Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-05-04 / 36. szám

36. szám 1839. Pest, május 2­4. Dunaparti tájképek , LINZTŐL — BECSIG. Cs­ege.) St. Nicolai elmaradván , a’ hasonlag balra eső S­ar­mings­teiu nevű torony- omladékot érők, melly a’ Sár­m­in­gb­a­c­h-­nak Dunába ömléséhez, közel a’falu feletti hegy’ oldalán, áll gyászolólag. — A’ Duna’ szo­rult völgye ismét tágulni kezd , ’s a’ tájék szelídülni. A’ parton itt ott vetések hullámzanak. A’ hegyek azon­ban még mindig parthosszant húzódnak el; ’s ormaik­ról két rom: Hirschau, ’s jobbra a’ méltóságos Freyen­stein látszanak alá a’ szűk völgybe.— Laposulnak a’ hegyek, és visszavonulván a’ par­toktól, völgy’s folyam elszélesül. A'láthatáron felbuk­kan a’ szép Persenbeug, ’s gyönyörű képet alkot a’ vele szemközt fekvő Ips várossal, ’s több kastély­­lyal. — Persenbeug, császári mulató-kastély , a’ bal parton áll magas sziklafokon , mellynek lábát nyu­gatról a’ Duna’ hullámai mossák. A’ kastélyt keletről szépen rendezett gazdag gyümölcsöskert határozza. Job­­ra , az Ips folyam’ torkolatjától kezdve, az úgyneve­zett Ipsfeld terül­ el, a’ Duna’partján diszeskedő barna fallal ’s tornyokkal kerített Ips várossal. — A’ Duna Persenbeugnél délre kanyarodik, és miután az úgyne­­­­vezett böse Beug­e-t képezé , Sausen­stein­on alul, tér ismét előbbi folyásával egyenes vonalba. — Sausenstein a’jobb parton fekszik , egy zárda’ omladé­­kival. — A’ bal parton majd kellemes szőlőhegyek vo­nulnak el egészen a’ még «jótova eső Krems városig; jobbra pedig termékeny térség nyulik­ el, melly Mark alatt végződik. A’ Duna’ bal szélén a’ kecses­ alakú Marbach várost értük , hol az ordinare-hajók ki szoktak kötni, ’s az első napi út eddig tart. A’ város felett magas te­tőn díszük Ausztria’leghiresb bucsujáróhelye Maria- T­a­féri, hova évenkint közel 100 ezer ember za­rándokol; M­a­r­i­a - T­a­f­e­r­i­n­é­l a’ legfenségesb ki­látás nyilik a’ messze elhúzódó hegylánczokra. — Marbachot ’s a’ közel, aggkoru Pech­lain vá­rost elhagyván, a’ hasonlókép balraeső Weideneck — gyönyörű rom — alatt lebegett el hajónk, ’s a’leg­­felségesb palota felé közelgőnk , mellyet valaha szem látott ; ez pedig a’ mölki apátság. — Az elszélesű­lt , és Málk alatt öbölt képező Duna csöndesen folydogál, tán hogy időt nyerjen az utazó a’ mölki apátságot csu­dál­ni ; mert ezzel fekvésre és kinézetre nézve, —né­mi részben tán Budavárt, Péterváradot, ’s az egykor elkészülendő esztergomi basilikát ’s érseki kas­télyt kivéve —a’ Duna’mentiben egy hely sem mér­köz­hetik ; sőt a’ most nevezettek sem bírnak olly fejedelmi fényességű alakkal. Ezen apátságot is a’sz.r­oltáni zár­da’ hires építője Praudauer emelte VI. Károly csá­szár alatt. Az egész, több udvarral ellátva, roppant feltojásdad kerekséget képez, ’s egy, három oldalról fal­­meredekségű­, hegy’ tetején kevélykedik. A’ homlok-é­pület’ közepét tágas galleria foglalja­ el , mellyböl gaz­dag kilátás nyilik a’ nagy természet’ kedvelőinek. A’ gallérjával átellenben középett emelkedik a’ szentegy­ház, mellynek homlokán sz. Leopold és Kálmán’ állóképei láthatók; két oldalt pedig három emeletü hoszszu épület­­szárnyak vonulnak el. A’ templom’belseje megegyezik az egész épület’ kül fényével. Mind ezt, mind a’mellékkápol­­nákat gazdag arany­ozat és számos remek­ festvény éke­sítik. A melkinél nehezen van gazdagabb apátság egész Európában ; jövedelme évenkint egy milliónál több­re terjed. —Jeles könyvtára, ’s több rendű gyűjtemé­nyei érdemesek a’ megtekintésre, mint szinte a’ zárdát éjszakkeletre környező gyönyörű kert, melly különösen jeles ’s alant­ termő gyümölcs­ fákkal gazdag.­­ Az apát­ság alatt a’hegy’ tövében nyulik­ el a’ két sorházból ál­ló hasonnevű város ; vele szemközt pedig a’ túlparton Lubereck nevű császári mulatókastély áll, melly a’ Duna’ partján felnyúló torony­ alakú két épületecskéjé­­ért vala kiváltkép érdekes előttem. Máiknél a’ Duna mindkét felől újólag hegyek közé szorul, mellyeknek szikla-oldalin az éjszaki part’ hosz­­szában folyvást szőlők zöldeinek. — Mölköt még el sem vesztem szemem elöl, már újabb regényes tájkép gyö­nyörködtetett. Jobbról kedvesen tekintenek alá meredek sziklafalakról a’ kijavított diszes S c h ö n b ü h e 1 nevű várkastély, ’s alább a’ szomszéd barna kolostor; azon­ban lejebb még meglepőbb a’ magas hegy-ormon koro­­nakint álló A­g­g­st­ei­n-nevü puszta rom , melly, úgy tetszik, nem építtetett, hanem önkint az anyatermészet­től alakíttatott.— A’bal parton számos helységet láthat­ni, régiségre mutató fekete házaikkal. Még Markhez kö­zel az eczetjéröl ismeretes Emmersdorfo­t, majd Aggstein és a’ Teufelsmauer nevű szátfal alatt elhaladván, Hinterhaus nevű váromladékot, és Spitz mezővárost értük , melly város parthosszant el­nyúlván, egy szőlőhegy’ lábát önkint környezi. Spitzen alul az agg templomával hires St. Michael-lel talál­­kozunk. A’ templomtető’ gerinezén hat, köbül faragott nyúl látható, annak emlékezetére, hogy a’ magas hó egykor annyira eltemette a’ templomot, hogy tetején szaladgáltak­ el a' nyulak. — Alább még több ó­ tekintetü mezőváros mellett lebegénk­ el. —A’délre tekeredő Du­nát folytában sziklafalak ’s hegylánczok partozzák ; mig a’ láthatáron balra a’ hires dürrenstein­i rom felbukik , mellyel szemközt a’ jobb parton kis síkság terül­ el. — Dürrenstein, a’ hajdani nevezetes sziklavár , most csak terjedelmes omladék egy hegy’ meredek ’s tar­ lej­tőjén. Úgy látszik, felső ’s alsó várból állott. A’ hegy­­fok’ folyam­ felett álló szélén egy, Prandauer által épí­tett, csinos templomka mosoly az őt idvezlő vándorra.— Dürrenstein’ gyászló omladékához egy gyönyörű rege van köttetve; elbeszélem , minthogy találkozhatnak, kik azt nem tudják. A’ Scott Walter által olly felségesen rajzolt regényes­ életű oroszlánszivü Richárd , midőn a’ szent földi úl hazatérne , ellenségétől VI. Leopold ausz­triai hgt.is elfogatott, ’s ide Dürrensteinba záratott.­­ Ilichárdnak egy Blondel-nevü hű szolgája ’s kedves dalnoka volt. Ez ura’ elfogatását megtudván, egész Németországon át minden várat meglátogatott ’s ki­kérnie, hogy fejd­elme’ börtönét felfedezhesse. Végre Dür­renstein alá jutott, ’s azon toronynál, mellyben urát záratva lenni gyanitá, elkezdett dalolni egy hajdan Ri­­chárd által készített dalt. Elmondván az első verssza­kot elhallgatott; — de a’ torony, mélyén egy hang,— melly Richard’hangja volt, — a’ dalt folytatá; miáltal a’ hű Blondel fellelvén ura’foghelyét, őt rövid idő alatt kiszabaditá. — A’ hű dalnok’ ’s szolga’ emléke átraa­­radt a’ későkorra, ’s számos ballada ’s egyéb költe­mény, dicsőítik nevét ’s tettét. —

Next