A Tanító, 1975 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1975-11-01 / 11. szám

gasabb volt a vízállás és a part nem volt megfelelően kiépítve. Mi őrzi a pesti árvíz emlékét? (Dombormű a ferencesek temploma falán a Fel­­szabadulás téren.) Hogyan akadályozzák meg az em­berek, hogy ne pusztíthasson többé az árvíz? Kőfalakat, védőgátakat, rakpartokat építettek. Szabályozták a folyót. Az ember úrrá lett a ter­mészeten. A víz nemcsak kárt okoz, hanem nagyon hasznos is. Nincs élet víz nélkül. Nézzük meg, mire használjuk? Felolvasok egy újság­cikket ezzel kapcsolatban: „Hogyan kerül a víz a csapba?” Honnan kap­ja Budapest az ivóvizet? Káposztásmegyeri felszíni víztisztító (27.) Beszélgettünk a káposztásmegyeri kutakról. Elég-e a víz Budapestnek? Miért kell a vizet szűrni, tisztítani? Hogyan történik ez? Mi mindenre használunk vizet? Az életfontosságú vízszükségleten kívül nem feledkez­hetünk meg az ipar hatalmas víz­igényéről sem. Hangsúlyoztam je­lentőségét a növények, állatok, em­berek életében. öntözött terület, Keleti-főcsatorna (36.) Kiemeltem a víz fontosságának jelentőségét a mezőgazdaságban. Visszaemlékeztünk a csepeli kerté­szetben látottakra. Megnéztük, ho­gyan szivattyúzzák ki gépekkel a vi­zet a Duna-ágból, és hogyan öntö­zik vele a földeket. Pesti Duna-part hajóval (25.) Feltettem Magyarország hegy- és vízrajzi térképét. Megmutatták ta­nulóim a Dunát. Megfigyelték, hogy Ausztrián, Csehszlovákián, Magyar­­országon, Jugoszlávián, Románián keresztül vezet az útja. Közöltem, hogy ezeken az országokon kívül még Nyugat-Németországon, Bulgá­rián és a Szovjetunión is keresztül­folyik. Fontos nemzetközi víziút, mert nyolc országot köt össze. Rá­mutattam jelentőségére, gazdaságos­ságára Személyszállítás — üdülő­hajó — vízibusz — Sirály szárnyas­hajó. Teherszállítás — teherhajó — uszály. Sport — evezés — kenu — kajak — csónakázás. Fürdés veszé­lye. Tábla: Tilos a fürdés! Csak a kijelölt helyen szabad fürödni. Hor­gászás — halászás. A két fogalom közötti különbség tisztázása (Ablak- Zsiráf Képes Gyermeklexikon), összefoglalás: Milyen hasznot haj­tana­k Budapest vizei? Tapasztalataim a diavetítésről Szükséges, mert sok mindent nem tudunk eredeti valóságában, termé­szetes környezetében bemutatni (legmodernebb gépek, termelési fo­lyamatok, mezőgazdasági, állatte­nyésztési ismeretek). Alaposabb megfigyelésre adnak lehetőséget, mert a képet addig ve­títem, amíg arra szükség van. Fontos, hogy megfigyelésüket irá­nyítsuk olyan feladatok kijelölésé­vel, melyekkel észleléseik tudatossá válnak. Itt kell megtanítani tanu­lóinkat a helyes látásra Kérdéseinkkel, utasításainkkal elősegítjük gondolkodási képességük fejlődését, aktivitásukat. A szép felvételek érzelmileg jól motiválnak, az esztétikai hatásuk is jelentős. Segítik a fogalomalkotást, az ösz­­szefüggések meglátását, mert a jól kiválasztott képek segítségével az ismeretanyagból ki tudják emelni a tanulók a lényegét. Fejleszti kifejezőkészségüket, mert a látottakról könnyebben tudnak be­szélni. A képek újravetítésével felidézhet­jük a tanultakat. A nyelvtan-helyesírás új tantárgy a 2. osztályban. Mivel a helyesírás elsajátítása nem könnyű feladat, szemléletes, érdekes tanítására kell törekednünk. Ezért viszünk be az órákra bábukat, képeket stb. Amióta írásvetítőnk van (és talán kevés is­kola dicsekedhet annyi írásvetítővel, mint a pocsaji általános iskola), gyakran használom azt is. Megkönnyíti a munkámat, mert a szemléltetést igénylő anyagot otthon is elkészíthetem. A fólialapokat éve­kig használhatom. Ha a didaktikai feladat úgy kívánja, hogy a szemlél­tetésre kerülő rajz vagy szöveg ne egyszerre jelenjen meg a tanulók A gyengébb képességű, de­koncent­­rált tanulók figyelmét is felkelti, könnyebb bevonni őket a tanulásba. A többi tantárggyal való koncent­rációra is alkalmas. Például a kör­nyezetismeret órán vetített képeket — esetleg más szempontok szerinti csoportosításban — felhasználhatjuk az olvasás, írás, nyelvtan-helyesírás, fogalmazás, sőt még a számtanórá­kon is. A diavetítést komoly segítségnek érzem. Tanmenetemben még a ter­vezéskor megjelölte­m, hogy mely anyagrésznél kívánom alkalmazni. Az előző évek gyakorlata alapján folyamatosan is jelölöm, hogy me­lyik órán melyik diafilmet vagy dia­képet vetítettem le. előtt, akkor egy részét letakarom, majd a takarófelület mozgatásával újabb részleteket vetítek ki. Máskor, ha az a célravezetőbb megoldás, a gyermekek előtt, az órán készítem el a rajzot vagy a szöveget. Ha dol­gozom, az írásvetítőre írok vagy raj­zolok, közben nem szakad meg a kapcsolatom a gyerekekkel, nem for­dítok hátat nekik. Sokszor előfordul, hogy a rajzot vagy az írást le kell törölni a táblá­ról, mert újabbakat kell a helyére írni. Így óra végén már a megerősí­tés didaktikai feladataiban nincs mó­dom újra elővenni. Az írásvetítő ebben is segít. Az írásvetítő alkalmazásáról CSIK ISTVÁNNÉ 23

Next