Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-05-04 / 36. szám
Dürrensteint elhagyván mint egy tündérvár villant szemünkbe a’ dicső göt1 w eh-i apátság, melly a’ Duna’ jobb partját képező térség’ ölén egy magányban felmeredő hegycsúcson fenyeleg, a’folyamtól körülbelül egy órányi távolságra. Méltó testvére a’ melki apátságnak; sőt mű- ’s tudományos gyűjteményére nézve ennél gazdagabb. — ’ Göttweih-hal egyenes vonalban éjszakra , mindjárt a’ Duna’ jobb partján Mautern város áll, honnan fahidon, — ’s ezen egy hid létezik a’ Dunán Linz és Bécs közt, — a’ túlparton szemközt fekvő Stein városkába juthatni. Steint, a’ vele egy magistratus alatt levő Krems várostól, kies liget választjael, mellynek szélén közel a’ díszes kremsi katonalaktanyához áll az 1505 ben Dürrenstein alatt elesett Schmidt tábornok’ egyszerű emléke, diák felirattal. — Krems felépült város egy hegyó lejtőjén ; keritésfalai és tornyai fenállnak most is. Keleti oldalán, egy völgyön fut le a’ Dunába Krems nevű patak, mellyen, úgy emlékezem, 1826 óta lánczhidacska áll. — Kremsben létemkor az oda közellevő, ,C o r v i nus-burg nevű romot emlegeték előttem, azonban nem vehettem időt ezen rám nézve nevénél fogva érdekes omladékot megszemlélni. — Kremsen alul a’ Duna’ bal partjától messze vonulnak a’ hegyek, és szélesen kiterjedő sikság nyílik éjszak felé. A’ folyam’ medre elszélesül, és számtalan fűzfával borított szigetek közt rohan egész Bécsig. Még a’ gyönyörű Göttweih előttünk lebegett, midőn a’ jobbra-eső nagyrészint ép váracska Ildenburg alá értünk. E’ vár, ’s a’ hozzá keletre eső mezőváros és csinos mulatóházak Geymüller báró’tulajdona. — Majd a’ jobb part is ellaposul ’s néhány helységen kivül semmi változatost ’s unaloműzőt nem látni; mig a’ jobbról feltűnő kellemes arczu Tulln város alá nem érkezőnk. A’ város alatt kezdődik a’ termékeny tullin - mező. Alább újólag forgók közt lebegett el hajónk. — éjszakra messze a’ síkság’ közepén a’ magányosan emelkedő Kreutzenstein-i omladék, a’ déli parton pedig az olly igen ismeretes Greifenstein nevű rom sötétlik , egy a’ Dunáig nyúló hegyág’ nyugati oldalán. — Elmaradván balra Kornenburg, egy terjedelmes város, a’ sz. Ágoston-rendnek pompás apátságával diszeskedő Klosterneuburg város mellett lebegénk el. Klosterneuburgban őriztetnek az ausztriai herczegi korona, ’s ékességek , ’s itt láthatni a’ legnagyobb hordót Ausztriában. — Végre az ausztriai hgek’ egykori lakhelyökkel büszkélkedő Leopoldsberget elérvén, az alatta elterülő Nussdorf-nál kiszállónk, minthogy itt a’ mindenünnen Bécsbe érkező hajónak meg kell állapodnia, —’s az innét Bécsbe járó társasági kocsin helyet foglalván, kevés idő alatt a’ főváros’ kebelében valánk. Záradékul azt jegyzem meg, hogy ezen futólagos leírásban, nem akarván Olvasóimat a’ puszta nevek’ hosszú sorával untatni, — csak a’ legnevezetesb s érdekesb pontokat, — romokat ’s városokat emlitém meg. Az itt megnevezetteken kivül, még számos pompás kastélyra , ’s egy vagy más tekintetben érdekes helyre talál az utazó. Továbbá az itt előadott tájképek is törpénél törpébb rajzok, mert ugyan van-e toll, melly a’természet’ csudás képeit úgy tudná a’ lélekekibe varázsolni, hogy azt olly tökéletesen felfogja, mintha a’ szemek látnák. Végül javaslom azoknak, kik e’ Bécstől Einzig terjedő sétautat megtenni akarják , hogy jó útmutatókönyvvel lássák el magokat, ha a’ partok’ nevezetességivel tökéletesen megismerkedni kívánnak. Ajánlható a’ következő czimű: „Pitoreske Donaufahrt von Ulm bis Konstantinopel et.c. mit einer Stromkarte Wien 1838.“ 12 rét. — mint szinte az úgyhiszem Kochtól 1838 közepén kiadott: „Donaufahrt von Linz bis Wien“, különösen a’ hozzá’mellékelt madárperspectiv szerint készült Panorámájáért a’ Dunapartjainak. Telegi. A temesvári orvos-egyesület. Dr. Czilbhert Robert’ az Orvosi-tár’ ez évi 12dik számában ezen tudományos folyóirat’ ’s orvosi egyesületek’ ügyében irt jeles értekezését legélénkebb örömmel olvastuk; mert olly tárgyat terjeszt élőnkbe, melly mindnyájunkat leginkább érdekel; osztályunknak olly sebeire figyelmeztet, mellyeknek fájdalmit nem egyszer életében már mindegyikünk érzé; ’s végre ezeknek gyökeres kiirtására olly gyógyszert ajánl, mellyben részesülhetni mindnyájunknak legnagyobb dicsőség. De örömünknek még más , egyedül csak bennünk fekvő oka is volt: az t. i., hogy olly orvosi egyesület’ létesülése , mellynek czélja tudományos közlekedés, vélemények és tapasztalások’ kölcsönös cseréje , kétségek’ eloszlatása, igazságok’ kifürkészése, szóval: min magunk’ ’s azon áldásteljes tudománynak, mellyet életpályául választónk, emelése ’s tökéletesbítése, nálunk már nemcsak jámbor kívánság, hanem életerős , szép gyümölcsöket ígérő valóság. Nem kerülő el figyelmünket, milly üdvös következményei lehetnének a’ honunkban széllyelszórt ’s szerény homályban lappangó elemek’ illynemü központosításának, millyenről mi ugyan nem álmodhatunk, minthogy annak létre-juttatására erősebb vállak kivántatnak; de a’ mi tőlünk kitelhetik, végrehajtani szent kötelességünknek tartok. Így történt, hogy a’ múlt év’ vége felé, egy ezen szab. kir. városban alapítandó orvosi egyesület iránt mindnyájunk között csak egy levén a’ vélemény, a’ tárgy azonnal tanácskozás alá vétetett, ’s köz kivánatunk, némi áldozatok’ daczára is, olly szerencsésen sikerült, hogy folyó évi január’ első napján már első rendes ülését tartható tizenhárom itt lakozó orvos, négy sebész ’s szintannyi gyógyszerészből álló társaságunk, melly ugyan még nem foglalja magában teljes számát az itteni gyógyszemélyzetnek, minthogy némelyek, valószínűleg fontos okoknál fogva, még nem egyesültek velünk; de kik, mint alaposan reményijük , zsenge intézetünktől nem sokáig fogják elvonni segédkezeiket. — Hogy czélunk tudományunkban előrehaladás, az érintettekből kitetszik, ’s azért körünkből a’ széles terjedésű orvosi tudománynak semmi ága ki nem zárhatjuk; de minthogy még's reánk nézve a’helybeli viszonyok legérdekesbek, sőt elkerülhetlenül szükségesek, már ennél fogvást is ezeknek adunk első helyet,’s ezekről értekezünk mindenekelőtt, havonkint kétszer tartandó ülésinkben, azért az időjárást, a’ lég-é s hévmérő’ mindennapi változásait, a’ szelek’ forgásit szorgalmasan vizsgáljuk; így szinte a’mindenkori kórállapotot figyelmes szemmel tartjuk ’s az ülésekben előterjesztjük , végre a’ gyakorlatban tett észrevételeinket ’s tapasztalatunkat a’jelen tagokkal közöljük ’s tudományunkba vágó dolgozataikat felolvassuk; igyekezendünk ezeken kivül idővel lakhelyünk’ ’s a’ körülfekvő vidék’ geologiai’s természettörténeti viszonyait is megismerni, ’s ha lehetséges , megismertetni másokkal is. Mindezekkel még is csak csekély sikerre számolhatnánk, ha a’ tudós külföldnek tudományunkban tett elöléptei’s haladásáról időrül időre tudósításokat nem merítnénk , melly végre némelly orvosi folyóiratok’ tartása nélkülözhetlen. Tartjuk pedig ezeket: 1) Orvosi Tár, 2) Walther u. Gräfe’s Journal , 3) Schmidts Jahrbücher, 4) Medizinische Jahrbücher des österreichischen