Szövetkezeti Élet, 1979 (4. évfolyam, 2-12. szám)

1979-02-01 / 2. szám

Jövőnk, reménységünk Az ENSZ kulturális, nevelési és tudományos szervezete, az UNESCO az idei esztendőt nemzetközi gyermekévvé nyilvánította. A világ valamennyi népe és nemzetisége örömmel fogadta ezt a kezdeményezést. Nem arról van szó, hogy ebben az évben megkülönböztetett módon kell ünnepelni, nevelni a jövő nemzedékét. Mély elmei tartalom, humanitás rejlik ebben, nemzetközi méretű, társadalomelemző tartalom, figyelemkeltés nyilvánul meg a felhívásban. Benne van ebben a békéért küzdő erők törekvése: az emberiség jövőjébe vetett hit A legkisebb közösségtől, a családtól kezdve a népekig, az embermilliókig, nemzetközi ainta törekvés, gondolkodás, a tudatformálás célja testesül meg ebben a nemes elhatározásban. Húsz évvel ezelőtt fogadta el az ENSZ a gyermekek jogairól sóló nyilatkozatot. Ezzel is kifejezve a gyermekek egyenrangúságát a felnőttekkel A gyermek azonban úgy él, ahogy nevelik, amilyen társadalmi, politikai és földrajzi tényezők meghatározzák lehetőségeit. A harmadik világ népeinek gyermekei - ma még néhány életévüket számlálva - nem tehetnek semmit sorsuk alakulásáért, de sok múlik azon, hogy ezek a ma még gyermekemberek később hogyan formálják társadalmukat. Miért kell erről írni egy üzemi lapban? Azért, mert legtöbbünknek vannak gyermekei és nevelésük, tudatformálásuk, a közösségi életben való ,Járnitanulásuk” a mi felelősségünkön múlik, egyesül a családi és társadalmi feladat. Nem azt akarjuk hangsúlyozni, hogy most aztán rajta neveljünk gyermeket megadott „szempontok” szerint. A Magyar Pedagógiai Társaág ebből az alkalomból pályázatot hirdetett. És a legjobb pályamunkáknak azokat értékelték, amelyek a boldog gyermekkor feltételéről sórnak. Benke László révfülöpi nyugalmazott iskolaigazgató éppen azzal váltott ki elismerést a megyei pályázaton, hogy megírta, bár ross sorban élt de nem volt boldogtalan gyermekkora. A gyermekélmények, a játsadozások, az álmodozások kora mindenkiben idős korban is meghatározhatók, valami mély, az élet végéig el nem száradó gyökeret hord magában az ember korai ifjúságától kezdve. Ez tehát az indíték, a gyermeknek legyen gyermekkora, s a sülőkön és a pedagógusokon múlik, hogyan lehet elhinteni ebben a korban a felelősségtudat, a céltudatosság, az emberi humánum, a közösségi élet később szárba sökkenő, termékeny magvait Nálunk a közösség a családban kezdődte, s folytatódik az óvodában. Szociális közintézményeinkben már kiskorban megvannak a feltételek arra, hogy a gyermekek egyenlő eséllyel fejleszhessék ki képességeiket. Ez a törekvés társadalmi rendszerünkből fakad és vezérelve az alap- és középfokú oktatásunknak is. Sokat tehetnek az előbb-utóbb felnőtté serdülő gyermekekért munkahelyi közösségek is. Számos példa bizonyítja, hogy a nevelőotthonok árváit, akiknek kezdetben játékokkal, ajándékcsomagokkal kedveskedtek a szocialista brigádok, a munkában is maguk mellé vették. A korábban elhagyatott, jobbára az állam gondoskodását élvező gyerekek a társadalomban, a szőkébb emberi környezetben is megtalálták a helyüket. Sorolni lehetne oldalakon át, mi mindent kellene és lehetne tenni a gyermekekért. Ez a néhány sor csak gondolatébresztő, abból az alkalomból, hogy 1979. január 1-én megkezdődött a nemzetközi gyermekév. 1 - SZÖVETKEZETI ÉLET Tervszerűen fejlődnek fogyasztási szövetkezeteink A MÉSZÖV küldöttgyűléséről Veszprémben, a megyei pártbizottság tanácstermében tartotta küldöttközgyűlését a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége. A tanácskozáson megjelent dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Semsei György, a megyei tanács elnökhelyettese, Mógor Győző, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és Varga Gyula, a KPVDSZ megyei titkára is. Első napirendként Levitusz Károly, a MÉSZÖV elnöke egészítette ki a fogyasztási szövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásáról és az 1979. évi tervekről szóló beszámolót. Elmondotta, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei az elmúlt évben összességében teljesítették alapvető feladataikat és fejlődésük megfelelt az előirányzott követelményeknek. Az 1978. évi feladatok megvalósításához nagyban hozzájárult a szocialista munkaverseny kiszélesedése, a szövetkezeti és a munkahelyi demokrácia összehangolt továbbfejlesztése. Az ÁFÉSZ-ek tavalyi kiskereskedelmi árbevételi terve lényegében teljesült, de a növekedés üteme egy százalékkal elmaradt az országos átlagtól. A szövetkezeti kereskedelem 7,6 százalékkal növekedett ugyan, de elmaradt a tanácsi kereskedelem növekedésétől. Ennek oka többek között abban rejlik, hogy több szövetkezetnél az év első felében nem volt eléggé aktív az áruforgalmi szervező munka, külösen a vendéglátóiparban, ahol az ételek és az üdítő italok forgalmának növelésével sem tudták ellensúlyozni a szeszforgalom korlátozásából eredő kiesést. Az ÁFÉSZ-ek fokozatosan javították felvásárló tevékenységüket, hatékonyabban támogatták a kistermelőket. A kedvezőtlen időjárás ellenére is 7,8 százalékkal többet vásároltak fel, mint 1977-ben. Javult a szükségletekhez jobban igazodó termeltetési munka, szélesedett a szövetkezetek és a termelők együttműködése. Az ÁFÉSZ-ek egyszázalékos árbevétel-növekedéssel egyszázalékos nyereség növekedést értek el, s ez jobb az országos átlagnál. A beruházásokat általában a tervszerűség jellemezte. A jelentősebb egységek megvalósultak. A bolti kiskereskedelem egységeinek alapterülete háromezerötszáz, a vendélátóé pedig ezerötszáz négyzetméterrel gyarapodott. A takarékszövetkezetek betétállománya az előirányzatnak megfelelően alakult, a növekedés 60 millió forint. Kölcsönzési tevékenységüket a hitelpolitikai elvek következetes betartása jellemezte. Kiemelten kezelték a termelési kölcsönök folyósítását, e kölcsönfajtánál 12 százalékkal növelték állományukat. A lakásszövetkezetek és lakásfenntartó szövetkezetek 758 lakással kezelnek többet, mint 1977-ben. Az elmúlt évben 358 lakás épült fel szövetkezeti formában és elkezdődött 363 lakás építése. Az év végén a befejezetlen lakások száma 778 volt Már megkezdődött a VI. ötéves tervidőszak lakásépítéseinek előkészítése is. Az elmúlt évben jelentős előrehaladás történt a szövetkezeti demokrácia követelményrendszerével összhangban, a munkahelyi demokrácia kiszélesítésében. Egyre hatékonyabb az együttműködés az önkormányzati szervek és a szövetkezeti dolgozók azonos szintű fórumai között Az idei tervekben a fogyasztási szövetkezeteknek is elsősorban a hatákonyság növelésére kell törekedniök. A forgalom növelése mellett elsődleges feladat a rendelkezésre álló anyagok és eszközök jobb hasznosítása, a kereskedelmi tevékenység kulturáltságának fokozása, a beruházások hatékonyságának növelése, a munkaerőgazdálkodás javítása. Az ÁFÉSZ-eknél javítani kell a napi cikkek ellátását a kistelepüléseken, a lakosság zöldség, gyümölcs ellátását A nagy alapterületű élelmiszerboltok a változó körülményekhez jobban igazodó választékot biztosítsanak. Az áruházak és szaküzletek bővítsék a gyermekruházati cikkek kínálatát. Nagyobb gondot kell fordítani a termeltetésre és a helyi árualapok feltárására, hogy ezzel is szűküljön a hiánycikkek köre. A vendéglátóiparban elsődleges feladat a közétkeztetés fejlesztése, az ételszolgáltatás korszerűsítése, az üzletek higiéniai színvonalának emelése. A beruházásoknál elsősorban a folyamatban lévők befejezése a cél. Az árbevétel növekedésének mintegy 70 százalékát a munka termelékenységének javításával kell elérni. A takarékszövetkezetekben szélesíteni kell a betétgyűjtés formáit, a kölcsönöknél továbbra is elsőséget kell biztosítani a termelést segítő hiteleknek. A lakásfenntartó, valamint a lakásépítő és fenntartó szövetkezetek által kezelt lakásszám ebben az évben is 6—700-zal növekedjen. Fő feladat a szervezett házkezelés és karbantartás bővítése, fejlesztése. A felújítási munkáknál az előző évekénél hatékonyabban kell együttműködni az ipari szövetkezetekkel. Meg kell kezdeni a következő tervciklusban épülő lakások előkészítését Ebben az évben is nagy gondot kell fordítani a dolgozók kezdeményezéseire, a szocialista brigád mozgalom továbbfejlesztésére, az üzemi és a szövetkezeti demokrácia szélesítésére, érvényesítésére. A küldöttgyűlés a hozzászólások után a szóbeli kiegészítéssel együtt egyhangúlag elfogadta a beszámolót, majd elfogadta a szövetség fenntartási hozzájárulásáról és az elmúlt küldöttgyűlés óta végzett munkáról szóló beszámolókat is. Ezután személyi ügyek kerültek a napirendre. Reményi Gyulánét, akit aznap megválasztottak a takarékszövetkezeti választmány elnökének, megválasztották a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának tagjává. A felügyelő bizottság elnöke Varga Ottó, a bizottság tagja Takács László, a MÉSZÖV elnökségének tagja és a nőbizottság elnöke Kerekes Lászlóné, a mozgalmi és versenybizottság elnöke Bálint Géza, a bizottság tagja dr. Starcsevics Imre és Hegedűs István, a nőbizottság tagja Bakonyvári Imréné és Jeck Tiborné, az ifjúsági bizottság tagja Somogyi Valéria és Szimacsek János lett. Fodrászszalon és tanműhely Veszprémben, a Haszkovó utca 18 szám alatt, elkészült és megkezdte működését a „Bakony Szolgáltató Szövetkezet fodrászszalonja és tanműhelye. Jelenleg 11 elsőéves fiatal tanulja itt a szakmát, a férfi és a női fodrászatot Az új, 100 négyzetméteres alapterületű szalon és tanműhely létrehozásához a városi tanács biztosította a helyiséget, az ipari szövetkezetek megyei szövetsége pedig 600 ezer forintot szerzett szakmunkásképzési alapból a terv megvalósításához. A tanműhelyben öt női és három férfi fodrász munkahely áll a tanulók rendelkezésére, akik Tátrai Ferencné, függetlenített szakoktató irányításával igyekeznek minél jobban elsajátítani az ismereteket A megyében első ilyen jellegű, korszerűen felszerelt tanműhelyben az elsőéves szakmunkástanulók természetesen vállalnak is feladatokat: 50 százalékos áron hajvágást, borotválást, mosást, hajberakást stb, tehát mindazt, ami a szakmához tartozik, délelőtt 7 órától délután 2-ig. A tanulók igen lelkesek és szorgalmasak, ami nem is csoda, hiszen az oktatáshoz, a tanuláshoz a legkorszerűbb eszközök, felszerelések állnak rendelkezésükre, a diavetítőtől kezdve az audiovizuális berendezésig, az oktatófilmekig. A szövetkezetnél eddig is eredményes volt a szakmunkástanulók oktatása. Ennek köszönhető például, hogy a dunántúli megyék szakmunkástanuló-versenyein évek óta a legjobb eredményeket érik el. Az új létesítmény újabb sikerek alapozója lehet. Jelenleg a szövetkezetnél 47 szakmunkástanulót oktatnak három évfolyamon. Ha a helyzet úgy kívánja, a tanműhely bővíthető, s a másodéves tanulókat is itt képezhetik. Vezetőségválasztó taggyűlés a Pápai Építőipari Szövetkezetnél A Pápai Építőipari Szövetkezet tagsága 1979. január 26-án vezetőségválasztó közgyűlést tartott, ugyanakkor a nyugállományba vonult elnök, Müller Lajos helyére új elnököt választott A közgyűlés munkájában részt vett Hekler János, a Pápai Városi Pártbizottság első titkára, Juhász István, a Pápai Városi Tanács elnöke, Hörömpöly László, a KISZÖV elnökségének tagja és Lukács István, a szövetség csoportvezetője. Maróti Miklós megbízott elnök tájékoztatta a tagságot az 1978-as év várható eredményeiről és az 1979-es év tervfeladatairól. Hekler János hozzászólásában értékelte a szövetkezet tevékenységét, köszönetet mondott a szövetkezet tagságának a városért végzett odaadó munkájáért. Ezután meleg szavakkal méltatta a nyugállományba vonuló Müller Lajos munkáját. Lukács István, Müller Lajosnak nyugállományba vonulása alkalmából az „Ipari Szövetkezet Kiváló Dolgozója” kitüntetést adta át. A tagság a Pápai Építőipari Szövetkezet elnökének Maróti Miklóst választotta meg és újraválasztotta a hattagú vezetőséget is. Az újraválasztott szövetkezeti vezetőség nevében Maróti Miklós mondott köszönetet a bizalomért, s tett ígéretet a szövetkezet érdekét szolgáló munkáról De arra is lehetőségük van, hogy a tanműhelyi oktatást két műszakban végezzék, s akkor mintegy 40 tanulót képezhetnek egyetlen helyen. A 306-os Táncsics Mihály Szakmunkásképző Intézettel jó a szövetkezet kapcsolata, a terveket alaposan megvitatják, a tennivalókat egyeztetik. Ez a sikeres képzés és oktatás másik feltétele, amit jól ki is használnak. (S. Nagy—Péterfay)