Társadalmunk, 1936 (6. évfolyam, 3-44. szám)

1936-01-17 / 3. szám

Megjelenik minden pénteken VI. ÉVFOLYAM , BUDAPEST, 1936 JANUÁR 17 3. SZÁM­ ­ Mindenkinek magánügye a vallás, mindenki annak a vallásnak a dogmái szerint fordul Istenhez, amelyben ne­velkedett és senkinek nincs semmi joga hibáztatni valakit azért, mert lelki meg­győződésből egyik vallásról áttér a má­sikra, serildnek sem jut eszébe Heine kereszténységén csodálkozni és azon sem ütödhet meg senki, hogy egy hires lipótvárosi papírkereskedő-cég tulajdo­nosának fiai a római katholikus val­lásra tértek át és ma buzgó önsanyar­gató, tépelődő és aszkéta tagjai a néma karthausi szerzetesrendnek. Tőlünk áll a legtávolabb az, hogy még csak állást is foglaljunk ilyen vallási kérdésekben, mert olvasóink között mindenféle val­lású ember van. A mi vallásunk a sze­r­zetet, az emberség, a könyörület, a jóság és a tisztalelkűség vallása és mindegy számunkra, hogy katholikus, református, zsidó, vagy mohamedán templomokban prédikálja az igaz embe­riség e nagy dogmáit a plébános, a tisz­­teletes, a rabbi, vagy az uléma. Ezért nem lesz a „Társadalmunk“-nak egyet­len egy olvasója sem, aki bármilyen így gyógyít egy „csodadoMor** Amitől egy öreg görög tűzbe jött Pesten JajtáM Cárnak a nők amulatá Egy pesti nagybank szenzációs bélyegüzlete Ilyen háziasszonyba spóroltunk! Szomorú tanulság a szegedi tüntetések ügyében Elhagyta ősei hitét a NÉP ajak-hébere

Next