Szövetkezeti Értesítő, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-01 / 1. szám
yin. évfolyam. SZÖVETKEZETI ÉRTESÍTŐ 3. oldal vizet, azután hozzákeverjük a lisztet és úgy hagyjuk állni további két és fél óráig. Akkor aztán vegyünk hozzá körülbelül másfél liter langyos vizet, 10 deka sót és ezt beragasztjuk rendes kenyértésztának és hagyjuk megkenni és ezután tegyük szakajtóba. Ott is hagyjuk egy keveset kelni és azután vigyük a pékhez. Mindezekből látható, hogy a rozskenyérkészítés nagy figyelmet igényel. Ha ilyenformán készítjük a rozskenyeret, akkor az minden esetben sikerülni fog és jóízű. Ízletes kenyérben lesz részünk. Maximális élelmiszerárak a meghódított Szerbiában. A pécsi „Munkás“ írja: Aki azt hiszi és azt állítja, hogy a drágaság dolgában a hadszínterek területén élő lakosság rosszabb helyzetben van, mint mi, akik eddig még csak egy ágyúlövést sem hallottunk, az alaposan csalódik, ha végignézi azt a számoszlopot, amit alább közlünk és amit a szerbiai katonai hatóság állapított meg, mint a meghódított területen követelhető legmagasabb élelmiszerárakat. íme az árak: Egy börzsáner vallomása a drágaság keletkezéséről. Hogy a termelők kapzsiságán kívül csakugyan a túltengő közvetítés csinálja a drágaságot, mely ellen egyedüli orvosság a hatósági beavatkozáson kívül a fogyasztók szövetkezése, az hovatovább a hivatott kereskedelmi körök beismeréséből is kitűnik. így az „Üzlet“ clrati szaklap megkérdezett egy tőzsdetanácsost, hogy mit szól a letartóztatott zsirkereskedő esetéhez. Ez azután rámutatott a dolognak egy olyan részletére, mely az általános árdrágítások kórtörténetének igen érdekes jelensége. Szerinte az elítélt zsirkereskedőnek nem volt n PO az rímja, amit túlságos drágán ajánlott fel eladásra egy katonai kórháznak. Nyilván úgy gondolkozott, hogy ráér gondoskodni az áru beszerzéséről, ha már elfogad-t ták az ajánlatát. Ez az általánosan elfoga-dott drágítási praktika. Ha egy nagykereskedő magas árban tesz valakinek árajánla-tot, teszi ezt abban a hiszemben, hogy ezzel nem kockáztat semmit. Ha az ajánlatát elfogadják, akkor megszerzi az árut. Elég magas árat szabott érte, tehát megtalálja a számítását, ha ő maga túl is fizeti valamivel a kérdéses cikket a piacon. Azzal már keveset törődik, hogy mikor ő az eddiginél magasabb árat kínált egyeseknek, felhajtotta az egész vonalon a kérdéses cikknek az árát. Ilyen ártatlan módon indul meg „praxisban“ az árdrágítás, aminek fokozásáról azután gondoskodnak a derék közve-i Шок. Mert hát nem megy a dolog olyan simán, mint ahogy az előbbi példákban elmondottuk. Hanem úgy, hogy aki ma megveszi az árut, az holnap továbbadja másnak öt százalék haszonnal. Az áru leszállításáról persze szó sincs, mert hisz az új vevő másnap már megint továbbadja az árut egy harmadiknak, miután öt százalékot ő is keresett rajta. Ha még négy spekuláns kezén megy keresztül az áru hasonló módon — ami egészen megszokott dolog — mire az utolsó is eladta a szóban forgó portékát, az már harminc százalékkal drágább lett. Alig vesszük észre, hogy mi történt, már itt a harminc percentes árdrágulás. Hogyan fokozódik a drágaság? Erre a kérdésre ad választ a darmstadti rendőrség jelentése, amely szerint egy ottani áruház néhány héttel a jelentés előtt vett szafalándét. Az első kereskedő kilónként 2.40 márkáért vette. A második közvetítő 2.60, a harmadik 2.90, az áruház pedig 3.80 márkáért vette s 4,70 márkáért adta a fogyasztónak. Látnivaló ebből kétségtelenül, hogy a közvetítő kereskedelem milyen horribilis módon, közel 100 százalékkal drágította meg az árut, amíg az a fogyasztóhoz jutott. Egy pár csirke--------------------2,— kor. Alma kilója---------------■-------------.40 „ Burgonya kilója—-------------------.25 „ Spenót kilója-------------------------■ —.30 „ Vöröshagyma kilója-----------------.60 „ Fokhagyma kilója-------—---------.30 „ Egy csomó zöldség—-----------------.10 „ Három darab tojás— ------------ —.20 „ Egy bárány------------------------9.— „ Egy kecske — --------------------9.— „ Marhahús kilója------------ — 3.60 „ Borjúhús kilója------------------------3-80 „ Disznóhús kilója-------------------1.50 „ Zsír kilója----------------------------2,50 „ Tejfel literje-----------—-----------2.— „ Tej literje-------------—---------------,23 „ Kenyér kilója-------------------------,32 „ 1 kiló főzőtiszt---------------------—,50 „ 1 kiló kenyérliszt--------------------,40 „ 1 kiló rizs---------------------------1.60 „ Szilva kilója —-------------- .30 „ Bab kilója — — —--------------------30 „ Borsó kilója---------- 1.30 „ Egy nagy kakas--------—-------2.— „ Egy tyuk------------------------- — 1.50 „ Egy liba-------------------------------3.— „ Egy kacsa----------------------------2.— „ Egy pulyka----------------------------3.— „ SZÖVETKEZETI H3RSK. иёиаеЗвУвжйд. Elismerés a fogyasztási szövetkezeteknek. A hivatalos „Reichs Arbeitsblatt“ cikket közöl a fogyasztási szövetkezeteknek a háború alatti működéséről. A cikk elismeréssel emlékezik meg a fogyasztási szövetkezetek köz- gazdasági jelentőségéről és a háborús élelemezésről Végül a fogyasztási szövetkezetek kötelékeinek több fontos határozatát is köz-zéteszi a következő megjegyzéssel: „A német ■ fogyasztási szövetkezetek a háború alatt „ nemcsak beszéltek, hanem erejükhöz képest arra is törekedtek, hogy a szavakat tettekre változtassák át. Tetteikkel jelentékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy a német gazdasági élet a háború alatt is a kellő mederben folyt.“ , Angit 23. Bérlőszövetkezetek Angliában. Az angol Bulletin of the Co-operative Reference Library folyóirat áprilisi száma a bérlőszövetkezetekkel foglalkozik. Ezeknek a szövetbek