Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-06-10 / 46. szám
fS2 tartó, vagy a’ henger’ domború felületén messzelevő más apróbb tömegekhez, mint a’ bujdosókat ezen átvitt csillagokhoz képest; ’s nagy örömmel látja ezen rendszernek igazságát. ’S ekép legközelebb lehetnek hozzánk a’ szemközt (p. o. a’ Hattyú, Szögmérő )’s a’tetőleg, oldalvást ’s alattam fekvő függők; legmesszebb pedig az átelleni félkör’ csillagai, mellyek nem úgy vannak tőlem csak oda vetve; különösen pedig a’ velem általzólag ellenkező henger, melly van a’ Siriusnál, azért itt legkeskenyebb is az öv, valamint nálam legszélesebb. De nem kell feledni, hogy ezen rendszer csak a’ nap’ középpontjából indúl ki, azért vittem szememet mindenüvé;de a’föld’különböző helyzete is csak az egésznek fekvését, nem pedig a’ leírt rendszert változtathatja. Hogy helyzetünk a’ mondottnál egyéb nem lehet, nagyobb bizonyosság végett lássunk még némelly parallel ’s egyenes sphaerai helyzeteket. Ha az övön felülről jövök alá a’ tengelynek részéig, akkor a’ tetőleges csillagokat sehová sem vihetvén, azokat hozzám hozom, ’s az oldalimon levőkhez ragasztom tetőlegesen; az öv’ közepét parallel vevén, eltaszítom a’ Hattyúig, ’s hátul is a’ Szögmérőig. Fenmarad még alja és oldalai; alját szintolly sűrűn taszítom az átelleni félövre, valamint a’ tengely alatt résznyi mélységemben a’felsőket fölvetettem; az oldalimon levők pedig felülről a’ tengelyre le, alulról pedig fölvitetvén, ezekhez kétfelől, mint feljebb mondottuk, nyilásos falat csinálnak; mellyek pedig oldalvást, a’ tengelyen felül, kétfelől a’ henger’ felületén , vagy befelé ezekhez közel esnek, ’s az eddigiekhez sehová sem vitethettek, kitüremlítem; ’s engemet sphaerice úgy körülfolynak, mint előbb * résznyi tengely-mélységben körülfolytak, csakhogy itt felül fogom magamat látni az övön, ’s a’ nyílás’ helyén az alsó félövet alattam. Ha pedig oldalvást helyezem magam’, akár így, akár amúgy, a’ henger’ szélességi tengelyének végére, mindkétfelől oldalvást egész kört látok; beljebb menvén pedig, innét is túl is, rész tengelyszélességre, állási fél körömön egyik felől p. o. bal felől, sphaerbe távul eső csillagokkal leszek az átelleni fél övtül a’ tetőpontig (zenith) befoglalva; de innét jobbról másik oldalúig mindig sűrűdnek a’ csillagok, valamint a’ láb-ponttól (nadir) is jobb oldalomig; itt pedig csillag-falat fogok látni, melly az alsó félkörrel egész övet képez. És így a’ csillagokat az égi övön mindennemű helyzetükben előadám; mert a’ mi még lehetséges, azt ezekből könnyen kivehetni; így p. o. hogy legalább is magunk körül csillagokat ’s nyílást lássunk, a’henger’ magassági tengelyének részéig föl kell mennünk, különben felül falat, körültünk pedig, minél alább jövünk, annál kevesebb csillagot látunk bolyongni; s résznél feljebb a’ tengely’ hosszáig pedig mindig nagyobb nyílást és keskenyebb falatra’ tengelyen pedig, mint láttuk, semmi falat, az átelleni övön kívül, de annál arányosabban szemlélnék sphaeránkat fél-övünk’ minden csillagival sűrűn behintve; — a’ tengelyen felül pedig mindig nagyobb falat, és semmi nyílást alattunk. — És igy bármellyik oldalon a’ szélességi tengelyen kissé bemenvén, körültem sphaerámon néhány csillagot, de az ellenkező oldalon annál tömöttebb csillagfalat; általjában minél inkább ritkulnának egyik oldalomon a’ csillagok, annál jobban sűrűdnének a’ másikon, mig végre a’ tengely’ középpontján az arányosság, mint láttuk, helyre állna. — Minden egyéb halántékos sphaerai helyzetet is az övön a’ mondottakból kimérhetni; most többel nem vesződöm. És így látnivaló, hogy mi a’ magassági tengelynek, az öv’ középpontjától fölfelé, ’ részén állunk, és így a’ szélesség’ közepén a’ mondottakon kívül mind azért, mert a’ két fal’ közép szélességével nyílásunk’ közép szélessége * résznyi arányban van; mind pedig azért, mert a’ két fal köztti csillagok sűrűbbek lennének, ha alább, ’s gyérebbek vagy épen semmi, ha feljebb mennénk. Mert az utolsó esetben a’ mingyárt felettünk levőkbül kevesbet vethetnénk oda, a magok a’ felületesen tetőleglevők a’ nagy fal-nyilás’ közepén pedig figyelmet sem érdemelnének; noha most is gyéren játszanak, és nincsenek sphaeránkéival arányban, de arányban ezek nem is lehetnek, mert minthogy a’ tetőpontiak v.zemben levők csak magukra maradnak, és sehova sem vitethetnek, ritkásan ’s apróknak látszanak az oda vetettekkel együtt; de még magasságukra nézve is; e’ mellett a’ látás is a’ mindig domboruló íven, mintegy tangens által, a’ sphaerából kilöki, ’s így igen megmesszítvén ritkítja azokat. Hogy pedig leginkább ezen rendszer áll a’ henger-alakzatra nézve, világos főleg abból, mert minden csillagi tüneménynek, ’s mostani helyzetünk’ magyarázatának egészen megfelel; különben csillagaink körültünk egész öves sphaerát sem képeznének; de lám bujdosóink is, jóllehet ezek a’ csillagokra nézve figyelmet alig érdemelnek, 20 foknyi szélességű övön, ’s ekép henger-alakzatún, forognak a’ nap körül; annál is inkább illy henger-alakot kell betölteni a’ csillagoknak, mellyek, a’ mint az övön magasabban vagy alább esnek, kisebb nagyobb köreikkel, ’s minden képzelhető csomóikkal vagy is átszegési szélességikkel ’s viszonos vonzóerejükkel csak illy formát képezhetnek középpont - körüli periodicus pályájukon. — Hogy pedig a’ Skorpió és Nyilak köztli nyílás’ közepén vagyunk, ez mintegy kézzelfogható, mert itt vagyok a’ nyílt égöv’ közepén, hásmét a’ két hemisphaera’ övnegyedeig nyílást formálhatok; továbbá, mert itt legszélesb a’ nyílás; mert valamint az erdőben levőknek a’ köröslegálló fák ritkábbaknak látszanak, mint p. o. az előttünk levő fa-sor (alléé), melly végtére összemenni, ’s csak egy fa-rendet látszik képezni, úgy állunk mi is, és csak egyedül itt állunk úgy, a’ körösleg minket befolyó csillagokra és csillagos allééra v. a’ két övnegyedre nézve, hol a’ nyílás egyedül legtérebb, ’s a’ csillagfalak legkeskenyebbek. A’ mi ezen csillagok’ forgását illeti, minthogy a’ nap, mikép a’ foltok mutatják, tengelye körül forog, ezen forgás már szükségkép fölteszi előbb annak a’ bujdosók’ hasonlatosságáról is egy középponti erő körül periodicus forgását; ’s ez lesz a’ többi csillagnak is, mint megannyi magától fénylő napnak, sorsa. Övünk’ henger-alakzatát úgy szólván bebizonyítani sem kell, mert rá nézve is ollyannak látszik, kivált a’ nyitatlan övön; ha pedig nem forognának azok, illy henger alakú tömöttséget nem képeznének, hanem arányosabb távolságokat, mindegy