Tér és forma, 1946 (19. évfolyam)
XIX. évfolyam, 7-9. szám - Kiszely Gyula: A Szabadság-híd újjáépítése
A Szabadság-híd A lerobbantott budapesti Ferenc József-hidat, új nevén Szabadság-hidat a folyó évben helyreállították. A régi Ferenc József-híd vasszerkezetét 1895—96. években Feketeházy János terve alapján a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) építette. A híd külső formájában a Lánchidat utánozza, statikailag azonban nem lánchíd, hanem Gerber-rendszerű rácsos híd. Két szélső nyílása egyenként 79 30 m támaszközű, 64,05 m konzollal ellátott kéttámaszú híd, ezekre a konzolvégekre támaszkodik egy 46,90 m hosszú kéttámaszú hídrész. A híd összhossza 33360 m. A hidat a németek 1945. január 16-án felrobbantották. A középső 175 m hosszú hídnyílásból kb. 140 m hosszú rész a Dunába zuhant. A pesti és budai oldalnyílás állva maradt. Később a budai oldalnyílás részben azért, mert a harcok során bombáktól és belövésektől súlyosan megsérült, részben a híd végén elhelyezett, s a híd eredeti alakjában szükséges 600 tonna ellensúly hatására leszakadt. A Vörös Hadsereg műszaki csapatai a hidat ideiglenesen megépítették oly módon, hogy a középső nyílásból hiányzó 140 m hídrészt hajókra épített faszerkezettel pótolták, a budai lerogyott hídrészre ugyancsak fából építettek egy ideiglenes áthidalást. Ez a provizórium 1945. év folyamán volt használatban, mindaddig, amíg 1946 január 10-én az erős jégzajlás a hajókon úszó hídrészt el nem szakította. Tulajdonképpen csak ezután indulhatott meg a híd helyreállításának munkája. A szükséges előkészítő munkálatok természetesen már 1945. évben folyamatban voltak. A híd felrobbantása következtében 2300 tonna vasszerkezet pótlásáról kellett gondoskodni. A vasszerkezet gyártásához 1900 tonna új vasanyag és 400 tonna régi (az Erzsébet-hídból kitermelt) vasanyag került felhasználásra. A vasszerkezet gyártásának kb. 70%-át, azonkívül az összes vasszerkezeti helyszíni munkákat a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak végezte. A helyszíni munkálatok három főcsoportra oszlottak, éspedig a budai ledőlt résr r ,r újjáépítése hídrész felemelése, a hiányzó új vasszerkezetek építése, a régi híd megmaradt részein a harcok során keletkezett sérülések kijavítása. A budai lerogyott hídrész felemelését a híd rácsos főtartói mellé épített 20 m magas állvány segítségével végezték el oly módon, hogy a híd erre a 20 m magas állványra volt felfüggesztve, s 16 drb 100 tonna teherbírású hidraulikus sajtóval felemelték 9 m-rel magasabb helyzetbe. Ezután a híd budai, összeroncsolt végét lebontották, s az eredeti tervek alapján legyártott új szerkezetet a roncsolt részek helyére beépítették. Ezen munkákkal egyidejűleg úgy Buda, mint Pest felől a Duna közepe felé megindították az új hídszerkezet építését, minden aláállványozás nélkül, mivel a híd olyan rendszerű, hogy ezt lehetővé tette. Az új szerkezet építése részben a híd konzolvégein elhelyezett forgógémes darukkal, részben a 100 tonnás úszódarukkal történt. Ebből a munkából külön említést érdemel a középső 469 m hosszú hídrész két főtartójának beemelése a két 100 tonnás úszódaruval. Ezek a főtartók kint a parton lettek összeszerelve. Egy-egy ilyen 469 m hosszú, s 110 tonna súlyú főtartót a két úszódaruval felemelték, behajóztak vele a rendeltetési helyére, ahol azokat gondos munkával az előre elkészített sarukra kellett elhelyezni úgy, hogy az egyik végén elhelyezett 160 mm átmérőjű csapot a konzolvégen levő, s tizedmilliméter pontossággal kifúrt csaplyukon kellett átdugni. A harmadik nagyszabású munka a híd bomba- és gránátsérüléseinek kijavítása volt. Ezeknek a kijavítását minden egyes esetben a statikai számítás alapján gondos mérlegeléssel kellett eldönteni, hogy milyen módon történhet a legkevesebb anyag felhasználásával, s a lehető legnagyobb biztonsággal. A híd pályaburkolattal együtt 1946 agusztus 18-ra elkészült, akkor történt a híd próbaterhelése és augusztus 20-án ünnepélyes külsőségek között Szabadság-híd elnevezéssel adták át a forgalomnak. Kiszely Gyula Fotó: M. F. I. A felrobbantott Ferenc József híd