Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-05-29 / 43. szám

■JiS. szám 1839. Fest, május* 19. Thierry Ilgoston, A’ mait idők iránti előitéletek’ tömege még most sem csekély; tagadhatlan azonban , hogy ott, hol m­a­­gasb műveltség a’lélek-szorongató formákat s balvéle­­ményeket gyéríti; hol törvényhozás­ és igazgatásban, képviseleti rendszer és szabad sajtó által nyert értel­­m­esség létezik, ott a’ szem a’ multszázadokba is tisz­tábban képes pillantani; mert a’nemzeti élet általok leg­inkább nyilatkozik, és csak az, ki korának irányait fel­fogja ’s élő ideákért él, láthat saját valóságos színük­ben mait időket, mellyek a’ mostani intézvények’ ’s di­vatozó eszmék bölcsője levén, korunkkal szoros ösz­­szeköttetésben vannak. Ezt eléggé bizonyítja az uj fran­­czia történeti literatura ; figyelemre méltó egyszersmind, hogy a’ történetek iránti érdek a’ franczia nép’ alosz­tályában is felébredett. Minden jobbféle történeti fautka egymásután több kiadásnak örvend, ’s a­ resume-ék éven­­kint roppantszámu vevőre találnak. Thierry Ágoston, egyike azoknak, kik a’ tett dolgok’ szellemét felfogván ’s a’ nemzedékről nem­zedékre szállt történeti hazugságokat felfedezvén , általa a’ történetírásnak uj utat tőrének. Főmunkája: „Angolország’ normandok általi meg­­hódoltatásának története­­.“ E’ munka ural­kodó eszméje a' nemzetek’ ellentéte; ’s valóban uj Európa’lé­ele, megh­ódoltatásokon alapulván, nemzetek’ ellentéte, történetei nagy részének forrása; ’s mikép a’ York és L­a­n­c­as­te­r -házak közötti harczokat v­agy a’ franczia zendület ’s úrbéri rendszerünk’ gyöke­rét benne kell keresni. De Thierry minden történeti tü­neményt ebből akarván kifejteni, ’s megfelejtkezvén a’ nemzeti élet’más factorairól, e tekintetben mértéken túl megyen ; mindazáltal övé marad az érdem , hogy azt, mielőtt valaki csak sejtette volna is , tiszta tanná ké­pezte. Az említett munka Angolország­ régi lakosinak viszontagságit ’s meghódítájokkali viszonyait, míg egy nemzetté össze nem forradtak , adja elő. A’ szász jám­bor, munkás ’s többnyire szabad emberekből álló nép vala; polgári társaságában jobb rend létezett , mint más egykorú nemzetekéiben, ’s városait már pompás templo­mok ékesítek ; de hi­ányzott az erő e’ szilaj árkint meg­rohanó éjszaki vad rokonok­ visszaütésére ; mert bár­ha a’ poig búsult ember’ értelmessége a’ vad erőt min­dig legyőzi, az átmeneti helyzetben, midőn a’ vad erő eltűnt, ’s az azt pótolandó szerek még hi­ányzanak, a’ vad rabló elsőséget nyerend. Egy tájnak dánok általi el­foglalását a’ győzelem’ minden borzasztósága követé ; ellenállani nem bírván. Angolhou, ezek’ ismétléseinek szünetüdkül ki,vala téve, igy tehát a' szász nemzeti­ség, ép eredetiségében , neue tarthatá fen magát. Uj e­­ei’őnek kelle kívülről jönni, ’s azt a' normaadók hozák. — Angolhou mostani állapotja , még szebb jövendője, ’s világ’ sorsára eddig volt ’s tovább is leendő befolyá­sa a’ normandok általi meghódoltatás’szüleménye. — A’ normandi uralkodás idézte elő Angolhou’ viszonyait a’ szárazfölddel , mert a’ népek a’’sötét középkorban leg­inkább csak háborúk által közlekedtek.. Ezen uralkodás nélkül Angolhon , fekvésénél fogvást az európai száraz­földiül elkülönözve, magára szorított Chinává változott volna, kényszerülve magának saját civilisatiót terem­teni ; m olly munkát, mellyhez a’ szárazföldön annyi nemzet járulhatott Milly egyoldalú ’s hi­ányos maradt volna e téle szász civilisatio ! — Igaz ugyan ho°gy Vil­mos és társai mindent elkövettek a’ szászokon , mi tes­tet s lelket fájdalommal tölthet el, de erre a’ szomorú szükség kényszerűté őket, s az eredmények igazolhat­nák talán e’tetteket is. A’ plantagenetták alatt a’dolgok más fordulatot venek. Uralkodásuk alatt az átköltözött francziák a’ normaadókra nézve ellenséges helyzetben álltának, és ezen, a’ hűbéri normán­ urakat fenyitő , veszélyek közelítteték őket a’ szász­ néptömeghez ,’s e’ lépés’ resultatuma jön a’ magna charta, v. is a’ hűbéri birtokosok’ sorsát biztositó oklevél, a’ nép’ létén koránsem könnyítendő ; mindazáltal az első lépés a’két ellenséges nemzet’ egymáshoz közelitéséhez meg vala téve. — A’ kérdéses munka’ legérdekesb czikkjei’ egyike a’ Decker Tamás ’s lid. Henrik köztti viszálkodások’ hévvel adott leírása. Mi ezen vitákat szüle ’s élesztő, az nem papi, hanem nemzeti érdek vala. Ezen állítás’ erösítvényeül az egykorú krónikákban elég tanulságot találhatni. Becketnek , az azonkori egyházfinak, Romá­ban tanult diplomatái ügyessége elfelejtető a­ király­­lyal, midőn az angol egyház’ főméltóságával felruházta (minden világi ’s egyházi méltóságban csak idegeneket szokván részeszíteni) , hogy ő a’ sinylő nemzet’magza­­ta, ’s azt utalma alá vehetné. Az egész történet’ lefo­lyása világos példa: a’ papok által egykor gyakorlott hatalom­ szükségéről’s jótékonyságáról. De ha a’szük­ség — e’ minden dolog' lételének alapja — elmúlik , a’ dolognak is el kell enyésznie. A’ II. Ilichárd alatt kiütött zendület a’ szász nemzetiség’ öntudatának végső felsohajtása. Franczia háborúk ’s belviharok a’ törzsö­­kös aristokratiát kipusztitván erős monarchiát alapjá­nak ’s a’ meghódoltatás’ véres nyomait eltörlek, így 1415 ben, midőn a’ gallus-szám­azata VIII. Henrik ki­rályi méltóságra jutott, csak egy nemzetet látunk. Ves­sünk most T­h­i­e­r­r­y-nek a’ franczia történetekrül szóló leveleire is egy pillanatot. Előrebocsátván a’ franczia történetek’ régibb íróinak tévedéseit, Thierry, eldő­­dei’, azaz a’ néptömeg’ históriáját napvilágra hozni tö­rekszik , ’s valóban láttatja is velünk, milly merész­séggel ’s tűzzel vítiak a’ laon-i, senl-i, rheims-i küz­­ség’ (communes) egyszerű polgárai, szabadságjokeit. — Thierry e’ két munkának élte'legszebb 10 évét szentelő, a legyőzhetlen szükséget érze , azt , mi elmé­jét ’s szivét fölhevítő, az igazság’ ’s tudomány érte­­kében a’ világ’ színére hozni. Ez neki roppant munká­ba ’s fáradságba került, de épen ez volt egyszersmind legnagyobb gyönyöre. Munkáji végre be valának fejez­ve , ’s érdemük elismerve.­­Neve elhiesült, de szem­vi­­lága naponkint gyengült, m­ig a napfény, tőle egészen elveszett. „így tehát van a’történeteknek is Homerja‘* E°-y nemeslelkü nő gondossága, lelkének belsővilága, ’s tudományos hatásának eszmélete szolgalnak neki je­­lenleg kárpótlékul az elvesztett javakért! Trefori Ágoston*. IDánczi gozdajázás­(Vége.) Mintha a’ nagy világkormány’ fenséges akarattal volna , hogy a’ legtávolabb országok’ lakosai szakad­at­­lan közlekedés által ujult érintkezésben tartassanak, s egymáshoz közeledjenek, ’s épen azért Ázsia együi.

Next