Szövetkezeti Élet, 1979 (4. évfolyam, 2-12. szám)

1979-02-01 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! aWTKEMI ÉLET A VESZPRÉM MEGYEI IPARI, MEZŐGAZDASÁGI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA IV. évfolyam 2. szám 1979.február ára: 3 forint Fokozzuk a szövetkezetek közötti együttműködést Veszprémben, a­ KISZÖV székházában Patkós Albert soros elnök vezetésével ülést tartott a me­gyei szövetkezeti koordinációs bizottság. Az ülésen részt vett dr. Bodogán János, a megyei párt-vb tag­ja, Berki Tibor, a megyei pártbizottság gazdaság­politikai osztályának helyettes vezetője, Levitusz Károly, a MÉSZÖV elnöke, Tornai Endre, a TESZÖV elnöke is. Első napirendi pontként a ta­nácskozás résztvevői az elmúlt évben végzett mun­kát vitatták meg. A beszámolóban elhangzott, hogy a bizottság a tapasztalatok kölcsönös cseréje céljából kapcsolatot teremtett a Győr-Sopron me­gyei koordinációs bizottsággal. Ennek keretében megyénk képviselői fogadták a szomszéd megye szövetkezeti szövetségeinek képviselőit, tájékoztat­ták őket a megyei szövetkezetek gazdasági és moz­galmi tevékenységéről, ellátogattak a balatonkene­sei Sirály Ipari Szövetkezetbe, valamint a kővágó­őrsi mezőgazdasági termelőszövetkezetbe. Szep­temberben sor került a látogatás viszonzására, s megyénk szövetkezeti mozgalmának képviselői ha­sonló programban vettek részt Győr-Sopron me­gyében. A koordinációs bizottság elnöke beszámolt ar­ról, hogy az elmúlt évben külön ülésen emlékeztek meg A koordinációs bizottság elnöke beszámolt ar­ról, hogy az elmúlt évben külön ülésen emlékeztek meg a Nemzetközi Szövetkezeti Napról, megvi­tatták a három megyei szövetség revizori irodáinak működését, s állásfoglalást juttattak el a szövetke­zetekhez a belső ellenőrzés továbbfelesztéséről. A megyei bizottság tavaly békenagygyűlést rendezett Zircen, s részt vett a balatonfüredi szövetkezeti néptáncfesztivál rendezésében, szervezésében. Az országos szövetkezeti szervek felhívása alapján a koordinációs bizottság előkészítette és megren­dezte a három szövetkezeti ágazat szavalóverse­nyét, s támogatta a döbrentei várünnepségek meg­rendezését. Az elmúlt évben a három szövetség megterem­tette a közös szövetkezei lap havonkénti megjele­néséhez az anyagi lehetőséget, s a szerkesztőség számára helyet biztosított a KISZÖV székházában. Az Országos Szövetkezeti Tanács javaslata alapján kiemelten foglalkozott a bizottság a három szövet­kezeti ágazat együttműködésének fejlesztésével. Ennek érdekében külön felhívást dolgozott ki a szövetkezetek vezetőségei számára A felhívás tar­talmazza, hogy a termelési kooperációban, a háztáji gazdaságok tevékenységének koordinálásában, a beruházások kivitelezésében, s a foglalkoztattási gondok közös megoldásában még jelentős lehetősé­gek rejlenek. Az együttműködés fokozható a moz­galmi munkában is. A jövőben törekedni kell a közművelődési tervek egyeztetésére, közös fenn­tartású művészeti csoportok szervezésére, közös sportlétesítmények építésére, találkozók szervezé­sére. A felhívás javasolja, hogy a szövetkezetek ve­zetőségei tűzzék napirendre a szövetkezeti együtt­működés témáját. A megyei szövetkezeti koordinációs bizottság ezután megtárgyalta az idei munkatervét, majd a soros elnöki teendőkkel dr. Bodogán Jánost, a megyei tsz-szövetség titkárát bízta meg. ötnapos tanfolyamon vettek részt me­gyénk termelőszövetkezeteinek elnökei és termelést irányító elnökhelyettesei, vala­mint a TOVÁSZ-ok igazgatói. A tanácsko­zássorozatot a termelőszövetkezetek terü­leti szövetsége és a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztálya szervezte. Évek óta hagyománya van ennek az év eleji tanfolyamnak, ahol a szervezők lehetőséget biztosítanak a gazdaságok vezetőinek a ta­pasztalatcserére és a kapcsolatok erősíté­sére. A tanfolyamon értékelik a mezőgaz­daság éves eredményeit, illetve­ az MSZMP Központi Bizottság határozatának, vala­mint a megyei pártbizottság cselekvési programjának szellemében a következő gaz­dasági év legfontosabb teendőit beszélik meg a vezetők. A tanfolyam első napján dr. Bodogán János, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, a tsz-szövetség titkára köszöntötte a résztvevőket, közöttük Maróti Rezsőt, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetőjét és dr. Gáncs Lajost, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályvezetőjét. Az első előadást Maróti Rezső tartotta a termelőszövetkezetek és társulásaik veze­tőinek. Részletesen elemezte az elmúlt esz­tendő gazdasági eredményeit, a gazdálko­dás hibáit. (Lapunkban már ismertettük a termelőszövetkezetek gazdasági eredmé­nyeit, ezért most az értékeléstől eltekin­tünk.) A megyei pártbizottság osztályvezetője előadásának második részében az idei esz­tendő tennivalóihoz adott útmutatást. Min­denekelőtt hangsúlyozta, hogy feladataink kereteit megszabja az MSZMP KB 1977. október 20-i és 1978. december 1-i hatá­rozata, valamint a megyei pártbizottság cse­lekvési programja. A keretet egy mondat­ban úgy lehet megfogalmazni, hogy a ha­tékonyság gyors és jelentős növelésével kell hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyának javításához. Konkrétabban, tovább kell folytatni a termékszerkezet korszerűsítését, adottságaink mind teljesebb kihasználásával növelni az exportot, ezen belül is a dollár­­elszámolású kivitelt. A mezőgazdasági üzemeknek az idei ter­vek szerint 2—3 százalékkal kell növelniük a termelést. A növénytermesztésben 8, az állattenyésztésben pedig 5 százalékos ter­melésnövekedést kell elérni ehhez az 1977. évi szinthez képest. A végrehajtás megyei szinten enyhe mértékben tételez fel szer­kezeti változást, ugyanakkor a lehető leg­teljesebb mértékben törekedni kell a ter­melés ésszerű területi elhelyezésére, a nö­vénytermesztésben alkalmazkodni kell a tájegységek termesztési lehetőségeihez és korlátaihoz. Maróti Rezső ezután ágazatonként ele­mezte a gazdálkodás feladatait. A búzater­mesztésben tartani kell a tavalyi, magas termelési színvonalat, növelni a korai érésű fajták arányát, önellátásra törekedve a ta­karmányozásban, tovább kell növelni a kukorica- és árpatermőterületeket. Ez a termelőszövetkezetek érdekével is talál­kozik, hiszen a saját takarmányra alapozott állattenyésztés gazdaságossági mutatói is kedvezőek. A tömegtakarmánytermesztés­­ben viszont elsősorban nem a területeket, hanem a hozamokat kell növelni. A zöldségtermesztést az országos köve­telményeknél nagyobb arányban kell fej­leszteni. A termelést mintegy 12 százalék­kal célszerű növelni, hogy legalább bázist teremthessünk a lakosság és a Balaton part­ján üdülő vendégek ellátásához. A szőlő­­telepítések korábbinál gyorsabb ütemű fej­lesztése is indokolt, különösen a vörös bort­ adó­­ ajták termesztése. Az állattenyésztésben a sertésállományt az 1978-as magas szinten kell stabilizálni. Megfigyelhető, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban mérsékelten, de csökken a sertésállomány, tehát a nagyüzemi sertés­­­­tenyésztést a korábbinál jobban, körülte­kintőbben kell fejleszteni A szarvasmar­ha-tenyésztésben 3u. állomány növelése nél­kül kell a tejtermelést fokozni. Ezzel egy­­időben csökkenteni az abrakfelhasználást, vagyis a tömegtakarmányokra alapozott termelést kell biztosítani a gazdaságokban. Ugyancsak „zöld útja” van a juhászat és a kisállattenyésztés fejlesztésének is. A tanfolyam első napján tartott előadást Szabó István, az MSZMP KB tagja, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke is. A termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről szólva agrárpolitikánk tartós elemeit és új vonásait ismertette. Hangsúlyozta, hogy változatlan az agrárpo­litikában a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, háztáji és kisegítő gazdaságok egymás melletti léte, fejlődése. Új vonás viszont az egyszerű gazdasági együttmű­ködésben, közös vállalkozásban, termelési rendszerekben, agráripari egyesülésekben rejlő előnyök kihasználása. A tanfolyamon előadást hallottak még a szövetkezetek vezetői a pénzügyi politiká­ról, a gazdasági együttműködési lehetősé­gekről, a tsz-szövetség munkájáról, a szö­vetkezetek törvényes működéséről, vala­mint időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről. Törekedni kell a termelés ésszerű területi elhelyezésére Tsz-vezetők tanfolyama Csopakon Revizori továbbképzés A SZÖVOSZ Országos Revizori Iroda szervezésében egyhetes bentlakásos tovább­képzés volt a közelmúltban a MESZÖV El­lenőrzési Irodák revizorai részére Balaton­kenesén a Hungarotex Üdülőben. A tovább­képzésen a MESZÖV-ök valamennyi ellenőre részt vett. Hagyományos továbbképzésről volt szó, hiszen a SZÖVOSZ Revizori Iroda minden év januárjában megszervezte a bentlakásos továbbképzést, most azonban egy kissé eltért az eddigiektől. Első teljes esztendőt hagy­tunk magunk mögött, amelyben a fogyasz­tási szövetkezetek ellenőrző munkája az új jogszabály keretei közt folyt. Éppen ezért elsőrendű téma volt az elmúlt év tapasztala­tainak összegezése és értékelése. Az elmúlt év összegezését és a következ­tetések levonását dr. Kelemen István, a SZÖVOSZ Országos Revizori Irodájának ve­zetője ismertette. A tapasztalatok alapján megállapítható volt, hogy a fogyasztási szö­vetkezetek belső ellenőrző munkáját a jog­szabálynak megfelelően megszervezték. A függetlenített belső ellenőrző szervezetek — néhány hiányosság kivételével — általában teljesítették kötelezettségeiket. Az ellenőr­zési irodák is teljesítették legfőbb feladatai­kat és a kétévenként kötelező ellenőrzéseket elvégezték. Ezen belül egyéb vizsgálatokat is végeztek, többek között országos témavizs­gálatokat. Szakmai segítséget nyújtottak az ÁFÉSZ-ek felügyelő bizottságai, valamint a belső ellenőrzési dolgozók részére. Leggyengébb pontja volt a belső ellenőr­zésnek, hogy nem működött kielégítően a gazdasági, műszaki és operatív munkafolya­matokba épülő ellenőrzés. Nem kellő hatás­fokú a középvezetők ellenőrző munkája sem. Nem eléggé szervezett a hálózat ellenőrzése. A szövetségi ellenőrző irodák általános ellen­őrző munkájában nem érvényesült eléggé a belső tartalékok feltárásához adott segítség. Nagyobb gondot kell fordítani a jövőben a lényeges és az elhanyagolt területek vizsgá­latára. Fokozni kell a revizori munka vizsgá­lati jellegét az értékelő munka mellett A továbbképzésen gyakorlati revizori je­lentések és ellenőrzési módszerek kerültek értékelésre. Ilyenek voltak: a létszám és bér­­gazdálkodás, valamint a bérfejlesztés ellen­őrzése, a szállítási tevékenység ellenőrzése, a hálózat ellenőrzésének megszervezése és módszerei, valamint a leltáreltérések kivizs­gálása és a leltárok ellenőrzésének módszerei. Igen gyakorlatias és hasznos volt a to­vábbképzésen az energiafelhasználás, az ener­giaköltségek ellenőrzéséről szóló előadás és foglalkozás. A Szolnok megyei MÉSZÖV energetikusa konkrét élő példákkal mutatta be, hogy mekkora költségmegtakarítási le­hetőség van az ÁFÉSZ-eknél az energiát fogyasztó helyek helyes szervezésében, a díjtételek megválasztásában, és nem utolsó sorban az ésszerű takarékos fogyasztásban. 1978-ban vált kötelezővé a takarékszö­vetkezeteknél is a függetlenített belső ellenőr beállítása. Az ellenőrök beállítása megtör­tént. Most a legfőbb tennivaló, hogy tevé­kenységük is megfeleljen az előírásoknak és elvárásoknak. Elsősorban az ellenőrzési iroda feladata, hogy a takarékszövetkezeti belső ellenőrök megfelelő szakmai segítséget kap­janak. Ezen belül a szaktitkársággal közösen meg kell szervezni az oktatásukat is. A to­vábbképzésen dr. Kovács Sándor, a SZÖ­VOSZ elnökhelyettese adott tájékoztatást a fogyasztási szövetkezetekre váró 1979-es fel­adatokról. Kiemelte, hogy az ellenőrzések­nek is elsősorban azt kell segíteniük, hogy a célkitűzések végrehajtása minél eredménye­sebb és hatékonyabb legyen. Felhívta a fi­gyelmet, hogy az 1979. évi ellenőrzési irány­elvekben meghatározottaknak megfelelően tervezzék meg a tennivalókat és ennek szel­lemében végezzék az ellenőrzési irodák mun­kájukat. A továbbképzés az 1979. évi ellen­őrzési munkaterv összeállításával fejező­dött be.

Next