A Tanító, 1975 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1975-11-01 / 11. szám
idejére, a 30. évfordulóra. A szobor megtekintése közben felidéztük Várnai Zseni versét: „Te szépséges város ...” Rámutattam, hogy a költemény és a szobor közös gondolatot fejez ki: a békét. Duna, Buda és Pest, Erzsébet-híd (5.) A pesti és a budai oldalt összehasonlítottuk, majd kialakítottuk a felszíni formák fogalmi jegyeit: hegy, hegység, hegyláb, hegytető, domb, dombság, völgy. Beszéltünk a hidak jelentőségéről, valamint arról, hogy a háború alatt a fasiszták felrobbantották. Margit-híd és az Árpád-híd (49.) A bemutatott képeken látták a tanulók, hogy a Margit-híd villamossal, emberekkel merült el. A város kettészakadt. A felszabadító szovjet hadsereg segítségével megnagyobbítva újjáépítettük. Megállapítottuk, hogy ez a híd a Margitsziget déli csúcsát, az Árpád-híd az északi csúcsát köti össze Pesttel és Budával. A híd hossza 1 km. Itt a legszélesebb a Duna. Az Árpád-hídtól északra van az Északi Összekötő Vasúti-híd. Margitsziget a Hajógyári szigettel (22.) A képek szemlélése közben elmagyaráztam a szigetek képződését, a víz építőmunkáját, majd összegeztük a szigetről tanultakat. Megtekintették tanulóim az Óbudai szigeten levő hajógyárat. Megemlítettem, hogy a Hajógyári szigetnek is nevezik. A hajóépítés iránt nagy érdeklődést tanúsítottak. Lánchíd (48.) Megismerkedtek a nevével, építésének történetével. Széchenyi István kezdeményezésére épült. Az 1848-as szabadságharc idején lett készen. A Vár börtönéből kiszabadított Táncsics Mihályt ezen a hídon hozták át Pestre. Száz év múlva építették újjá, a régi vasláncokat acélra cserélték. (Megállapítottuk, hogy a budai oldalról készült a felvétel, mert a pesti oldalon a Bazilika látszik.) Erzsébet-híd (47.) A legrégibb hidunk után a legfiatalabbak, a legmodernebbet mutattam be. Szocialista építésünk remek alkotását. Szavakat gyűjtöttünk (függőhíd, kecses, karcsú), majd a „Budapesti panoráma” című olvasmány és kép segítségével leírást készítettünk. Szabadság-híd (46.) Bemutatásakor utaltam nevére, történetére. Az első hidunk, amit szovjet segítséggel felépítettek. Kiemelték a roncsokat a Dunából, és azok anyagát beleolvasztották a hídba Felhívtam tanulóim figyelmét arra, hogy itt a legkeskenyebb és a legmélyebb a Duna. A híd csak 330 m széles. Megállapítottuk, hogy kerületünk melyik részét köti össze Pest melyik kerületével. Petőfi-híd (45.) Visszaemlékeztünk közös kirándulásunkra, a megtett útvonalra. (Csepeli Termelőszövetkezet megtekintése.) Megmutattuk a térképen, hogy kerületünk melyik részét köti össze Pest melyik kerületével. Déli összekötő Vasúti híd, Margithíd, Erzsébet-híd (44.) A képen levő három híd egyenkénti felismerése volt a feladat, majd megállapítottuk, melyik van ezek közül a mi lakóhelyünkhöz legközelebb. Tudatosítottam a tanulókkal, hogy a Déli összekötő Vasútihídon csak vonatok közlekednek, egyéb jármű nem. Megkérdeztem, hogy a hídról délre melyik szigetet látjuk? (Csepel-sziget.) Kossuth-híd (50.) A sok színes kép után a Kossuth - hidat vetítettem fekete-fehér színezésben. Megállapítottuk, hogy közvetlenül a háború utáni időben készült. A rajta közlekedő gyalogosok tömegéből következtettük, hogy nem volt még közlekedési eszköz. Ideiglenes híd volt. Lebontották, amikor fölöslegessé vált, mert felépítették az állandó hidakat. Emléktábla jelzi a helyét. A Kossuth-hidat a Tiszán állították fel. Ezután összefoglaltuk, amit a Dunáról tanultunk. A kiránduláson megfigyeltük a Duna folyását. Irányát Magyarország hegy- és vízrajzi térképén megmutattuk. Folyása tempóját sétálva szemléltük. Hogyan jött létre ez a hatalmas víztömeg? Ezzel a problémafelvetéssel eljutottunk az új anyaghoz: a forrás, patak, folyó, tó fogalmának kialakításához. Forrás (29.) Színes, hangulatos, hatásos kép. Megállapították tanulóim, hogy a földből feltör, ered, kibuggyan, folyik. A fonyódi ásványvíz megkóstolása után felsoroltuk tulajdonságait: friss, hideg, kristálytiszta, oltja a szomjat. Mi lesz a forrásokból? – Patak (30.) A kép szemléltetése közben a természet szépségét vétettem észre: őszi, vörösesbarna, sárga lombok között átszűrődő fények, a víz ezüstös színe. Átlátszóan tiszta víz, sebesen folyik a kövek között, szinte halljuk a hangját: csörgedez, csobog, vidáman cseveg. (Rokon értelmű kifejezések gyűjtése.) Sekély, könnyű átjutni rajta. Hóolvadáskor, nagy esőzésekkor több vizet visz tovább, megduzzad, árad. Mi lesz belőle? Folyó — híddal (Tisza Szegednél) (32.) A képről felismerték a tanulók hazánk másik legnagyobb folyóját, a Tiszát. Összegyűjtöttük a folyó fogalmi jegyeit: folyik, széles, mély, kanyarog, zúg, hömpölyög, morajlik, árad. Megállapították a patak és a folyó közötti hasonlóságokat, különbségeket. Kialakítottuk a meder, a part fogalmát. Hévízi-tó (31.) Bemutatás közben felidéztük a tó fogalmi jegyeit. Miből táplálkozik? Forrásokból, patakokból, csapadékból. A víz alatti forrásokat sokszor nem is látjuk. Miben különbözik a tó a pataktól, folyótól? Állóvíz. Mélyedésben, medencében gyűlik össze a víz. A Hévízi-tó, nem messze van a Balatontól. Meleg források táplálják, reumás betegek keresnek gyógyulást benne. Milyen tavat ismertek Budapesten? Városligeti-tó a Vajdahunyad várral (12.) Hol van? Mit tudunk róla? Mire használják a tavat télen, nyáron? Megállapítottuk, hogy mesterséges tó. Melyik tó van a kerületünkben? (Feneketlen-tó a Kosztolányi Dezső térnél.) Az összefoglalást a munkafüzet feladatainak önálló megoldása alapján végeztük el. Budapest vizei. A vizek haszna (részlet) Az órát tanulmányi séta előzte meg: sétáltunk a Duna-parton, megnéztük a Feneketlen-tavat. Felidéztük, amit az előző órán a vizekről tanultunk. Közben levetítettem újból a forrás, a patak, a folyó, a tó diaképeit. A képek a számonkérésnél segítették a felidézést. Megkerestük Budapest térképén a fővárosban és környékén folyó, és a Dunába ömlő patakokat. (A jobb szemléltetés érdekében ezeket egy térképen színes filctollal kihúztam.) A pesti oldalon: Rákos-patak, Szilas-patak; a budai oldalon az Ördög-árok. (Eltűnik a város alatt, úgy ömlik a Dunába.) Két hétig gyűjtötték a tanulók az újságok időjárásjelentéseiből a Duna vízállására vonatkozó adatokat, öszszehasonlították, hogy a víz szintje emelkedett vagy süllyedt-e. (A milliméterekben kifejezett adatokat átváltották méterre, centiméterre.) Utaltam a parton megfigyelt vízállásmérőre. Visszaemlékeztünk a környezetismereti sétán tett megfigyelésünkre. A folyó partján a Petőfi-híd budai hídfőjénél álltunk meg. Hogyan nevezzük a Duna mentén vezető utakat? Miért nevezzük rakpartnak? Régen kapta a nevét, amikor itt rakodtak ki a hajókról. Hóolvadáskor, nagy esőzések idején mi történik a folyókkal, patakokkal? Megduzzadnak, emelkedik a vízállásuk. Régen gyakran kiöntött a Duna. Rendkívül nagy pusztítást végzett az 1838-as pesti árvíz, mivel tíz méternél ma