Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-05-16 / 40. szám
40. szám, Pest, május’ 16.440. filura le tíz. Áldott honunk’ viruló téren Muraköz félszigete nem legcsekélyebb helyet foglal. Szép tájékai’ változósága ’s különfélesége által az utasnak kellemes látványt nyújt; de a’ természetbúvár is szintúgy talál benne több-oldalu kielégítést, valamint az orvos is körébevágó érdekes észrevételeket tehet, különösen némelly népkórokat illetőleg, miket a’ sajátszerü életmód ’s égalj szülnek, ’s melylyek közül főkép a’ golyvát akarjuk kiemelni, mint némelly tájakon szinte honosan előfordulót. Muraköz’ félszigete, Zala megyében, a’ Mura (innét neve) és Dráva által képeztetik , e’ két folyam Légrádnál egyesül; nagysága 16'/^ timföld; határos Stájer és Horvátországgal. Legnagyobb részét a’ nevezett folyamok övezik, ’s csak a’ csekélyebb, u. m. Stajerhonnal határos, ment a’ viztel. Levegője elég szelíd ’s gyönge, azonban tavasz és őszkor sürü ködök bontják. A’ tél soha sem olly kemény, mint a’ szomszéd Stajerhonban vagy Zala’ felsőbb tájain. A’ nyár ellenben , különösen a’ rónákon (melly a’ nagyobb rész) nagy hősége miatt sokszor terhessé lesz, ’s a’ többször következő nedves időjárat, aztán a’ horunkban szokásos, forró nappaloknak hüves éjszakákba átváltozása, végre a’ gyümölcs-, szeszes-italok ’s hús-étkekkel visszaélés, majd csorvás, majd csorvás-epés’s váltólázakra nyújt alkalmat. — Legkellemesb hónap September, pedig mindenkor tulajdon száraz levegője’ tekintetéből. Gyakran uralkodnak délkeleti’s éjszaknyugati szelek. Ama’ zordon szélvészek, mellyek Zala’ felső vidékén, névszerint a’ Balaton mellett, csapongnak, nem érik a’ sziget’ rónáját, mellyet előlük hegyláncz véd. Majd egész hosszában Ternava folyam futja át e’ szigetet, melly számos kis csermelyből eredve, a’ hegyes délnyugati tájról lővén, Xedelicz és Csáktornya mellett keletre iromlik, ’s Légrádon és sz. Mihálon fölül a’ Murába ömlik ’s a’ sziget’főfolyama. — Muraköz, kevés kisebb birtokot kivéve, m. gr. tolnai Festetics László’ ősi tulajdona. Több mezővárost és sok falut számlál. A’ sziget’ főhelye Csáktornya , melly nevet némellyek a’ Csáky-családtól kívánják származtatni, kik azelőtt bírták; azonban hihetőbb, hogy ez a’magyar „csak torony“tól véve eredetét, mivel hajdan eleinte csak csekély volt a’ házak’ száma. E’ hely, érdekes helyeztetése mellett a’ most virágzó ipar által maholnap nem csekély kereskedési piaczczá emelkedhetik, minthogy a’ főút Bécsből Fiuméba és Stajerhonba itt fut keresztül. Az ősi vár, még a’romaiaktól építtetve, most is daczol századinak. Kár azonban, hogy emberek’ keze az időt megelőzte, a’ falak’ egy részét lerontván ’s abból házakat emelvén. A’ vár’ helyében, újabb ízléssel épült kastély áll, a’grófi tisztviselőknek lakhelyül. — A’ sziget’ hajdani birtokosai közé tartozik, a’ magyarhonra nézve történeti nevezetességű feledhetlen szerepet vitt Zrínyi’ család; Csáktornyától nem messze még most is egy forrást Zrínyi kutyának írnak, hol a’ nagy vitéz, mondják, sétálgatott; ezenkívül még aki nyakon egy Zrinyiféle sírbolt is létezik. Csáktornyától egy óranegyednyire, a’ bécsi főúton fekszik a’ festőileg szép sz Ilona vára, a’ sz.ilonai báró Knezewich család’ tulajdona, mellynek nevét a német szabadsági háború örökíti. Úgy vélem, illy falusi jószágon már többé semmi kívánandó nem lehet; olly pompásan dicszité ki a’ természet szépségivel azt. Az épület, magas tornyával, most is magán hordja a’ kolostor’ jellemét, mi azelőtt volt, ’s valami komoly mélázás ül rajta, mivel a’ szabad, mezeileg nyílt ’s derült táj kellemesen ellenkezik.A ’S épen e’ fekvés ragad el, ’s az egészet valóban festőivé’s regényessé varázsolja. A’ vár’délkeleti része, mellyet az országúttól egy nagy kert különt el, az arra utazó’ figyelmét különösen magára vonja. A’ várhoz nagy jegenye-sor vezet. Az épület’ éjszaki ’s nyugati részét egy tölgyerdő veszi körül, mellynek ezer-éves óriásfáji lombjaikon át alig engedik a’ derült eget tekinteni. Az erdő egy parkba vezet, melly valódi angol izlésű, mert a’ mesterségnek itt igen keveset kellé működnie, maga a’ természet alkotván e’földet nagyszerűvé. Halmok ’s völgyek sűrü facsoportozatokkal ékesülvek, gyönyörű rétek ’s hegyközök által váltatnak fel. A’ hegyoldalból tiszta kutforrás ömledez, mellyből több kút elmésen van oda állítva. A’ park’ legfőbb táján egy szőlőskert díszük kellemes mulatóházzal ellátva, mellyen a’ barátságos „*«*(«!“ (istenhozott) fölirat áll; ’s ugyanezzel fogad el a’ vár’ nemes asszonya szinte minden müveit utast, ki falusi birtokába tekint. Bárba Csáktornya és sz. Ilona, kellemes fekvésök, ’s lakóik’ példás vendégszeretete leginkább oda von is mindenkit; mi még is egyéb érdekes pontok miatt, miket a’ sziget nyújt, tőlök tovább haladunk. ’S legelőbb is Peklenicza falu, Szerdahelytől nem messze, a’Murához közel, a’ sziget’ éjszaknyugati részén, annyiból nevezetes, mivel ott kőolaj és nyúlós földszurok folyó alakban találtatik. Dr Zipser ezt már 1817ben megismerteté a’ tudós világgal. Egy év előtt dr Sigmund Károly beutazta e’ tájat, ’s némelly észrevételeket ten, miket barátsága velem közleni szíveskedett. Magam is igen kiváncsi valék e’ természettüneményt láthatni ’s mult évi augustus hónapban meglátogatám azt.— Brodecz patak’ bal partján, melly Peklenicza mellett foly el, mintegy 18 ölnyire a’ parttól, délnyugatra a’ falutól, létezik a’forrás, melly a’ földiszurkot folyóalakban fölveti’s körülte barnán annyira lerakja, hogy 3—4 ölnyire közösleg minden földszurokkal van vastag rétegben elborítva, melly nyáron, kásás folyadéka miatt, mocsárhoz látszik hasonlítni. — Nevezetes távolságra, az ásás alatt, gyakran 1 hüvelynyivel mélyebben a’ föld’ színénél, már találtatik a’ sárga ’s közönséges anyagföld, földszuroktól áthatva, főkép erősen keletfelé a’ forrástól 20—30 ölnyi távolságra a’ folyam’ mentiben. — Érdekes vala látni, mikép egy a’ folyam’ mentiben hat ölnyi hosszú ’s mintegy ölnyi mély árokban , nemcsak kicsinyenkint az vízzel megtelt, hanem látni, miként eleinte csak egyes, utóbb, a’ mélyebb ásásnál, száraos, egyenlő irányban felszállongó gázhólyagcsák támadának, mellyek a’ viz’ színén fölpattantak ’s azokat megnyujtani kisértvén épen úgy égtek, mint történni szokott a’ széngyulatszesznél. Még 24 óra után is bugyogtak fel e’ hólyagcsák,szakadatlanul.—A’ hely, melylyen a’ kőolaj ’s földszurok felszáll, be van kerítve, ’s a’ lakosok pokolnak ( Pekla ) nevezik , honnét a’ falu neve is Peklenicza Úgy hullám, egy grätzi gyógyszerész kibérné a’ forrást, ’s abból tisztított kőolajt párol le, melly igen szépnek mondatik. Az üledék szekérbenésre, kulimásznak, használtatik, hasonlókép mint Moldvában’s Erdélyben ugyanezen anyagot használják. A’ szigeti lakosok még némelly állatkór-orvoslásra is használják azt. Úgy tetszik, az egész táj Peklenicza’ körében, mélyebb