Tér és forma, 1930 (3. évfolyam)
III. évfolyam, 1. szám - Háy Gyula: A lakószoba
A rend kedvéért éppen definiálni is lehetne a lakószoba (Wohnraum, livingroom) fogalmát, csak az a baj, hogy ahhoz előbb tudni kelene, hogy mi az: lakni. Lakni tudniillik minden idők és minden helyek minden embere máskép szokott. Máskép lakik a néger és máskép az eszkimó, máskép az őrgróf és máskép a vezérigazgató, máskép Kis és máskép Kovács. Minket főleg Kis és Kovács, Müller, Smith és Dupont urak lakása, illetve lakószobája érdekel, mert ők azok, akik a lakást, mint szent aktust gyakorolják, akik a polgárosodás folyamatának fordulópontján „az én házam az én váram" eszméjét szegezték szembe azokkal, akik számára csak a várkastély számított várnak, ők voltak azok, akik a lakószobát, hogy úgy mondjam, feltalálták. Nem egészen köztudomású dolog, de itt a hely nem volna alkalmas a bővebb kifejtésére, hát csak futólag említem, hogy a család struktúrája a feudális időkben gyökeresen más volt, mint ahogy azt mai fejjel elképzelnők, sőt elképzeljük. Az a társadalmi alakulat, amit ma család néven nevezünk, a polgári társadalom specialitása, a reformáció korában kezdett nagy jelentőségre szert tenni és most kezdi a feloszlás komoly jeleit mutatni. A polgári társadalom, amelynek a család oszthatatlan élősejtje volt, minden külső és belső tragédiákon keresztül a családok uniformizálására törekedett, hogy azokból, mint megbízható normál egységekből, építhesse fel önmagát. Ennek megfelelően a lakás is uniformizálandó és uniformizálható volt. Míg ma, a gyáripari termelés következtében a lakás elemei válnak egyformákká, de a lakásalkotás egész gondolatmenete szabad és ezerféle lehet, addig a polgári lakás fénykorában az elemek a kisiparnak megfelelően individuálisak lehettek, de a lakás gondolatmenete könyörtelenül egyforma kellett, hogy legyen. A normál család precízen körülírt funkcióinak megfelelően, határozott célú szobái voltak a polgári lakásnak. Ebédlő, szalon, hálószoba, gyermekszoba stb. A család anyagi szituációja szerint ezek a funkciók tovább differenciálódhattak, a szerepek megoszolhattak, keletkezhettek másmilyen szobák, dohányzók, budoárok, gardróbszobák, egyebek. Csökkenteni a szobaszámot azonban bizonyos fokon alul a polgáriság keretei közt nem lehetett. Nálunk, ahol a polgári társadalom százszázalékosan sohasem alakult ki, még elképzelhető két-, sőt egyszobás polgári család is. De nyugatabbra fekvő országokban, például Poroszországban, bizonyos polgári, főleg tisztviselői foglalkozások nemrégen még határozott szobaszám kívánalmával asszociálódtak és bizonyos lakásméreten alul szegényedni, egyértelmű volt a polgári osztályhelyzet elveszítésével. Mivel az életfunkciók standardizálva voltak és minden szoba egy-egy életfunkciónak tartozott megfelelni, tehát olyan liberális, alkalmazkodó- A LAKÓSZOBA Tervezték: Hoffmann Károly és Augenfeld Félix, Wien. Lakó- és hálószoba