Szövetkezeti Élet, 1979 (4. évfolyam, 2-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! aWTKEMI ÉLET A VESZPRÉM MEGYEI IPARI, MEZŐGAZDASÁGI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA IV. évfolyam 2. szám 1979.február ára: 3 forint Fokozzuk a szövetkezetek közötti együttműködést Veszprémben, a KISZÖV székházában Patkós Albert soros elnök vezetésével ülést tartott a megyei szövetkezeti koordinációs bizottság. Az ülésen részt vett dr. Bodogán János, a megyei párt-vb tagja, Berki Tibor, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, Levitusz Károly, a MÉSZÖV elnöke, Tornai Endre, a TESZÖV elnöke is. Első napirendi pontként a tanácskozás résztvevői az elmúlt évben végzett munkát vitatták meg. A beszámolóban elhangzott, hogy a bizottság a tapasztalatok kölcsönös cseréje céljából kapcsolatot teremtett a Győr-Sopron megyei koordinációs bizottsággal. Ennek keretében megyénk képviselői fogadták a szomszéd megye szövetkezeti szövetségeinek képviselőit, tájékoztatták őket a megyei szövetkezetek gazdasági és mozgalmi tevékenységéről, ellátogattak a balatonkenesei Sirály Ipari Szövetkezetbe, valamint a kővágóőrsi mezőgazdasági termelőszövetkezetbe. Szeptemberben sor került a látogatás viszonzására, s megyénk szövetkezeti mozgalmának képviselői hasonló programban vettek részt Győr-Sopron megyében. A koordinációs bizottság elnöke beszámolt arról, hogy az elmúlt évben külön ülésen emlékeztek meg A koordinációs bizottság elnöke beszámolt arról, hogy az elmúlt évben külön ülésen emlékeztek meg a Nemzetközi Szövetkezeti Napról, megvitatták a három megyei szövetség revizori irodáinak működését, s állásfoglalást juttattak el a szövetkezetekhez a belső ellenőrzés továbbfelesztéséről. A megyei bizottság tavaly békenagygyűlést rendezett Zircen, s részt vett a balatonfüredi szövetkezeti néptáncfesztivál rendezésében, szervezésében. Az országos szövetkezeti szervek felhívása alapján a koordinációs bizottság előkészítette és megrendezte a három szövetkezeti ágazat szavalóversenyét, s támogatta a döbrentei várünnepségek megrendezését. Az elmúlt évben a három szövetség megteremtette a közös szövetkezei lap havonkénti megjelenéséhez az anyagi lehetőséget, s a szerkesztőség számára helyet biztosított a KISZÖV székházában. Az Országos Szövetkezeti Tanács javaslata alapján kiemelten foglalkozott a bizottság a három szövetkezeti ágazat együttműködésének fejlesztésével. Ennek érdekében külön felhívást dolgozott ki a szövetkezetek vezetőségei számára A felhívás tartalmazza, hogy a termelési kooperációban, a háztáji gazdaságok tevékenységének koordinálásában, a beruházások kivitelezésében, s a foglalkoztattási gondok közös megoldásában még jelentős lehetőségek rejlenek. Az együttműködés fokozható a mozgalmi munkában is. A jövőben törekedni kell a közművelődési tervek egyeztetésére, közös fenntartású művészeti csoportok szervezésére, közös sportlétesítmények építésére, találkozók szervezésére. A felhívás javasolja, hogy a szövetkezetek vezetőségei tűzzék napirendre a szövetkezeti együttműködés témáját. A megyei szövetkezeti koordinációs bizottság ezután megtárgyalta az idei munkatervét, majd a soros elnöki teendőkkel dr. Bodogán Jánost, a megyei tsz-szövetség titkárát bízta meg. ötnapos tanfolyamon vettek részt megyénk termelőszövetkezeteinek elnökei és termelést irányító elnökhelyettesei, valamint a TOVÁSZ-ok igazgatói. A tanácskozássorozatot a termelőszövetkezetek területi szövetsége és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szervezte. Évek óta hagyománya van ennek az év eleji tanfolyamnak, ahol a szervezők lehetőséget biztosítanak a gazdaságok vezetőinek a tapasztalatcserére és a kapcsolatok erősítésére. A tanfolyamon értékelik a mezőgazdaság éves eredményeit, illetve az MSZMP Központi Bizottság határozatának, valamint a megyei pártbizottság cselekvési programjának szellemében a következő gazdasági év legfontosabb teendőit beszélik meg a vezetők. A tanfolyam első napján dr. Bodogán János, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, a tsz-szövetség titkára köszöntötte a résztvevőket, közöttük Maróti Rezsőt, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét és dr. Gáncs Lajost, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjét. Az első előadást Maróti Rezső tartotta a termelőszövetkezetek és társulásaik vezetőinek. Részletesen elemezte az elmúlt esztendő gazdasági eredményeit, a gazdálkodás hibáit. (Lapunkban már ismertettük a termelőszövetkezetek gazdasági eredményeit, ezért most az értékeléstől eltekintünk.) A megyei pártbizottság osztályvezetője előadásának második részében az idei esztendő tennivalóihoz adott útmutatást. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy feladataink kereteit megszabja az MSZMP KB 1977. október 20-i és 1978. december 1-i határozata, valamint a megyei pártbizottság cselekvési programja. A keretet egy mondatban úgy lehet megfogalmazni, hogy a hatékonyság gyors és jelentős növelésével kell hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyának javításához. Konkrétabban, tovább kell folytatni a termékszerkezet korszerűsítését, adottságaink mind teljesebb kihasználásával növelni az exportot, ezen belül is a dollárelszámolású kivitelt. A mezőgazdasági üzemeknek az idei tervek szerint 2—3 százalékkal kell növelniük a termelést. A növénytermesztésben 8, az állattenyésztésben pedig 5 százalékos termelésnövekedést kell elérni ehhez az 1977. évi szinthez képest. A végrehajtás megyei szinten enyhe mértékben tételez fel szerkezeti változást, ugyanakkor a lehető legteljesebb mértékben törekedni kell a termelés ésszerű területi elhelyezésére, a növénytermesztésben alkalmazkodni kell a tájegységek termesztési lehetőségeihez és korlátaihoz. Maróti Rezső ezután ágazatonként elemezte a gazdálkodás feladatait. A búzatermesztésben tartani kell a tavalyi, magas termelési színvonalat, növelni a korai érésű fajták arányát, önellátásra törekedve a takarmányozásban, tovább kell növelni a kukorica- és árpatermőterületeket. Ez a termelőszövetkezetek érdekével is találkozik, hiszen a saját takarmányra alapozott állattenyésztés gazdaságossági mutatói is kedvezőek. A tömegtakarmánytermesztésben viszont elsősorban nem a területeket, hanem a hozamokat kell növelni. A zöldségtermesztést az országos követelményeknél nagyobb arányban kell fejleszteni. A termelést mintegy 12 százalékkal célszerű növelni, hogy legalább bázist teremthessünk a lakosság és a Balaton partján üdülő vendégek ellátásához. A szőlőtelepítések korábbinál gyorsabb ütemű fejlesztése is indokolt, különösen a vörös bort adó ajták termesztése. Az állattenyésztésben a sertésállományt az 1978-as magas szinten kell stabilizálni. Megfigyelhető, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban mérsékelten, de csökken a sertésállomány, tehát a nagyüzemi sertéstenyésztést a korábbinál jobban, körültekintőbben kell fejleszteni A szarvasmarha-tenyésztésben 3u. állomány növelése nélkül kell a tejtermelést fokozni. Ezzel egyidőben csökkenteni az abrakfelhasználást, vagyis a tömegtakarmányokra alapozott termelést kell biztosítani a gazdaságokban. Ugyancsak „zöld útja” van a juhászat és a kisállattenyésztés fejlesztésének is. A tanfolyam első napján tartott előadást Szabó István, az MSZMP KB tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke is. A termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről szólva agrárpolitikánk tartós elemeit és új vonásait ismertette. Hangsúlyozta, hogy változatlan az agrárpolitikában a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, háztáji és kisegítő gazdaságok egymás melletti léte, fejlődése. Új vonás viszont az egyszerű gazdasági együttműködésben, közös vállalkozásban, termelési rendszerekben, agráripari egyesülésekben rejlő előnyök kihasználása. A tanfolyamon előadást hallottak még a szövetkezetek vezetői a pénzügyi politikáról, a gazdasági együttműködési lehetőségekről, a tsz-szövetség munkájáról, a szövetkezetek törvényes működéséről, valamint időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről. Törekedni kell a termelés ésszerű területi elhelyezésére Tsz-vezetők tanfolyama Csopakon Revizori továbbképzés A SZÖVOSZ Országos Revizori Iroda szervezésében egyhetes bentlakásos továbbképzés volt a közelmúltban a MESZÖV Ellenőrzési Irodák revizorai részére Balatonkenesén a Hungarotex Üdülőben. A továbbképzésen a MESZÖV-ök valamennyi ellenőre részt vett. Hagyományos továbbképzésről volt szó, hiszen a SZÖVOSZ Revizori Iroda minden év januárjában megszervezte a bentlakásos továbbképzést, most azonban egy kissé eltért az eddigiektől. Első teljes esztendőt hagytunk magunk mögött, amelyben a fogyasztási szövetkezetek ellenőrző munkája az új jogszabály keretei közt folyt. Éppen ezért elsőrendű téma volt az elmúlt év tapasztalatainak összegezése és értékelése. Az elmúlt év összegezését és a következtetések levonását dr. Kelemen István, a SZÖVOSZ Országos Revizori Irodájának vezetője ismertette. A tapasztalatok alapján megállapítható volt, hogy a fogyasztási szövetkezetek belső ellenőrző munkáját a jogszabálynak megfelelően megszervezték. A függetlenített belső ellenőrző szervezetek — néhány hiányosság kivételével — általában teljesítették kötelezettségeiket. Az ellenőrzési irodák is teljesítették legfőbb feladataikat és a kétévenként kötelező ellenőrzéseket elvégezték. Ezen belül egyéb vizsgálatokat is végeztek, többek között országos témavizsgálatokat. Szakmai segítséget nyújtottak az ÁFÉSZ-ek felügyelő bizottságai, valamint a belső ellenőrzési dolgozók részére. Leggyengébb pontja volt a belső ellenőrzésnek, hogy nem működött kielégítően a gazdasági, műszaki és operatív munkafolyamatokba épülő ellenőrzés. Nem kellő hatásfokú a középvezetők ellenőrző munkája sem. Nem eléggé szervezett a hálózat ellenőrzése. A szövetségi ellenőrző irodák általános ellenőrző munkájában nem érvényesült eléggé a belső tartalékok feltárásához adott segítség. Nagyobb gondot kell fordítani a jövőben a lényeges és az elhanyagolt területek vizsgálatára. Fokozni kell a revizori munka vizsgálati jellegét az értékelő munka mellett A továbbképzésen gyakorlati revizori jelentések és ellenőrzési módszerek kerültek értékelésre. Ilyenek voltak: a létszám és bérgazdálkodás, valamint a bérfejlesztés ellenőrzése, a szállítási tevékenység ellenőrzése, a hálózat ellenőrzésének megszervezése és módszerei, valamint a leltáreltérések kivizsgálása és a leltárok ellenőrzésének módszerei. Igen gyakorlatias és hasznos volt a továbbképzésen az energiafelhasználás, az energiaköltségek ellenőrzéséről szóló előadás és foglalkozás. A Szolnok megyei MÉSZÖV energetikusa konkrét élő példákkal mutatta be, hogy mekkora költségmegtakarítási lehetőség van az ÁFÉSZ-eknél az energiát fogyasztó helyek helyes szervezésében, a díjtételek megválasztásában, és nem utolsó sorban az ésszerű takarékos fogyasztásban. 1978-ban vált kötelezővé a takarékszövetkezeteknél is a függetlenített belső ellenőr beállítása. Az ellenőrök beállítása megtörtént. Most a legfőbb tennivaló, hogy tevékenységük is megfeleljen az előírásoknak és elvárásoknak. Elsősorban az ellenőrzési iroda feladata, hogy a takarékszövetkezeti belső ellenőrök megfelelő szakmai segítséget kapjanak. Ezen belül a szaktitkársággal közösen meg kell szervezni az oktatásukat is. A továbbképzésen dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese adott tájékoztatást a fogyasztási szövetkezetekre váró 1979-es feladatokról. Kiemelte, hogy az ellenőrzéseknek is elsősorban azt kell segíteniük, hogy a célkitűzések végrehajtása minél eredményesebb és hatékonyabb legyen. Felhívta a figyelmet, hogy az 1979. évi ellenőrzési irányelvekben meghatározottaknak megfelelően tervezzék meg a tennivalókat és ennek szellemében végezzék az ellenőrzési irodák munkájukat. A továbbképzés az 1979. évi ellenőrzési munkaterv összeállításával fejeződött be.