Szövetkezeti Értesítő, 1913 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-11 / 1. szám

I. szám Budapest, 1913 január II­V. évfolyam sZÖVETKEZETI ÉRTESÍTŐ AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET HIVATALOS KÖZLÖNYE KAPHATÓ AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET ÖSSZES ÜZLETEIBEN A szövetkezet alapelvei: Közös fogyasztás. Közös termelés. Közös haszon. Egyes szám­ára szövetkezeti tagoknak 4 fillér, nem tagoknak 8 fillér. Elő­fizetési díj postai szállítással 1 évre 4 korona, tagok részére 2 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Buda­pest, IX. kerület, Ipar­ utca 13. szám. Telefon: 80—58. Megjelenik havonta kétszer, minden második szombaton. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet taggyűlései: Az I. számú üzlet tagjai folyó hó 17-én, este t 17 órakor, a Jurkó-féle vendéglőben (VII., Wesselényi­ utca 17) taggyűlést tartanak. A II. számú üzlet tagjai folyó hó 14-én, este V 18 órakor, a Schreier-féle vendéglőben (IX., Gát-utca 21) tag­gyűlést tartanak. A IV. számú üzlet tagjai folyó hó 15-én, este 1/11­ órakor, a Csortos-féle vendéglőben (VII., Murányi- és Dembinszky-utca sarok) taggyűlést tartanak. Az V. számú üzlet tagjai folyó hó 13-án, este­ 128 órakor, a famunkások helyiségében (VI., Váci-út 53) tag­gyűlést tartanak. A X. számú üzlet tagjai folyó hó 16-án, csütörtökön este 7,8 órakor, Kispesten, a Véghelyi-féle vendéglőben taggyűlést tartanak. A XV. számú üzlet tagjai folyó hó 13-án, este 8 óra­kor, Rákospalotán, a Munkás-Otthonban (Bocskay-út 118. szám alatt) taggyűlést tartanak. A XX. számú­ üzlet tagjai folyó hó 15-én, szerdán este 8 órakor, a Szondy­ utca 62. földszint 8. szám alatt levő magánhelyiségben taggyűlést tartanak. A 1. tagtársakat figyelmeztetjük, hogy külön meghívókat nem bocsátunk ki és felkérjük, hogy a gyűléseken töme­gesen jelenjenek meg. A szövetkezeti oktatásról. II. Amit az angol szövetkezeti mozgalom az ő hatalmas és immár több mint 25.000 tagot szám­láló női gárdájával végez, ugyanazt a munkát végzi a német szövetkezeti mozgalom a szövet­kezeti boltok mellé választott üzletkerületi bizott­ságokkal. Világos, hogy amíg az angolok képzett és szervezett gárdát tudtak a mozgalomnak teremteni, nagy idő múlt el, de ez sok pénz­áldozattal is járt, aminthogy sok fáradsággal járt a német üzletkerületi bizottságok megalakítása is. A német üzletkerületi bizottságok fejlesztése, a bizottsági tagok nevelése volt hosszú éveken át a német szövetkezeti vezetők egyik törekvése. Hogy az oktatás ügye célirányos legyen, az üzletkerületi bizottságok tagjait még mindig a szövetkezetek választmányi és felügyelő bizott­sági tagjai közül választják. Ezzel azután két célt érnek el: nemcsak megfelelő vezetőségi tagokat nyernek a­ szövetkezetek, de egyúttal olyan üzlet­kerületi bizottságokat is, amelyek a szövetkezeti ügyek menetét teljesen ismerik. A tisztán fogyasztószövetkezeti tanfolyamok rendezése Németországban új keletű, alig néhány éves. Foglalkoztak azelőtt is a szövetkezeti okta­tással, de rendszeres tanfolyamokat nem rendez­tek. Vetített képes és szabad előadások kereté­ben ismertették a szövetkezeti mozgalmat, vala­mint más egyesülések által rendezett kurzusok keretében is foglalkoztak a szövetkezeti eszme terjesztésével, így az 1909-ik évben a német­­országi szakszervezetekkel karöltve tartottak nagy­­értékű folytatólagos előadásokat, míg 1911-ben már kezdetét vette a szövetkezeti tanfolyamok ren­dezése is. A németek tanfolyamai azonban már a kez­detén is eredményesek voltak, ismerve különben a németek alaposságát, valamint a hallgatók fegyelmezettségét, ez nem is lehetett volna más­ként. Az ilyen előadásokat azután mindig viták szokták követni, amelyek a hallgatóságot a fel­szólamlásokhoz hozzászoktatták és ezáltal gya­korlatot is szereztek maguknak. A németeknek a szövetkezeti oktatásban igen nagy segítségére vannak azok a bevásárlási egyesülések, amelyek az egy körzethez tartozó szövetkezetekből állanak. És amint dr. August Müller, a német szövetkezők egyik vezetőembere írja, azok az egyesülések már régen foglalkoz­nak a szövetkezeti oktatással. Amikor ugyanis bevásárlási napjaikat tartják, akkor minden a körzethez tartozó szövetkezet elküldi a maga bizalmi emberét a bevásárló gyülekező helyére, ahol megállapítják a nagybevásárló útján eszköz­­lendő és szükséges áruk mennyiségét. Ilyenkor pedig minden egyes esetben előadásokat tarta­nak egyes szövetkezeti kérdésekről, vitaestélyeket rendeznek, amelyek két-három napot vesznek igénybe. A szövetkezeti központhoz 46 ilyen be­vásárló­körzet tartozik, ha csak minden körzet négyszer évenként eszközli is a bevásárlását, már­is négyszer végzik az oktatás munkáját. Az ilyen bevásárlási napok alkalmával tartott vita­estélyek és előadások a szövetkezeti kérdés minden faját magukban foglalták. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetben az üzletrészt 25 filléres bélyegek útján lehet befizetni bármely fióküzletben.

Next