Tarsadalmi Szemle – 1986.

7. szám - Kulturális életünkből - Fülep Ferenc†: A történelmi rang kötelez (Magyar Nemzeti Múzeum)

KULTURÁLIS ÉLETÜNKBŐL A történelmi rang kötelez Magyar Nemzeti Múzeum Az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum - Európa egyik legrégibb múzeu­ma - a múlt század folyamán igen sokolda­lú, „mindenes" gyűjteménnyé fejlődött, amelyből a század végi specializálódás so­rán rendre kiváltak és önállóvá lettek a mai nagy budapesti közgyűjtemények (Iparművészeti, Néprajzi, Szépművészeti, Természettudományi Múzeum). A Nem­zeti Múzeum szerepe nem korlátozódott Budapestre, a század második felében a társadalmi kezdeményezés útján megala­kuló vidéki múzeumok szakmai, szellemi támogatását is magára vállalta. Az anyaintézmény, a Nemzeti Múzeum alapjában véve oly közgyűjteménnyé „sze­gényedett", amelynek gyűjtőköre a régé­szeti és a történeti jellegű emlékanyagra terjedt ki, és ezeket foglalja magában nap­jainkban is. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy felkutassa, megőrizze és közkinccsé tegye a hazánk területén élt népek régészeti emlékanyagát a legrégibb időktől kezdve, majd a magyar nép régé­szeti és történeti emlékeit a honfoglalástól napjainkig. Ez a történeti örökség korunk felé közeledve egyre sokoldalúbb és a Nemzeti Múzeum számára az egyes kor­szakok teljes életének bemutatására vonat­kozó forrásanyag megőrzését jelenti. Dr. Fü­lep Ferenc posztumusz írását közreadva megjegyezzük: a hirtelen halál megakadályozta a szer­zőt, hogy cikkét teljesen befejezze; az egyetlen rövid kiegészítést és törlést - szóban elhangzott kívánságá­nak megfelelően - munkatársa, a múzeum tudományos titkára, Cs. Lengyel Beatrix hajtotta végre a hátraha­gyott kéziraton. (A szerkesztőség) A Nemzeti Múzeumnak mindenképpen rendelkeznie kell az egyes történelmi kor­szakok életének fő vonásait bemutató tár­gyi emlékanyaggal. Ez igen nehéz feladat az egyes országos múzeumok gyűjtőköré­nek átfedései (például Nemzeti Múzeum újkori osztálya, Munkásmozgalmi Múze­um stb.), a nagyfokú specializálódás és a szakmúzeumok széles hálózatának kiépü­lése miatt. A népünk történetének komp­lex bemutatását célul kitűző kiállítást ma már csupán a Nemzeti Múzeum gyűjtemé­nyéből megvalósítani nem lehet. Segítségül kell hívni például a műszaki, mezőgazda­sági, irodalmi, művészeti, munkásmozgal­mi stb. anyagokat. Hogyan tudja ellátni a Nemzeti Múze­um klasszikus hármas múzeumi feladatát: az emlékanyag összegyűjtését, megőrzését, bemutatását, illetve feldolgozását? A gyűjtőmunka az őskortól egészen a napjainkig terjedő emlékanyag gyűjtését jelenti, főleg régészeti ásatások, vásárlá­sok, ritkábban ajándékozás révén. A régé­szeti kutatásoknál nagy problémát jelent, hogy ezek igen költség- és munkaigénye­sek. A vásárlások terén legfőbb gondunk az, hogy a műtárgyárak emelkedésével a múzeumok szűkre szabott költségvetése nem tud lépést tartani, így a történeti fejlő­dés szempontjából fontos, még kiemelke­dő történeti személyekhez fűződő, sajátos tárgyak is gyakran magánemberek kezébe kerülnek. Kevés lehetőségünk van külföl­dön lévő magyar vonatkozású anyag meg­vásárlására. A gyűjtemények gyarapodása

Next