Tarjáni Acél, 1968 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1968-01-05 / 1. szám

£ A századik év küszöbén­ e m­ n­éhány napja egy külön­­leges esztendő küszö­­­­bét léptük át: 1968. ja­­­­nuár elsejével rálép­­­e­t­tünk a gazdaságirányí­tás új rendszerének tör­vényes útjára, és vele együtt megnyitottuk a gyár 100 éves fennállásának jubileumi eszten­dejét. Minket, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozóit mindkét esemény külön-külön is kötelez. A 100 éves évforduló a mi sajátos történelmünk határ­köve, de magunkénak azokat a feladatokat is, érezzük ame­lyeket gazdálkodásunk mecha­nizmusa tartogat számunkra. Azok közül már egyetlen em­ber sem él, akik egy évszázad­dal ezelőtt a Salgótarjáni Vas­­finomító Társulat cégére alatt elsőként olvasztották meg üze­münknél a gömeri nyersvasat, akik a kavarókemencék, gőzhá­­morok és hengersorok mellett alakították az új életet, de tisz­telettel gondolunk rájuk, mert ők mozdították elő Salgótarján iparosítását. A Salgótarjáni Vas­­finomító volt a magja a mai több ezres létszámú, korszerű és világszerte jól ismert termékeket gyártó Salgótarjáni Kohászati üzemeknek. A gyár termékei ma már mind az öt világrészbe eljutnak és mind belföldön, mind külföl­dön közismert megbecsülésnek örvendenek. Ez a kivívott jó hír­név arra figyelmeztet, hogy min­den igyekezetünkkel öregbíteni és szélesíteni kell ezt az értékes megbecsülést. Lekötelezett ünnepi igyekeze­tében a gazdaságirányítás új rendszerének szelleme segíti gyá­runk dolgozóit. A reform fő tö­rekvése ugyanis párhuzamos úton halad a jubileumi kötele­zettségekkel. A kettőzött cél egy ponton találkozik, mégpedig, hogy: fokozottabban előre kell törni a fejlettség magasabb szintjei felé. Emelni kell az egész ország, s benne a mi üzemünk rangját és szerepét a világgaz­daságban. A 100 éves évfordulóját ün­neplő gyárban ez a törekvés teljes megértésre és támogatás­ra talált. Az alapeszme minden­ki számára érthető, hiszen élet­­körülményeink további javulását helyezi kilátásba. Tartalmában felemelő és ma­gas célokat kitűző jubileumi esz­tendőt nyitottunk meg, s minden reményünk megvan arra, hogy ez a jubileumi év eredményes is, ünnepélyes is lesz, hiszen ben­ne munkánkat a gazdasági és társadalmi haladás nagy gondo­lata vezérli. = Világ proletárjai, egyesül­etek I slagjain A Sugótarj­áni Kohászati üzemek Pártbizottságának lapja XVIII. ÉVF. 1. SZÁM ARA: 30 FILLÉR 1968. JANUÁR 5. | Biztató reményekkel láttunk munkához az év első munkanapján • Minden üzem­ el van Iásra rendeléssel • Biztosították a szükséges anyagokat • Derűlátóan nyilatkoztak az üzemfőnn­kök Az elmúlt évben igen sok szó esett az új gazdaságirányí­­tás rendszerére való áttérésről. Nos, most már benne vagyona. Méltóan búcsúztunk az óévtől és köszöntöttük az új évet, ki­ürítettük boros, pezsgős po­­narainkat, azután január 2-án reggel hosszú sorok­ban kígyóz­va megindultak dolgozóm, a nófedte úton az uj nevet vi­selő gyár, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek feje. 223 term fn­­­ész termék Az anyagszállítók már 3 óra előtt a nó alól szedték ki a szükséges alap­anyagokat, melyből szakembe­­reink az elkövetkező 480 per­cen át különböző termékeket kovácsoltak, formáltak, állí­tották elő. Nyugodtak voltak ak üzemek, mert tudták, hogy milyen cikket kell gyártaniuk, hiszen a rendelések már ko­rábban megérkeztek vállala­tunkhoz megfelelő mennyiség­ben. Mi pedig közben elindultunk és felkerestünk néhány rész­leget, hogy helyzetjelen­tést adjunk az új év első munkanapjáról. Utunk első állomásaként az elmúlt évi ju­bileumi munkaverseny győzte­séhez ,a kovácsoló gyárrészle­géhez látogattunk el. Itt Mol­nár József elvtárs a követke­zőképpen nyilatkozott: “ Az átmenetre már az utolsó ne­gyedévben készültünk. A Gye­­gával együtt arra törekedtünk, hogy a járműipari alkatrészek gyártásához szükséges szerszá­­­­mok, technológiák­, betanított munkások anyagok, rendel­kezésre álljanak. Ezt úgy ér­zem sikeresen meg is oldot­tuk. A hagyományos gyárt­mányainkból: kapa, csákány, villa, bányatám, mintegy 220 tonna félkész terméket állítot­tunk elő időközben, hogy ez­zel is biztosítsuk a zökkenő­mentes átmenetet. Éppen ma reggel minden üzemrésznél rapgyűléseken mondtunk kö­szönetet a dolgozóknak azért a segítségért, melyet 1967. év­ben az üzem vezetősége szá­mára nyújtottak. Nagy részük van abban, hogy az elmúlt évet 4,2 millió forintos több­­lettel zártuk. A munkavédelem területén elindított sikeres te­vékenységünket pedig ez év­ben további intézkedések meg­tételével növelni kivánjuk. Kincs fsn­­ckadás A huzalmúnél Vágvölgyi Ti­vadar elvtárs az alaposakat m­ondolta: — iNincs kúrom­­­,seop fennakadásunk, a szük­séges alapanyag rendelkezé­sünkre áll, a berendezések is beindultak, kivételt képez a 6. sz. meleghorgonyzó telep. Itt december 30-án meghibáso­dott a hajtómű és a javítási munkálatokat még nem fejez­ték be. A hideghengerműnél Schré­­ter Pál elvtárs örömmel újsá­golta, hogy zökkenőmen­tesebb­­ volt a beindulás, mint koráb­­ban a hétfői napokon. Indulás­kor ott volt az üzemben a megfelelő mennyiségű alap­anyag. A rendelésállomány­ban található olyan extra­­igény is, melyet a külföldi vevő január 20-ig kér. Termé­szetes, most az induláskor ezt az anyagféleség gyártását azonnal munkába fogtuk.­­ Az öntödéknél Lengyel Ist­ván tájékoztatott arról, az üzem fáradozásainak hogy meg lett az eredménye, mert meg­felelő piackutatással — Jász­berényi Aprító Gépgyár, Diós­győri Gépgyár és a Ganz-MÁ­­VAG — bekapcsolták a lenti üzemeket is a rendelők sorába, így most már az első negyed­­­­évben nincs rendeléshiány.­ Különben az indulás minden fennakadás nélkül sikerült ennél a gyárrészlegnél is. A MÁV is kitett megáért A közlekedési üzemnél szin­tén jó hírről kaptunk tájékoz­tatást. A MÁV időre beállítot­ta üzemünkhöz azt a 25 vasúti kocsit, amelyet igényeltünk. Sőt, rakterületre nézve, ez töb­bet is jelent, hiszen a szerel­vényben találhatunk 50 ton­násat is. Ugyancsak a közle­kedésnél megjelentek az év első vevői a Nógrád megyei Vasipari Ktsz-től, a Zagyva­­pálfalvi Bányagépgyártól és a Hungaro Camion Vállalat­tól huzalokért, a bányatári al­katrészek gyártásához szüksé­ges süveggerendákért és egyéb termékekért jöttek autóval. A nagyiroda negyedik eme­letén, a szerkesztési osztályon új terv elkészítéséhez látott hoz­zá Tarjáni Károly­ és csoport­ja. A rudvasi alapanyag ra­kodótérhez 3 tonnás daru ter­vezési munkálata vette kez­detét e napon. És végül az üzem rendészeti osztályát kerestük fel, ahol a sok jó mellett tájékoztattak az év első munkanapjának kelle­metlen motívumáról is. Az igaz, hogy reggelre befúrta az utat a nő, így a vonatok, bu­szok kisebb késéssel érkeztek, de volt sajnos kem olyan hely­beli dolgozó is, aki 11 óra után lépte át a vállalat kapuját. Nos, ennyit röviden az év első munkanapjának króniká­jából. Alacsony szilárdságú acélhuzalokat vizsgálnak a négy ton­nás szakítógépen Megérkeztek az első rendelések 1968. II. negyedévére Nem is olyan régen írtunk arról, hogy üzemünk az új gazdaságirányítási való áttérés jegyében rendszerre milyen formában gyűjtötte be önálló­an első ízben a rendeléseket, milyen módon tartja fenn és szélesíti további kapcsolatait a hazai és külföldi rendelők­kel. A szerzett tapasztalatok alapján most újabb nagy fela­datok előtt állnak vállalatunk kereskedelmi főosztályánál. Az 1967. évi eredmények értéke­lése mellett ezekben a napokban kez­dődött meg AOiit. ál. ne­­gyedéve­s a rendelések begyűjtése, felvétele. A huzalmas termékek közül alacsony szilárdságú vas- és fémbevont huzalra, rúdacélra érkezett De néhány nap alatt elég nagy mennyiségű rende­lés. A rendelők között van: Bács-Kiskun megyei Finom­mechanikai Vállalat, Vasipari Ktsz, Közlekedési Anyagellató, Könnyűipari Alkatrészellátó vonalat, Ikarus, Csepeli Autó­gyár és Motorkerékpárgyár, Híradástechnikai Vállalat, Te­lefongyár és mások. Rúdacélokból mintegy 50, vashuzalból pedig több mint 20 vállalat juttatta el rendeléseit most az év elején a kereske­delmi főosztály illetékes rész­legeihez. A hideghengerműhöz mint­egy 70 cég küldött megrende­lést több termékféleségre. A legelsők között találhatjuk: Veszprémi Fémfeldolgozó, Haj­­dúsági Iparművek, Magyar Gördülő Csapágyművek,­­Mát­­ravidéki Fémművek, és más üzemeket. Kovácsoló gyárrészlegünknél a Spálfalvai Bányagépgyár bá­­nyatári-alkatrészeket, a Kézi­szerszámgyár krómvanádiu­­mos, csillag és franciakulcso­kat rendelt, több belkereske­delmi vállalat pedig szeráru­féleségekre adta fel ez év má­sodik negyedére megrendelése­it. A munka dandárja azonban csak ezután következik. Zömé­ben majd most érkeznek a rendelések, melyeket különféle vizsgálatok — alapanyagbeszerzés, mé­ret, minőség és egyebek — figyelembe vételével kell elbírálni a gyámha­tóság szempontjából. A lényeg azonban most azon van, hogy valóban jöjjenek is a rendelések, mert akkor a kereskedelmi főosztály folya­matosan tud tevékenykedni. A SZOT állásfoglalása A Szakszervezet Országos Tanácsa az elmúlt pokban megvitatta na­és meghatározta a gazda­­ságirányítás új rendszerének bevezetésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. A szakszervezetek állást foglal­tak a gazdaságirányítás új rendszere mellett, mert az le­hetővé teszi a szocialista ter­­melési viszonyokban rejlő le­hetőségek fokozottabb kiakná­zását, a termelőerők gyorsabb ULemu tejioneset, a dolgozok alkotó erejének fokozottab a teiszavactudsdt, és mindennek alapján az életszínvonal gyor­­sabo ütemű növekedését. A szakszervezetek részt vettek a refor­ n bevezetését előkészítő m­un­kának,és teljes meggyő­­ződéssel és erej umtel támogat­ják a gazdasagirá nyitás uj rendszerének bevezetesét is. Az állásfoglalás a magyar szakszervezetek XXI. kong­resszusa és az ezt követő szak­mai kongresszusok határozatai alapján k­iiárja a szakszerve­zeteket, hogy sajátos módsze­reikkel támogassák a gazda­sági vezetést az új mechaniz­mus bevezetésében és alkal­­mazásában. a szocialista mun­ka­verseny szervezésével segít­sék a zavartalan termelés fel­­teteseinek biztosítását, a dol­gozók aktivitásának fokozatos kivontakoztatását. Fokozottab­­ban segítsék a dolgozók bevo­­nását a vállalatok, üzemek vezetésébe. Erősítsék a dolgo­zók tulajdonosi szemléletét,­­hogy érezzék személyes fele­lősségüket a vállalat jelenének és jövőjének alakulásáért. Se­gítsék a szakszervezetek, hogy a vezetők és dolgozók között erősödjék a szocialista rend­szerre jellemző kölcsönös meg­­becsülésen alapuló emberi és munkakapcsolat. Az emberek­­ről való gondoskodásban olyan légkör alakuljon ki, amely erő­síti a szocialista rendszer irán­ti ragaszkodást. Az állásfoglalás a szakszer­vezetek érdekvédelmi tevé­kenységével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a közel­múltban elfogadott Munka Törvénykönyve széles körű jogot és lehetőséget ad, hogy a szakszervezetek jobban be­töltsék hivatásukat a dolgozók élet- és munkakörülményeinek rendszeres javításában. A szakszervezetek mindazokkal a szükséges eszközökkel rendel­keznek, amelyek megakadá­lyozhatják a törvénysértő in­tézkedéseket, a szocialista tár­sadalomtól idegen jelensége­ket. A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy szükség esetén a vétójog alkalmazásá­val is fellépjenek a káros in­tézkedések életbe léptetése el­len. Megakadályozhatják gazdasági vezetők olyan intéz­­­kedéseit, amelyek eltérnek közös megállapodásoktól, sér­­­tik a törvényeket, illetve a szo­cialista erkölcs normáit. A továbbiakban az állásfog­lalás leszögezi a szakszerveze­tek egyetértését azzal, hogy a párt és a kormány 1968-ra szolid és reális tervet javasolt elfogadásra az országgyűlés­nek. A jövő évi tervek is bi­zonyítják a gazdasági reform­ban rejlő lehetőségeket, és ki­fejezik, hogy 1968-ban is kö­vetkezetesen érvényesülnek a népgazdaság fejlődésére, az életszínvonal növelésére vonat­kozó párt- és kormányhatáro­zatok. A szakszervezetek megelége­déssel állapítják meg, hogy a párt céljainak megfelelően az életszínvonal 1968-ban is tovább emelkedik. Az 1968-as tervben megfelelő eszközök állnak rendelkezésre a bérek emelésére, a szociális juttatá­sok, a foglalkoztatás színvona­lának fenntartására, sőt bőví­tésére. Mindez kellő biztosíté­ka annak, hogy az életszín­vo­nal növelésében kitűzött célo­kat elérjük. Ennek a törekvés­nek nem mond ellent a ter­melői, illetve az ezzel össze­függő fogyasztói árrendszer módosítása, az áraknak az ér­tékhez való közelítése. A szakszervezetek a terve­zett árintézkedéseket megfele­lőknek, helyesnek tartják, egyetértenek azzal, hogy az állam hatósági, gazdaságpoli­tikai szabályozással és a piac eszközeivel a jövőben is fenn­tartja az árszínvonal alapvető stabilitását. Az alapvető fo­gyasztási és szolgáltatási árak messzemenően kifejezik a dol­gozó tömegek érdekeit. Az ál­lásfoglalás hangsúlyozza, hogy az árszínvonal stabilitásáért nemcsak a központi szervek, hanem a vállalatok vezetői és az üzemi kollektívák is felelő­sek. A szakszervezetek segítik az árszínvonal ellenőrzését, s határozottan fellépnek dönféle minőségrontással, min­in­dokolatlan áremeléssel szem­ben. A szakszervezetek elenged­hetetlenül fontosnak tartják, hogy a gazdaságirányítás formjára vonatkozó elvek­re­és határozatok a továbbiakban is következetesen érvényesülje­nek. Politikai eszközökkel gá­tat szabnak mindenfajta olyan törekvésnek, amely a köz rovására történő jelentene, s akár az visszaélést egyéni, akár a vállalati érdeket az össztársadalmi érdek fölé he­lyezné. Amennyiben egyes rendelkezésekről a gyakorlat­ban kiderül, hogy nem segítik elő a cél megvalósítását, a szakszervezetek kezdeménye­zik azok módosítását. A magyar szakszervezetek felelősnek érzik magu­kat a dolgozó nép, munkásosztály előtt ál­­­ló feladatok megvalósításáért — hangsúlyozza végül az ál­lásfoglalás. Egész politikai és szervezeti erejüket, megnöve­kedett hatáskörüket fel fogják használni annak érdekében. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa felhív minden dolgozót és szakszervezeti tisztségvise­lőt, hogy szívvel-lélekkel tett­re készen támogassa hazánk felvirágzását, dolgozó népünk szebb és jobb életét szolgáló nagy céljaink megvalósulását. Szalagacélok a Lipcsei Vásárra Korábban a Ferunion Kül­­­kereskedelmi Vállalat kért több kovácsológyári terméket bemutatás céljából a tavaszi Lipcsei Vásárra. Most a Ma­­talimpex Külkereskedelmi Vállalat jelentkezett, hogy Lipcsei Vásáron ugyancsak hi­­­degen hengerelt szalagacélo­kat kívánnak bemutatni és ezért ebből a termékből több mintát kérnek.­­ Üzemünk össze is állította a mintakollekciót, melyben több színre — sárgára, kékre, lilá­ra — futtatott edzett, szét­gömbölyített szalagokat kül­dött el a Metalimpexhez. Be­mutatásra kerül továbbá Lipcsei Vásáron az is, hogy a hideghengerműi gyárrészle­günk milyen csomagolási mó­dokat alkalmazva tud vállal­ni gyártást a különböző sza­lagféleségekből. Túl a 300 ezredik tonnán Mindenki másként köszön­ti az új évet. Persze úgy jó, ha minél szebb eredmények­kel a hátunk mögött kezdünk munkához januárban. Hideghengermű gyárrészle­günk nem is panaszkodhat­­ ezen a téren. Már csak sem, mert az 1967-es év azért jó munkájához egy kerek telje­sítmény is párosult az elmúlt esztendőben, s a gyárrészleg ennek az örömével lépte át az új év küszöbét. A gyárészleg Quarto henger­lője az elmúlt évben jutott túl a 300 ezredik tonna szalag­acél hengerlésén. Ez persze nemcsak a gép ér­deme, hiszen szorgos és szak­értő kezek kellenek hozzá, hogy szalaggal „etessék” a gé­pet, és figyeljék, gondozzák, mert csak így ér el a Quarto egyre magasabb teljesítményt, és csakis így lehetséges, hogy a gép „táplálékából” világszer­te elismert, jó minőségű sza­­­lagacél legyen. A 300 ezredik tonnás telje­sítmény után pedig még magasabb és még jobb eredményt várunk, hogy rendelőink igényeinek ezután is megfeleljünk, sőt vásárlóink listájára újabb és újabb neveket jegyezhessünk fel.

Next