Szovjetunió, 1989 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1. szám
Ez a kislány, aki a sarkvidéki Dikszonban él, még nincs tízéves. Életében, csakúgy, mint kortársai millióinak, s a még kisebbeknek az életében most először kerül sor népszámlálásra, 1989. január 12 és 19 között. A legutolsó népesség-összeírás óta közel egy évtized telt el. A statisztika szerint a Szovjetunióban percenként tíz gyerek születik, s öt ember hal meg. Az ország lakosságának a száma meghaladta a 285 milliót. Az összeírás fő feladata többek között: pontos képet adni a lakosság szociálisdemográfiai összetételéről, a családok struktúrájáról, képzettségi szintjéről, szakmai felkészültségéről. Minden ember 25 kérdésre válaszol; a kérdőív hagyományos kérdései mellett újabbak is szerepelnek, mint például az életkörülmények kérdése. Az erre adott válaszokból kiderül, mennyi lakóházat kell felépíteni 2000-ig ahhoz, hogy minden család önálló lakással vagy házzal rendelkezzen. A születési helyekből pedig megállapítható az országon belüli migrációs (vándorlási) folyamatok iránya és számaránya. A lakossági felmérés összességében elősegíti az előrelátóbb tervezést, a jövő reálisabb építését. Az összeírásban több mint 900 ezer számláló vesz részt - az állami költségvetésből ez nem kevés anyagi eszközt igényel. Ám a népszámlálás esetében elmondhatjuk, hogy itt a ráfordítás feltétlenül megtérül. Az összeírás első eredményeit már 1989 áprilisában közzéteszik. 1990 szeptemberére pedig (vagyis másfélszer hamarabb, mint az 1979-es összeírás után) teljes képet kapunk a munka eredményéről. Fotó: A. Zemljanyicsenko