A Tanító, 1975 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1975-11-01 / 11. szám

idejére, a 30. évfordulóra. A szobor megtekintése közben felidéztük Vár­nai Zseni versét: „Te szépséges vá­ros ...” Rámutattam, hogy a költe­mény és a szobor közös gondolatot fejez ki: a békét. Duna, Buda és Pest, Erzsébet-híd (5.) A pesti és a budai oldalt össze­hasonlítottuk, majd kialakítottuk a felszíni formák fogalmi jegyeit: hegy, hegység, hegyláb, hegytető, domb, dombság, völgy. Beszéltünk a hidak jelentőségéről, valamint arról, hogy a háború alatt a fasiszták fel­robbantották. Margit-híd és az Árpád-híd (49.) A bemutatott képeken látták a ta­nulók, hogy a Margit-híd villamos­sal, emberekkel merült el. A város kettészakadt. A felszabadító szovjet hadsereg segítségével megnagyob­bítva újjáépítettük. Megállapítottuk, hogy ez a híd a Margitsziget déli csú­csát, az Árpád-híd az északi csúcsát köti össze Pesttel és Budával. A híd hossza 1 km. Itt a legszélesebb a Duna. Az Árpád-hídtól északra van az Északi Összekötő Vasúti-híd. Margitsziget a Hajógyári szigettel (22.) A képek szemlélése közben elma­gyaráztam a szigetek képződését, a víz építőmunkáját, majd összegez­tük a szigetről tanultakat. Megtekintették tanulóim az Óbu­dai szigeten levő hajógyárat. Meg­említettem, hogy a Hajógyári szi­getnek is nevezik. A hajóépítés iránt nagy érdeklődést tanúsítottak. Lánchíd (48.) Megismerkedtek a nevével, építé­sének történetével. Széchenyi István kezdeményezésére épült. Az 1848-as szabadságharc idején lett készen. A Vár börtönéből kiszabadított Tán­csics Mihályt ezen a hídon hozták át Pestre. Száz év múlva építették újjá, a régi vasláncokat acélra cse­rélték. (Megállapítottuk, hogy a bu­dai oldalról készült a felvétel, mert a pesti oldalon a Bazilika látszik.) Erzsébet-híd (47.) A legrégibb hidunk után a legfia­talabbak, a legmodernebbet mutat­tam be. Szocialista építésünk remek alkotását. Szavakat gyűjtöttünk (függőhíd, kecses, karcsú), majd a „Budapesti panoráma” című olvas­mány és kép segítségével leírást ké­szítettünk. Szabadság-híd (46.) Bemutatásakor utaltam nevére, történetére. Az első hidunk, amit szovjet segítséggel felépítettek. Ki­emelték a roncsokat a Dunából, és azok anyagát beleolvasztották a híd­­ba Felhívtam tanulóim figyelmét arra, hogy itt a legkeskenyebb és a legmélyebb a Duna. A híd csak 330 m széles. Megállapítottuk, hogy ke­rületünk melyik részét köti össze Pest melyik kerületével. Petőfi-híd (45.) Visszaemlékeztünk közös kirándu­lásunkra, a megtett útvonalra. (Cse­peli Termelőszövetkezet megtekin­tése.) Megmutattuk a térképen, hogy kerületünk melyik részét köti össze Pest melyik kerületével. Déli összekötő Vasúti híd, Margit­­híd, Erzsébet-híd (44.) A képen levő három híd egyen­kénti felismerése volt a feladat, majd megállapítottuk, melyik van ezek közül a mi lakóhelyünkhöz leg­közelebb. Tudatosítottam a tanulók­kal, hogy a Déli összekötő Vasúti­­hídon csak vonatok közlekednek, egyéb jármű nem. Megkérdeztem, hogy a hídról délre melyik szigetet látjuk? (Csepel-sziget.) Kossuth-híd (50.) A sok színes kép után a Kossuth - hidat vetítettem fekete-fehér színe­zésben. Megállapítottuk, hogy köz­vetlenül a háború utáni időben ké­szült. A rajta közlekedő gyalogosok tömegéből következtettük, hogy nem volt még közlekedési eszköz. Ideig­lenes híd volt. Lebontották, amikor fölöslegessé vált, mert felépítették az állandó hidakat. Emléktábla jelzi a helyét. A Kossuth-hidat a Tiszán állították fel. Ezután összefoglaltuk, amit a Du­náról tanultunk. A kiránduláson megfigyeltük a Duna folyását. Irá­nyát Magyarország hegy- és vízrajzi térképén megmutattuk. Folyása tempóját sétálva szemléltük. Ho­gyan jött létre ez a hatalmas víz­tömeg? Ezzel a problémafelvetéssel eljutottunk az új anyaghoz: a for­rás, patak, folyó, tó fogalmának ki­alakításához. Forrás (29.) Színes, hangulatos, hatásos kép. Megállapították tanulóim, hogy a földből feltör, ered, kibuggyan, fo­lyik. A fonyódi ásványvíz megkós­­tolása után felsoroltuk tulajdonsá­gait: friss, hideg, kristálytiszta, oltja a szomjat. Mi lesz a forrásokból? – Patak (30.) A kép szemléltetése közben a ter­mészet szépségét vétettem észre: őszi, vörösesbarna, sárga lombok között átszűrődő fények, a víz ezüs­tös színe. Átlátszóan tiszta víz, se­besen folyik a kövek között, szinte halljuk a hangját: csörgedez, cso­bog, vidáman cseveg. (Rokon értel­mű kifejezések gyűjtése.) Sekély, könnyű átjutni rajta. Hóolvadáskor, nagy esőzésekkor több vizet visz to­vább, megduzzad, árad. Mi lesz be­lőle? Folyó — híddal (Tisza Szegednél) (32.) A képről felismerték a tanulók hazánk másik legnagyobb folyóját, a Tiszát. Összegyűjtöttük a folyó fo­galmi jegyeit: folyik, széles, mély, kanyarog, zúg, hömpölyög, morajlik, árad. Megállapították a patak és a folyó közötti hasonlóságokat, különbsége­ket. Kialakítottuk a meder, a part fogalmát. Hévízi-tó (31.) Bemutatás közben felidéztük a tó fogalmi jegyeit. Miből táplálkozik? Forrásokból, patakokból, csapadék­ból. A víz alatti forrásokat sokszor nem is látjuk. Miben különbözik a tó a pataktól, folyótól? Állóvíz. Mé­lyedésben, medencében gyűlik össze a víz. A Hévízi-tó, nem messze van a Balatontól. Meleg források táplál­ják, reumás betegek keresnek gyó­gyulást benne. Milyen tavat ismer­tek Budapesten? Városligeti-tó a Vajdahuny­ad vár­ral (12.) Hol van? Mit tudunk róla? Mire használják a tavat télen, nyáron? Megállapítottuk, hogy mesterséges tó. Melyik tó van a kerületünkben? (Feneketlen-tó a Kosztolányi Dezső térnél.) Az összefoglalást a munkafüzet feladatainak önálló megoldása alap­ján végeztük el. Budapest vizei. A vizek haszna (részlet) Az órát tanulmányi séta előzte meg: sétáltunk a Duna-parton, meg­néztük a Feneketlen-tavat. Felidéztük, amit az előző órán a vizekről tanultunk. Közben levetí­tettem újból a forrás, a patak, a folyó, a tó diaképeit. A képek a számonkérésnél segítették a felidé­zést. Megkerestük Budapest térképén a fővárosban és környékén folyó, és a Dunába ömlő patakokat. (A jobb szemléltetés érdekében ezeket egy térképen színes filctollal kihúztam.) A pesti oldalon: Rákos-patak, Szi­­las-patak; a budai oldalon az Ördög-árok. (Eltűnik a város alatt, úgy ömlik a Dunába.) Két hétig gyűjtötték a tanulók az újságok időjárásjelentéseiből a Duna vízállására vonatkozó adatokat, ösz­­szehasonlították, hogy a víz szintje emelkedett vagy süllyedt-e. (A mil­liméterekben kifejezett adatokat át­váltották méterre, centiméterre.) Utaltam a parton megfigyelt vízál­lásmérőre. Visszaemlékeztünk a környezet­ismereti sétán tett megfigyelésünk­re. A folyó partján a Petőfi-híd bu­dai hídfőjénél álltunk meg. Hogyan nevezzük a Duna mentén vezető utakat? Miért nevezzük rakpartnak? Régen kapta a nevét, amikor itt ra­kodtak ki a hajókról. Hóolvadáskor, nagy esőzések idején mi történik a folyókkal, patakokkal? Megduzzad­­nak, emelkedik a vízállásuk. Régen gyakran kiöntött a Duna. Rendkívül nagy pusztítást végzett az 1838-as pesti árvíz, mivel tíz méternél ma­

Next