törvényes, hatékony tevékenységéhez. Ilyen törvény jelenleg nincs. Elhatározott dolog, hogy kell ez az ágazati törvény a termelőszövetkezetekéhez hasonlóan, figyelembe véve a mi sajátosságainkat. Vannak ugyanis azonosságok, de vannak lényeges különbségek is Természetesen érvényesülni kell az állami felügyeletnek. Vannak kialakult törvények és hatósági feladatok. Meggyőződésünk, hogy ezeket a feladatokat az állam intézményeinek kell ellátni, nem a szövetségeknek. Vannak dolgok, amelyeket szabályozni kell és végrehajtani. A szövetség, ha ilyen feladatot ellát, világos, hogy szembe kerül a szövetkezetekkel, melyek létrehozták a szövetséget. Ez állami feladat. Gondolom, hogy ezzel egyetértenek az elvtársak. Kell állami irányítás is. A szövetkezetek viszonyában úgy, ahogy ezt a gazdasági reform meghatározza, figyelemmel a gazdasági élet törvényeire. Csak ez vezethet eredményes tevékenységhez, nem az állami utasítás nem a tervlebontás. Rendezésre vár az új helyzetben a szövetkezetek és a szövetségek viszonya is. Nem vonatkoztathatják el attól hogy milyen elvi alapon és gyakorlati alapon érvényesül a szocialista állam és a szövetkezetek viszonya A területi szövetségnek és az országos szövetségnek is érdekvédelmi szervvé kell válnia, mozgalmi intézménnyé kell alakulnia. Mégpedig úgy, hogy az ezzel kapcsolatos tennivalókat a terület vonatkozásában a területi szövetség, ami pedig az országos érdekeket illeti, amit a kormánnyal és minisztériumokkal lehet rendezni, az országos szövetség lássa el Számos olyan dolog van még hóéra, amit a gyakorlatban is rendezni kell Arra szeretném kérni az elvtársakat, hogy ezekben a kérdésekben autonómia alakuljon ki. Kívánatos kivárni az állami szabályozást és annak függvényében lehet elkészíteni a szövetkezetek alapszabályát, amely az önállóságot jelenti a legteljesebb mértékben. Az OFT-nek van határozata arra, hogy a jövő esztendőt használjuk fel az alapszabályok elkészítésére. Ne kapkodjunk, mert azzal zavart kelthetünk. A kormánynak kell megítélni, hogy melyek azok, amelyek időszerűtlenné váltak. Nehogy félreértsék, ez nem mentesíti a szövetkezőket attól, hogy gondolkodjanak. Példaként említem a TOT-t, mely az MSZMP határozata nyomán, a Központi Bizottság közvetlen segítségével alakította ki a maga rendszerét. Ismeretes módon széleskörű tanácskozás folyt. Sok-sok ember gondolkodott és érdemi, mozgalmi munka nyomán került sor az alapszabály elkészítésére, mindarra a nagyarányú munkára, amelyet végrehajtottunk. Nagyon következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a szövetségek vannak a szövetkezetekért és nem fordítva. Tehát máris — amennyire lehetőséges — a területi szövetségek dolgozói a reform elvei alapján segítsék, támogassák a szövetkezeteket, hogy mind jobban és eredményesebben dolgozhassanak. Másrészt a módszereket tekintve. nyilvánvaló, hogy a szövetségnek még inkább a szövetkezet megbízatása alapján kell végezniük a szolgáltatói munkákat. Nincs arra mód hogy részletesen beszéljünk erről a kérdésről. Változatlanul megmarad, az egymásrautaltság szükségessége a szövetkezetek és a szövetségek között. A kapcsolat hatékony és eredményes lesz, ha az előbbi elveket érvényesítjük, éspedig a szövetség a szövetkezeteket szolgálja, mint érdekvédelmi, választott intézmény. Itt az alapállásban van az érdemi változás. Hangsúlyozom, hogy a szövetségek vannak a szövetkezetekért. A hibák a múltban, az ismert okok miatt voltak. Ebből egy sor érdekellentét származott Nem az a feladatunk, hogy a múlttal foglalkozzunk, nem vagyunk történészek, alkotó emberek vagyunk, akiknek a napi gondokat kell rendezni. Ilyen értelemben biztos, hogy az új viszony a szövetkezetek és a szövetségek között a fejlődést fogja szolgálni. Meggyőződésem, hogy a szövetkezetek híven és harcosan magukévá tudják tenni a szocialista követelményeket és ez majd újabb eredmények forrása lesz. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében nagy tisztelettel köszöntöm a tanácskozás résztvevőit és ismételten kérem, hogy a szocialista brigádvezetők minden erőjükkel segítsék közös céljuk együttes erővel való sikeres megvalósítását. Ugyanakkor tiszta szívből kívánom a legjobbakat az elvtársiknak. 1969. Január Ülésezett a MÉSZÖV választmánya (Folytatás az első oldalról) A takarékszövetkezetek betétállománya 1968 november ■?6-án 81 millió 728 ezer forint volt. Ebből gépkocsi nyereménybetét 2 millió 85 ezer forint. A betétállomány 1968. oan 17 millió 518 ezer forintta emelkedett, ebből gépkocsi nyereménybetét emel 1968 január 1-ével életbe, léptetett átmeneti kölcsönfolyósítások korlátozása következtében az alapszabály előírásaitól eltérően a betétállománynak csak 40 százaléka folyósítható. Ezen belül olyan korlátozás is van, hogy szövetkezetenként nem lehet több a fogyasztási kölcsön az 1967 december 31-i állománynál. Az építési kölcsön pedig nem haladhatja meg a saját kölcsönalap 25 százalékát. E korlátozásokkal egyidejűleg lehetőség nyílt a szövetkezetek közötti kölcsönkeret átcsoportosítására. Ez a rendelkezés a kezdeti időszakban a szövetkezetek egy részénél zavart okozott, több helyen korlátozták a kölcsön-folyósítást A későbbiek folyamán azonban a szövetkezetek többségénél különösebb probléma nem volt. A kölcsönkeretek átcsoportosításával a betétállomány nagyarányú növekedésével lehetőség nyílott arra, hogy megyénk szövetkezeteinél kölcsönállománya — ha nem is a korábbi évekhez hasonló ütemben — növekedjen Korlátozásokat csak egyes szövetkezeteknél kellett alkalmazni a fogyasztási kölcsönök folyósításánál. Megyénk szövetkezeteinél január 1 és szeptember 30-a között összesen 7 ezer 296 db kölcsönt folyósítottak, ebből az áruvásárlási kölcsön 2056 db volt. Az elmúlt év azonos időszakánál 2 millió 577 ezer forintal volt magasabb a kölcsönfolyósítás. Az összes forrsításokon belül jelentősen nőtt az áruvásárlási kölcsönök aránya, és ugyanakkor csökkent az egyéb célú kölcsönök folyósítása. Az áruhitel akciónál az év folyamán jelentőset javult a kapcsolat a fogyasztási sző- Betétágazat kedés 870 ezer forint A betétállomány növekedése hűen tükrözi a párt és kormány gazdaságpolitikája iránti és a takarékszövetkezetek iránti bizalmat, de az ilyen mértékű betétnövekedést jelentősen elősegítette a takarékszövetkezeti dolgozók, vezetőse kölcsön ágazat vetkezetekkel. Különösen jó az együttműködés a szentgáli szövetkezetek között, ahol az árubemutatókat rendszeresen együtt tartják. A továbbiakban az írásos előterjesztés foglalkozott a takarékszövetkezetek közötti kölcsönkeretek átcsoportosításának kérdésével Megyénk takarékszövetkezetei közül 8 szövetkezet szabad kölcsönalapja terhére 4 millió 390 ezer forintot ajánlott fel más szövetkezetek részére abból a célból, hogy a kölcsönös segítségnyújtás elvét alkalmazva más szövetkezeteket segítsen, ahol a saját kölcsönalap nem elegendő a jelentkező kölcsönigények kielégítéséhez. A felajánlott kölcsönalapból 11 szövetkezet vett igénybe 2 millió 390 ezer forintot. Ugyanakkor 2 millió forintot az országos keretbe ajánlottak fel a szövetkezetek. Legjelentősebb összeget adott a zalavári és a hévízi takarékszövetkezet 1 millió 300 ezer, ill. 1 millió 660 ezer forint összegben. A zalavári takarékszövetkezett az átcsoportosított kölcsönalapért április 1-től kö gi tagok jó szervező munkája is. A betétállomány kezelésénél összességénél betartják az ügyrendi előírásokat, problémák a fenntartásos betétek szabályszerű adminisztrálásánál és a kamatok számfejtéssnél adódtak. Iít 17 ezer forintot kapott, ami azt jelenti,hogy az egyébként veszteséges szövetkezet nyereségessé vált Az igénybevevő takarékszövetkezetek közül a gógán. fa" szövetkezet 700 ezer forint kölcsönalapot vett át. Amennyiben az átcsoportosítás lehetősége nem állna fenn, úgy a szövetkezet a kölcsönigénylők kb egyharmadát nem tudta volna kielégíteni. Az I. félévben a szövetkezeteknél felmérést végeztünk a folyósított kölcsönök céljellegét figyelembe véve, vagyis arra a kérdésre kerestünk választ, hogy mire veszik igénybe a szövetkezeti tagok a kölcsönöket. A felmérés azt mutatja, hogy a kölcsönt igénybevevők többsége nem a megélhetés biztosításához, hanem az életkörülményeik javítását célzó beszerzésekre vettek fel kölcsönt (bútorvásárlás, stb.). A kölcsönfolyósításoknál általában betartják az ügyrendi előírásokat. Behajthatatlanság miatt a szövetkezeteknél veszteség nem keletkezett. Egyéb üzletági tevékenység Biztosítások kötésével megyénk szövetkezetei ez év folyamán a korábbi éveknél lényegesen nagyobb mértékben foglalkoztak (ehhez hozzájárult a biztosítási verseny is). Az 1967 évi 832 db biztosítással szemben 1968 január 1-től november 30-ig 2 ezer 664 db biztosítást kötöttek. Sajnos a verseny lezárása után jelentősen visszaesett a szövetkezetek biztosítást szervező munkája. Totó—Lottó árusítási lehetőség minden egységnél megvan, de nem minden egységben árusítanak. Nyeremények kifizetésével — 4 takarékszövetkezet kivételével — minden szövetkezet foglalkozik. Államkölcsönök beváltására 7 takarékszövetkezet van felhatalmazva. A valutabeváltással Badacsonytomaj, Nagyvázsony és Révfülöp van felhatalmazva. IKKA utalványok beváltásával minden szövetkezet foglalkozhat, ezideig 9 helyen történt beváltás. Gépkocsi árának befizetésére minden szövetkezetnél lehetőség van. Az év első három negyedévében megyénk szövetkezetei közül 18 nyereséges volt. Egyedül a berhidai zárt veszteséggel. Ennek oka az volt hogy a viszonylag rövid mű•ütíéei ideje alatt alacsony állományokkal rendelkezik, és ez nem biztosítja a nyereséges működéshez szükséges feltételeket Gazdálkodás 11 szövetkezet ért el kevesebb nyereséget, mint a bázis időszakban A nyereség csökkenésének okait a következőkben láttuk Például : a betétnövekedés a múlt év azonos időszakánál nagyobb mértékű volt. Ennek következtében a korábbi évnél több munkabér lett kifizetve. Új költségként lépett be a központ költséghozzájárulása, a kölcsönfolyósítások eltolódtak az alacsonyabb kamatlábak irányában (csökkent a fogyasztási kölcsön, és nőtt az áruvásárlási kölcsön). MÉSZÖV segítő munkája Ez évben a takarékszövetkezetek munkájának segítésével az ide vonatkozó OFT határozatok figyelembevételével foglalkoztunk Fő feladatainkat képezi a szövetkezetek munkájának segítése, érdekképviseletük és érdekvédelmük ellátása, információs tevékenység. Segítséget nyújtottunk részükre az 1968 évi terveik elkészítéséhez. Segítjük számviteli munkájukat stb. Hálózatfejlesztési munkájukat a Beruházási Osztállyal közösen segítjük, rendszeres kapcsolatot tartunk a takarékszövetkezetek munkájához kapcsolódó szervekkel. iOTP, ÁB) és ellátjuk a szövetkezetek érdekvédelmét A választmány takarékszövetkezeti szakbizottsága ez évben egy alkalommal ülésezett egyéb tevékenységet nem fejtett ki (Itt jegyezzük meg, hogy a szakbizottság titkára Fleischer Ferenc elvitották meg a takarékszövettárs május 15-én kilépett a kezeti szakbizottság új titka- MFSZÖV-től azóta nem volt rál Gaál Sándor elvtársat, a választmányi ülés a mostani takarékszövetkezet új oszválasztmányi ülésen választásvezetőjét.) Ellenőrzési munka Revíziót a takarékszövetkezetnél nem végeztünk. Az állami felügyelet gyakorlásaként az OTP megyei igazgatósága végez a szövetkezeteknél évenként legalább egy alkalommal pénzügyi revíziót Összefoglalva az a megállapításunk, hogy a takarékszövetkezetek munkája egyenletesen fejlődik. Jelentős mértékben nőtt a betétállomány, szélesedett a kölcsönkihelyezés, bővült a szövetkezetek egyéb szolgáltatása. Jó együttműködés alakult ki a fmsz-ekkel, ami egyaránt szolgálta a kölcsönkihelyezés eredményességét, valamint a fmsz-ek kiskereskedelmi forgalmának növekedését Mindkét napirendi pont előadója az írásos előterjesztésen kívül szóbeli kiegészítést is mondott A két napirendi ponthoz több választmányi tag is hozzászólt majd végezetül mind a két írásos és szóbeli beterjesztett anyagot a váasztmányi tagok egyhangúig elfogadták. Ezután Levitusz Károly, a MFSZÖV elnöke tájékoztatta a választmányi tagokat az időszerű szövetkezetelméleti kérdésekről.