Tér és forma, 1930 (3. évfolyam)

III. évfolyam, 1. szám - Háy Gyula: A lakószoba

A rend kedvéért éppen definiálni is le­hetne a lakószoba (Wohnraum, living­room) fogalmát, csak az a baj, hogy ahhoz előbb tudni kelene, hogy mi az: lakni. Lakni tudniillik minden idők és minden helyek minden embere máskép szokott. Máskép lakik a néger és máskép az eszkimó, máskép az őrgróf és máskép a vezérigazgató, máskép Kis és máskép Kovács. Minket főleg Kis és Kovács, Müller, Smith és Dupont urak lakása, illetve lakószobája érdekel, mert ők azok, akik a lakást, mint szent aktust gyakorolják, akik a polgárosodás folyamatának fordulópontján „az én házam az én váram" esz­méjét szegezték szembe azokkal, akik számára csak a várkastély számított várnak, ők voltak azok, akik a lakószobát, hogy úgy mondjam, feltalálták. Nem egészen köztudomású dolog, de itt a hely nem volna alkalmas a bővebb kifejtésére, hát csak futólag említem, hogy a család struktúrája a feudális időkben gyökeresen más volt, mint ahogy azt mai fejjel elképzelnők, sőt elképzel­jük. Az a társadalmi alakulat, amit ma család néven nevezünk, a polgári társadalom speciali­tása, a reformáció korában kezdett nagy jelen­tőségre szert tenni és most kezdi a feloszlás ko­moly jeleit mutatni. A polgári társadalom, amelynek a család oszt­hatatlan élősejtje volt, minden külső és belső tragédiákon keresztül a családok uniformizálá­sára törekedett, hogy azokból, mint megbízható normál egységekből, építhesse fel önmagát. En­nek megfelelően a lakás is uniformizálandó és uniformizálható volt. Míg ma, a gyáripari ter­melés következtében a lakás elemei válnak egy­formákká, de a lakásalkotás egész gondolat­menete szabad és ezerféle lehet, addig a polgári lakás fénykorában az elemek a kisiparnak meg­felelően individuálisak lehettek, de a lakás gon­dolatmenete könyörtelenül egyforma kellett, hogy legyen. A normál család precízen körülírt funkcióinak megfelelően, határozott célú szobái voltak a pol­gári lakásnak. Ebédlő, szalon, hálószoba, gyer­mekszoba stb. A család anyagi szituációja sze­rint ezek a funkciók tovább differenciálódhat­tak, a szerepek megoszolhattak, keletkezhettek másmilyen szobák, dohányzók, budoárok, gar­dróbszobák, egyebek. Csökkenteni a szobaszámot azonban bizonyos fokon alul a polgáriság kere­tei közt nem lehetett. Nálunk, ahol a polgári társadalom százszázalékosan sohasem alakult ki, még elképzelhető két-, sőt egyszobás polgári család is. De nyugatabbra fekvő országokban, például Poroszországban, bizonyos polgári, fő­leg tisztviselői foglalkozások nemrégen még ha­tározott szobaszám kívánalmával asszociálódtak és bizonyos lakásméreten alul szegényedni, egy­értelmű volt a polgári osztályhelyzet elveszíté­sével. Mivel az életfunkciók standardizálva voltak és minden szoba egy-egy életfunkciónak tartozott megfelelni, tehát olyan liberális, alkalmazkodó- A LAKÓSZOBA Tervezték: Hoffmann Károly és Augenfeld Félix, Wien. Lakó- és hálószoba

Next