Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-12-04 / 97. szám
97 szám. Pest 9 december 4. 1841. A’ Kisfaludy-Társaság vagyis Magyar Szépirodalmi Intézet ügyében. Szerkesztőségünk hivatalában egy illy tartalmú aláírási ív van letéve : „A’Kisfaludy-Társaság 1836.alakult azon czélra, hogy jutalomosztások által a’ magyar szépműtan és költészet előmozdításához járuljon. Mint igyekezett, és mint, sikerült rendeltetésének megfelelni, arról szóljanak Évlapjai, mellyek két kötetben, épen most jelentek meg; ’s nemcsak a’ társaság eddigi munkálkodásiról számolnak híven ; hanem a’ tagok előadásit ’s a’ jutalommal és dicsérettel megkülönböztetett műveket is előterjesztik Annál nagyobb megnyugvással hivatkozik a’ társaság ezen munkálkodására , mennél csekélyebbek voltak eddig pénzbeli eszközei ’s mennél inkább gondolja az évenkénti versenyzők szép számát, ’s népes közüléseiben a’ literaturát kedvelő közönség mutatott részvételét a’ csekély jutalmon kívül azon birodalomnak tulajdoníthatni , mellyet főleg a’ dolgai vitelében követett nyíltság gerjeszthetett. Szépirodalmunknak, korunk előlegesen politikai iránya mellett érdekvesztével az aestheticai stúdiumok mind inkább elhanyagoltaim, a’ költészet kevesebb gonddal és eszmélettel miveltetni tapasztaltainak. Ez ösztönzés, ’s az imént említett birodalom ’s hazafiéi részvétel bátorította— az egyesületet, munkakörét ezentúl is kitágítva, szépműtani ’s költői művek előállítása, illyenek közve tétele , tudományos műbirálat folytatása, valamint végre jelesb Íróink kritikai kiadásai által a’ sajnosan érzett hézagok pótlását összevetett vállakkal czélba venni. E’ tágabb körben mozoghatásra, uj segédeszközök ’s tetemes pénzerőre lévén szükség , mellyeket nem másban , mint a’ haza lelkesebbeinek pártolásában lelhetni fel; egész bizodalommal folyamodik ezekhez a’ Kisfaludy-Társaság, kérvén: járulnának vagy alapítványokkal, vagy egy vagy több évre szóló észt. 4 ft. segédpénzzel az említett czél valósításához ’s általa a’ magyar szépirodalom előmozdításához. Az ekkép gyűlendő alapítványok tőkésíttetni fognak, és kamataik az évenkénti költségek födözésére használtatni; ellenben a’ segédpénzek évi jövedelmekül véve , egy harmadik a’ rendes jutalmak nevelésére , két harmadik könyvkiadásokra fordíttatni. Azon alapítók, kik legalább 50 pftot tesznek le, valamint azok , kik évenként 4 ft segédpénzzel járulnak a’ társaság czéljaihoz ’s ezért pártoló tagokat tiszteltetnek, a’ társaság Évlapjaiból— amazok mindenkorra, ezek az illető években — tisztelet példányban részesülnek. Az alapítványok, segédpénzek és tőkésített pénzek kamatiról, valamint a’ költségekről is a’ társaság esztendőnként számot ad a’ közönségnek. Midőn illy czélra és módon a’ lelkes, hazafiak és hontyányokhoz fordulnánk , ez iv erejével a’ Jelenkor tiszt. szerkesztőségét kérjük teljes bizodalommal: méltóztatnék ez ügyet előmozdítani, ’s befolyását körében használva, a’ szerencsésb helyzetű magyar urakat és hölgyeket alapítványok tételére vagy segédpénznek minél több évre lekötésére bírni; ’s ez ív vételétől számítandó két hónap leforgása alatt azt, a’ szedendő pénzzel együtt hozzánk visszautasítani. Részünkről alapítványokért azonnal társasági nyugtatványok fognak legbuzgóbb köszönetünk mellett küldetni, hogy a’t. szerk. azokkal netalán adott magáért visszaválthassa. 1842. febr. 6. tartandó közülésünkben a’ mai nap megindított aláírás egyetemes sikere a’ közönség elébe fog terjesztetni, ’s valamennyi alapítvány és segédpénz - aláírásokról részletes tudósítás kinyomatni. Pesten, nov. 10. 1841. Sehedius Lajos m. h. mint helyettes elnök. Schiedel Ferencz m. h. igazgató. Tóth Lőrincz ?n.h. titoknok. A’félsarki föld! Azon körülmény , hogy földünk felületén száraz és viz nincsenek arányban , hogy az éjszaki féltekén mereven a’ délin pedig folyó anyag van több , gyanittató, miszerint délsarkon még nagy darab eddig ismeretlen szárazföld létezik, az egyensúlyt az éjszaki féltekével, hol az éjszaki sark körül tetemes földtömeg találtatok, föntartandó. Ezen mező hypothesisek azonban nem elégültek meg , hanem azon sohasem látott száraz határit is kijelölék, fölszámíták lakosit ’s oda helyzék mind azon csodát, mik földünk egyéb részein a’figyelmes vizsgálónak szemei elébe nem kerültek. Cook második útja azonban, melly a’ déli szélesség 71° 10'és keleti hoszszuság 253° 11'ig terjedt, azon eredményt szülte, miszerint ama’ délsarki nagy száraz a’ térképekről újra elenyészett, bár léte csak azért is valószínűnek látszott, mivel azon nagy jégtorlatok , miket utasok a’ délsarki vizeken találtak, csak száraz közelében alakulhatnak; de a’szárazföld fölfedezésit épen ezen jégtorlatok miatt tartá lehetlennek. A’ mit azonban előbb , az egyensúly szükséges létébül gyanítottak , — t. i. egy száraz valóságos létezését, az korunkban valósult. Az erről szóló tudósítások a’ kidik századig terjednek. Gerritz Dirk ugyanis a’ „de blijde Boodschapp“ parancsnoka, midőn vihar által a’hollandi hajócsapattól elszakittatnék 1599 ki sept. 7kén a’ déli szélesség 64° alatt hóval fedett hegyes partot talált, mi hihetőleg, egy részét tette a’ Delshett- vagy az 1832b. Biscoe által föltalált Grahamföldnek. Ezen fölfedezés nyoma egészen elenyészett, és a’ Gerlicz Dirk által látott földet a’ délshetti szigetekben Smith Vilmos angol hajóskapitány 1819ki febr. és oct. hónapokban a’ déli szélesség 62° 40' és nyugoti hoszszuság 62° alatt találta újra fel.) Most már egymást érik a’ fölfedezések. 1812b. Palmer a’ nevét viselő földet találta, Powell a’Delerkney sziget csoportot, Bellingshausen orosz kapitány „I. Péter“ szigetet és „I. Sándor“ szárazt. 1831b. Biscoe az Enderby- 1832b. pedig a’ Graham-földrészt az előtte fekvő Adél, Pitt’stb. szigetekkel. Kemp, 1833b. a’ sarkkör ’s keleti sz. 70" alatt fedezte föl a’ róla nevezett földet, a’d.h. 00" és k. h. 70° alatt pedig szárazföld jeleire talált. D’ Urville Dumont franczia hajóskap. egy parttért Lajos Fülöp-nek nevezett, mi Powell 1822-i térképen „Sz.há * Horsburg szerint uj-yorki fóka-vadászok már 1812. és 1813. fölkeresték Délshett-et, de a fölfedezést eltitkolok, nehogy nyereségükben mások isszakozzanak.