Tarjáni Acél, 1973 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1973-01-05 / 1. szám

A DH szellemében = Egy elhatározás csak akkor ér valamit — kecsegtessen a legvonzóbb eredményekkel —, ha megvalósul. N06, éppen három éve, hogy vállalatunk vezetői elhatározták: bevezet­jük és meghonosítjuk a gyár üzemeiben, műhelyeiben a Dolgozz Hibátlanul mun­karendszert. A fejlődő élet, gazdasági rendszerünk parancsolta ezt a döntést. Egy olyan munkarendszer be­vezetéséről határoztak akkor, amely műszaki-gazdasági-szer­­vezési intézkedések összefüggő rendszerével igyekszik mozgó­sítani a vállalati erőket, fel­tárni és megelőzni a veszte­ségeket, javítani a minőséget, növelni a munka hatékonysá­gát. Vállalatunk az általános felkészülést követően, lényegé­ben két év alatt részlegen­ként bevezette a DH-munka­­rendszert. S az elhatározás szerint ez év január 2-án, az új év első napján gyárunk minden üzemében és műhe­lyében a DH-munkarendszer szellemében kezdődött a mun­ka. Az elhatározás tehát meg­valósult. De, hogy a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer ne csak az üzemek, brigádok vállalásaiban, szerződéseiben honosodjon meg, hanem emberek gondolkodásában az — minden dolgozónk és ve­is­zetőnk tudatában —, még kell egy kis idő. Hogy meghono­sodjon, lényegében hozzánk tartozó legyen, szokásunkká váljon! Kellő idő állt a gyár üze­meinek rendelkezésére, hogy felkészüljenek minden szi­n­ten a DH-munkarendszer be­fogadására. Jó példákat kap­tunk a hazai és a nemzetközi gyakorlatból, de a számunkra legtöbbet nyújtó tapasztalato­kat a DH-munkarendszer meghonosítására fordított évek munkájának elvi következte­tései és gyakorlati eredményei nyújtják. Az utóbbiak fénye­sen bizonyítják, hogy a DH munkarendszer jó keret technikai tényezőknek az em­­­berekkel történő összekötésé­re, a gazdasági és a társadal­mi érdekek összehangolására. Nem véletlenül tartjuk mi a DH-munkarendszer legértéke­sebb eredményének a dolgo­zókra gyakorolt hatását, ami részben a technológiai fegye­lem és a minőségi munka ja­vulásában, a termelőmunka gazdaságosságának növelésé­ben nyilvánult meg. A DH-munkarendszer rész­leges bevezetésének sokat kö­szönhet a veszteséges gyárt­mányok csökkentése, a válla­lati jövedelmezőség fejlődése, a selejt csökkenése, a termék­kibocsátás fokozódása, de váratlan meghibásodások elő­­ fordulási arányának csökke­nése is. Ugyanakkor az új munkarendszer gazdagabb tartalmat adott a munkaver­senynek, s hatásosan segítette elő az üzemi demokrácia el­mélyülését. S ami még nagyon lényeges, a DH-munkarend­­szer terjedése révén mind fo­kozottabb az igény a különbö­ző szintű gazdasági és moz­galmi vezetők együttműködé­sére. A DH-munkarendszer válla­lati meghonosításának szerve­zési szakasza lezárult, s kez­detét vette e rendszer egész gyárra kiterjedő működtetésé­nek időszaka. Az előttünk ál­ló időszak feladatai bonyolul­tabbak lesznek, mint az ed­digiek. Kétségtelenül jó irány­tű a DH-munkarendszer mű­ködtetésében a nálunk egye­dülállóan­ elkészített működési szabályzat és intézkedési terv, azonban ezt élő változtatni, gazdag valósággá tartalom­mal megtölteni csak a nagyon jól irányított, következetes munka révén lehetséges. Alapvetőnek kell elfogadnunk, hogy a DH-munkarendszer alkalmazása nem divat, nem kampányfeladat, hanem a hibák, a veszteségek ellen folytatott következetes harc, életszínvonalunk növelése ér­dekében. — P — A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. ÉVF. 1. SZÁM ARA: 30 FILLÉR 1973. JANUÁR 5. Üzemi őrjárat az első munkanapon Gyárunk­ kollektívája bizakodva, fegyelmezetten látott munkához A jól végzett munka tudatában vidám hangulatban, ének-, zene-, trombitaszó és pezsgősüvegek durranása kí­séretében búcsúztattuk az óévet. Aztán az új évi jókívánsá­gok közepette bizakodva léptük ígérkező 1973 küszöbét. Ilyenkor az a reményteljesebbnek szokás, hogy mindenki terveket kovácsol, így van ez rendjén, hiszen mai fejlődő életünk ezt parancsolóan elő is írja. Miután kiürítettük az ünnepi poharat, elfogyasztottuk a finom falatokat, január 2-án annak rendje-módja szerint munkához látott a gyár kollektívája. Kedden reggel egy olyan év dolgos hétköznapjai kez­dődtek, amelyben mindannyiunknak többet kell nyújtani. Többet, mert jobban, vidámabban akarnak élni, és erre hívta fel figyelmünket az MSZMP Központi Bizottság november 14—15-i állásfoglalása is. Elegendő rendelés Üzemi őrjáratunkat a gyár főkapujánál kezdtük. Itt új­ságolták, hogy az első mun­kanapon fegyelmezetten meg­történt a „beszállás”, csupán két dolgozó került a későn­­jövők listájára. A termelő gyárrészlegek közül elsőként a huzalműhöz kopogtattunk be. Vágvölgyi Tivadar, gy­árrészl­eg vezető éppen az operatív terveket forgatta. — Gyárrészlegünkben zök­kenőmentes volt az átmenet. Van alapanyagunk és a bú­torrúgó kivételével kielégítő a remdülésellátottság is — újságolta. — Ami különösen megnyugtató: az új év első munkanapján több olyan munkás jött felvételre, akik korábban a huzalműben dol­goztak, valamint Megkezdtük a C02, a bútorrúgóhuzal- pácoló áttelepítését, amelyet január 8-ig helyezünk majd üzembe. kimelegítő Új helyre került a kemence is. 1973- ban 6,1 százalékos mennyisé­gi emelkedést tervezünk. E célkitűzések, valamint a re­konstrukciós feladatok meg­valósulása érd­ekében erősíte­nünk kell kooperációs kap­csolatainkat a műszaki fej­lesztési főosztállyal, valamint a KSZGY-vel. Nagy lendülettel láttak­­ munkához ezen a napon a hengerészek is. Laczka János gyár,részlegvezető elégedetten nyilatkozott. Jó kilátások — összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben vagyunk, mint egy évvel ezelőtt. Nin­csenek alapanyaggondjaink és jónak ítélhető meg a rende­lés, — valamint a munkaerő­­ellátottság.­ Feladataink na­gyobbak. Úgy tervezzük, hogy az elmúlt évi termelési volu­menünket hét százalékkal nö­veljük 1973-ban. A mennyisé­gi törekvések mellett különös gondot kell majd fordítani a vezetés színvonalának emelé­sére. Az 1971. decemberében megjelent párthatározat, am­ely szervezés az üzem- és munka­további tökéletesí­tését sürgette még gyárrész­legünkben is sok kívánni va­lót­ hagy maga után. Éppen ezért most olyan programon dolgozunk, amely elsősorban a vezetési színvonal további tökéletesítését irányozza elő. A kovácsoló gyárrészlegben Molnár József üzemfőnök már gondokról, akadályokról is tett említést. — Gyárrészlegünk új évi belépése nem zökkenőmentes. Az elmúlt éviben bevezetett új gyártmányok előállítása akadozik m­a miatt. a szerszámok hiá­a napokban Továbbá ezekben vesszük javítás­ba a szántóvas kemencét és hengert, amely ugyancsak nagy feladatot jelent. Alap­­anyaghiányunk is mutatkozik, amely akadályozza, a borona­­tárcsák és csőkarimák folya­matos gyártását. Az 1973-as évben a kereskedelmi főosz­tállyal tovább folytatjuk majd a piackutatást, főként a talaj­­megimunikáló alkatrészek ke­­rülnek majd szóba a tárgya­lások során. Gyártmánybőví­tést tervezünk a csavarüzem­ben is, amellyel újabb termék exportálására nyílik majd le­hetőség. Figyelembe véve a párt Központi Bizottságának állásfoglalását, gyárrészle­günkben olyan szervezési uta­sítást készítünk, amellyel biz­tosítani kívánjuk a hatékony­ság növelést. Végül az öntödei gyárrész­leg vezetőjét, Gubán Miklóst kerestük meg, akii az alábbi­akban fejtette ki véleményét. — Bár­mennyire is a meleg­­üzemek közé tartozunk, mégis fűtési gondjaink vannak. A hideg csarnokban problémát okoz­­ástalan a formázás és a kilo­minőségű termék előállítása. Reméljük, azon­ban, hogy­­ mielőbb elhárítják ezt az akadályt. Első negyed­éves rendelésállományunk biztosított, amely kedvező re­ményekre jogosít fel bennün­ket. A mai napon­­ kezdte meg üzemelését a kétajtósra átépí­tett Martin kemence. Adago­lási nehézségekkel küzdünk, de remélem mielőbb túlju­tunk a kezdeti nehézségeken. A vasöntödében zavartalan volt az indulás, az első na­pon kokillát, alaptáblát és gépöntvény­t állítottunk elő. Sikeres átmenet A tehát: véleményekből kiderült kisebb akadályokkal kezdetét vette egy újabb esz­tendő, amelyben a dolgos hétköznapok minden bizon­­nyal mozgalmasabbak lesz­nek, mint korábban -bármikor. Már az első nap is ezt pél­dázza, hiszen gyári kollektí­vánk nagy ügy­buzgalommal látott munkához. És hogy nem volt törés az új eszten­dőben, való átlépéskor, erről a keddi termelési és szállítási eredmények is tanúskodnak: Az első munkanapon 1112 tonna terméket szállítottunk ki, ami 161,6 százalékos terje­dménynek felel meg. összeírások január 12-ig Tanácsválasztásokra készülünk Ez év tavaszán­lasztásokra készülünk. tanácsrá­Ennek érdekében szükségessé vált az állampolgárok összeírása, hogy a választók névjegyzékét el le­hessen készíteni. Az összeírás­ról szóló plakátok már meg­jelentek a megyében, így Sal­gótarján utcáin is. A számlá­lóbiztosok pedig munkához láttak. Városunkban, Salgótarjánban a munkát 69 összeíróbiztos vég­zi — elsősorban pedagógusok, tanácsi dolgozók, nyugdíjasok —, akik általában nagy gya­korlattal rendelkeznek, mert már többször végezték ezt a fontos feladatot. Annál is in­kább, mert Salgótarjánban huszonhétezer személyt kell felkeresniök. Az év első nap­ján gyakorlatilag elkezdődött az összeírólapok kiosztása. Eze­ket legkésőbb január 6-ig megkapják a választópolgárok. A biztosok legtöbb esetben a délutáni vagy esti órákban ke­resik fel a családokat, hogy azokat is megtalálják, akik nappal dolgoznak. A lapokat azonnal ki lehet tölteni, ille­tőleg az összeíróbiztos meg­mondja, mikor jön a kitöltött lapokért. Az eddigi gyakorlat­tól eltérően, újdonságnak szá­mít, hogy az összeírólapokon a személyi igazolvány számát is fel kell jegyezni. Az összeírólapokat legké­sőbb január 12-ig összeszedik a biztosok. Készülődés az MHSZ 25. évfordulójára A Magyar Honvédelmi Szövetség 1973-­ban ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Vállalatunk MHSZ tartalékos klub tanácstestülete e jelentős esemény figyelembevételével állította össze éves munka­programját, így a rendezvé­nyek, elő- és utóképz­és, a kü­lönböző foglalkozások, összetett honvédelmi, valamint járőr­versenyek mellett kiállítást is rendeznek majd ebben az év­ben. A negyedévszázados fennállását ünneplő MHSZ munkájáról átfogó képet nyúj­tanak majd a vállalat dolgo­zóinak. /ább V. Közeleg a félévi bizonyítvány­osztás ideje, s kezdődik a pá­lyaválasztás időszaka. Gyárunkban csaknem húsz féle szak­mában képezhetik magukat a fiatalok. A szakmunkástanu­lók korszerűen felszerelt tanműhelyben sajátíthatják el a szakma mesterfogásait A salgótarjáni villát kedvelik országszerte a gazdaságokban. Képünk: villaegyengetés Elkészültek a szocialista munkaverseny vállalások 1973. évi irányelvei i­ verseny alapvető célja a munka hatékonyságának növelése Levél a vállalat igazgatójától és a szakszervezettől Az előzetes becslések szem­ben lehet megoldani dolgo­k­at a szocialista munka­ver­seny tavaly jelentősen hozzá­járult a gyár gazdasági ered­ményeinek javításához, végleges értékelést csak a kö­­­vetkező hetek munkája hozza meg. Ám ezekben a napokban már minden üzemben, szocia­lista brigádnál gondosan formálják az idei munka­verseny vállalásokat. Ezeknek a vállalásoknak az elkészítéséhez kíván a vállalat gazdasági és mozgalmi vezető­sége segítséget nyújtani a rö­videsen nyilvánosságra kerülő „Munkaverseny irányelvek”­kel. Az irányelvek részletesen kitér mindazokra a feladatok­ra, amiket 1973-ban a munka­verseny révén ered­ményesek­ záinknak. Hangsúlyozzák az irányelvek, hogy az egyik legfontosabb felada­tot, a hatékonyság növe­lését a termék és a mun­ka minőségének javításá­val, az üzem- és munka­­szervezés korszerűsítésé­vel, a DH-munkarendszer alkalmazásával, az egyes dolgozók és kollektívák aktív közreműködésével lehet és kell megoldani. Törekedni kell a gyári márka hírnevének megóvására. Foko­zott figyelmet fordítsanak a dolgozók az újítási tevékeny­ség fellendítésére, a műszaki, technológiai fejlődés előmozdí­tása érdeké­ben. A verseny­mozgalom járuljon hozzá ter­mékeink külkereskedelmi ver­senyképességének fokozásához, a lakosság és a termelés fo­gyasztása igényeinek kielégí­téséhez, a minőség javításá­hoz, a munkaidő jobb kihasz­nálásához, az önköltség csök­kentéséhez. Az irányelvek a szocialista­­­rigádmozgalom hármas jel­szavának megfelelően tartal­mazzák a gyár gazdasági cél­jai elérése érdekében összeál­lított javaslatokat, amelyeket a munkaverseny-vállalásokba beépíthetnek a dolgozók. A termelésben részlegenként és műhelyenként — sőt szocia­lista brigádonként — a sajá­tos tennivalóknak megfelelően segítik az irányelvek a válla­lások megfogalmazását. Részletesen tartalmazzák a gyárrészlegek 1973-as termelési tervét, tehát eh­hez mérve készülhetnek el a munkaverseny-válla­­lások. A tanulással és a tovább­képzéssel kapcsolatban az­­ irányelvek differenciáltan ajánlják a lehetőségeket a szocialista brigádoknak — a fokozatuknak megfelelően. Részletesen kitérnek az irányelvek a tömegszerve­zetekben javasolt tevé­kenység és a kulturális tevékenység lehetőségeire is. Végezetül a szocialista élet­móddal kapcsolatos javaslato­kat részletezik. A munkaverseny-irányelvek rövidesen eljutnak a címzet­tekhez, hogy segítsék a válla­lások elkészítését. Az irányel­vekkel azonban levél is érke­zik a szocialista brigádveze­tőkhöz és a részlegek gazda­sági vezetőihez. A vállalat igazgatója és szakszervezeti titkára által aláírt levelekben a vállalat munkaversenyének első számú felelős vezetői ajánlásokat és jótanácsokat közölnek a címzettekkel, egyben közlik a verseny szer­­­vezésének feladatait.

Next