Szövetkezeti Értesítő, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-01 / 1. szám

. oldal SZÖVETKEZETI ÉRTESÍTŐ VIII. évfolyam: az összes gazdaságok száma 2.388.000. Ebből 563.000 egy holdon aluli gazdaság van; 1—5 holdig 717.000; 5—10 holdig 459.000; 10—50 holdig 590.000; 50—100 holdig 36.000 és 100^1000 holdig 20.000 gazdaság van. Az ezer holdnál nagyobb gazdaságok száma 3768. Ez a néhány ezer ember 14г millió hold földdel rendelkezik, a termelőföld harmadrészével. A föld másik harmadrészét mintegy 500.000 ember bírja. Ezek a számok hivatalos adatok, nem vettünk el belőle és nem tettünk hozzá semmit. Ezek szerint az adatok szerint tehát Magyarországon az élelmiszeruzsorából elsősorban mintegy négyezer ezer holdasnak van a legtöbb haszna, másodsorban annak a félmillió kisbirtokosnak, akinek a termőföldje meghaladja a 10 holdat. Tehát, ugyebár nem volt szükségünk egyetlen frázisra sem, hogy rámutassunk arra, miért, kell Magyarország itthon hadakozó népességének azélelmiszeruzsorát nyögnie. Hát pusztán és egyesegyedül olyan elenyésző kisebbség érdekében, amely nemcsak ezt a privilégiumot élvezi, hanem sok mást is, amelynek fejte-tetése már... talán ... valószínűen... ártó dlog, tehát erről nem beszélünk. Ha már most tudjuk, kiknek használ az élelmiszeruzsora, talán beszélhetünk arról is, hogy kiknek árt. Árt elsősorban a dolgozó népességnek, amely a drágaság következtében éhezik, leromlik. A férfiaknak nincs erejük a munkához, sőt a katonáskodásra sem; az asszonyok munkája ugyancsak kevesebbet ér (pedig most erre még inkább szükség van); a gyerekek, a harcoló hősök gyermekei pedig sápadtak, véznák és koravének. Egészséges generáció aligha lesz belőlük. Általában a városi népesség minden kategóriája nyögi ezt a speciális magyar nyavalyát — azonban itt is van kevés kivétel: a közvetítő kereskedők kicsiny hada. Amit a földbirtokosok meghagynak, azt lefölözik ezek a lelkiismeretlen emberek. (Itt sietünk magyarázóul megjegyezni, hogy a közvetítő kereskedelem kinövése azonnal megszűnne, ha a tulajdonképeni bajok forrásait betömnék.) Igen, ezek a források az okozói annak is, hogy az állam is érzi a drágaságot és a napokban olvashattuk, hogy 87 milliót ad hivatalnokainak. Hát megint kik fogják előteremteni a megnövekedett adminisztratív kiadásokat, talán az a törpe kisebbség?___ Dehogy is! Az élelmiszer uzsorát nyögő többség, amely a jövőben még ezzel a 87 millióval is adózik majd. Vagy talán az állam jószívűsége használt a hivatalnokainak, meg a többi intézmények, testületek segítettek a drágasági pótlék filléreivel azokon, akiken akartak? Távolról sem. Ez csak bevételemelkedést jelent azoknak, akiknek nem volt szükségük a drágasági pótlékra. Úgy véljük, jó lesz abbanhagyni a további fejtegetést, hiszen akárhová indulunk, mindig visszajutunk a kiindulási ponthoz, ahhoz a hivatalos statisztikához, amelyet fentebb közöltünk. És mi szigorúan elhatároztuk, hogy ebben a cikkben nem írunk olyasmit. Mindenki szerezze be babszükségletét! Értesítjük tagtársainkat, hogy szövetkezetünknek sikerült oly nagymennyiségű babot beszerezni, hogy minden tagnak teljes évi szükségletét fedezni tudja. Kívánatos volna tehát, hogy mindenki az egész évi babszükletét szerezze be, ami annál is inkább fontos, mert a jelenlegi háborús időkben nem lehet tudni, váljon rekvirálás vagy egyéb okok miatt egy későbbi időszakban ez lehetséges lesz-e? Akinek tehát csak módjában van, biztosítsa babszükségletét. Fiókjaink bármily mennyiséget tagjainknak azonnal és egyszerre kiadnak. Megjegyezni kívánjuk még, hogy fővárosi fiókjaink tagjai a babot nálunk a székesfővárosi tanács babutalványa nélkül kaphatják. A lisztkezelés. Minden taggyűlésen és lapunk egyik legutóbbi számában is kimerítő módon figyelmeztettük a tagtársakat arra, hogy miként kell az elraktározott liszttel bánni, hogyan kell azt kezelni. Megmagyaráztuk, hogy a liszt romlásának és keseredésének csak úgy tudjuk elejét venni, ha a lisztet száraz, szellős helyen tartjuk és azt időnként — mondjuk kéthónaponként — egyik zsákból a másikba áttöltjük. Ez különösképen a kenyérlisztre vonatkozik, amely tudvalevőleg legkönnyebben romlik, keseredik. Újólag felhívjuk tagtársaink figyelmét erre a fontos körülményre, mert az elraktározás hibájából eredő lisztromlásért a szövetkezet semmiféle felelősséget nem vállal. Kenyérsütés rozslisztből. Sokszor halljuk tagtársainktól, hogy a rozslisztből készült kenyér nem jó, amit egyesek a liszt rovására írnak. A valóság pedig az, hogy a rozsliszt rendesen jó, csak a kenyér előállítása körül történnek hibák. Tisztán rozslisztből ugyanis nem lehet kenyeret sütni. Azonkívül burgonyával sem lehet keverni a rozslisztet. Ha azt akarjuk, hogy jó rozskenyerünk legyen, akkor azt feltétlenül búzaliszttel kell kevernünk. A rozskenyérsütéshez veszünk tehát 3 kiló rozslisztet és 2 kiló búzalisztet, ehhez adunk fél liter langyos vizet és 2 deka élesztőt. Ebből csinálunk puha kovászt este, ezt reggelig hagyjuk állni, akkor ráöntünk egy liter langyos amely okot szolgáltatna a nyomdafesték megtakarításához, mert elvégre az előfizető a pénzéért olvasni is akar. Azért csak még annyit bátorkodunk megjegyezni, ha azok a sokat fecsegő urak az élelmiszerdrágaságról a jövőben beszélni fognak, maradjanak a tárgynál. Mutassák meg az ország mostani gondos, nagystílű vezetőinek az 1305. évi mezőgazdasági összeírást, ottan majd megtalálják a bajok forrását. Ezt a forrást" betömni tökéletes munka és annak a férfiúnak, aki erre a feladatra vállalkozik, az ország népessége olyan piramist emel, amely örökkön-örökké fogja hirdetni milliók háláját. Frisch Árpád.