Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-05-04 / 36. szám

ban annyi erőt ’s tehetséget, hogy tulajdon családját ön erejéből fentartani legyen képes. De menjünk az anya­­természethez vissza, ott fogjuk észre venni, hogy az a’ férfiaknak nagyobb testi ’s lelki erőt adott: miért? — azért, hogy családját megtámadással védje, munkájá­val táplálja, jóllétéről gondoskodjék, azok jövendőjét biztosítsa; a’ nőnemnek adott szelíd lelket, gyöngédsé­get, szerető szivet, részvétet, házi dolgokra figyelmet _s miért ? — azért, hogy férjét fáradalmi után boldogítsa, gyermekit anyailag ápolja, a’ szerzetteket gondosan meg­takarítsa. Mindkettőnek külön hatást mutatott ki a’ nagy természet annyira, hogy magában egyik fél sem lehet boldog , csak az együttlét fejtheti ki a’legszebb családi erényeket. De kérdem: az asszonyi tulajdonokkal meg­férhet e az anyagi birtok?—épen nem, mert ez férfi jellemet szül a’ nőnemben, a’ nélkül, hogy férfi eré­nyeket adhatna nekik. Innen az uralkodásvágy, önere­jében bizakodás, függetlenségi hajlam , innen az elme­­rülés, egymástól elszakadás , házasságtörés, rósz ne­velés , rosz polgárok , ’stb. Akárhogy tekintjük a’ nő­nemet, úgy fogjuk találni, hogy azt a’teremtő védelem­re teremté ’s olly sok morális erővel ruházta fel férje ellenében , hogy igazságos kivánatában mindig ő nyer­tes, ha magának a’ női erényekben elég gyakorlatot szerzett, ellenben , ha jószággal bir, a’ házi életben nem mindig védőleg , hanem érezvén anyagi erejét, gyak­ran támadólag is lép föl, melylyel pedig, hogy sok küz­dés, ízetlenség mellett is kevésbbé jöhet czéljához, min­dennapi tapasztalás mutatja, ’s igy a’ birtok e’ részben is jobban kárára ’s veszedelmére szolgál. Ha tehát ők természeti védelmi erejök által eléggé biztosittatják fér­ceik zsarnoksága ellen , akkor az anyagi erő nemcsak szükségtelen, sőt káros, ha ugyan ez, az asszonyi eré­nyeket kifejteni nem engedvén , hatalmaskodó férfi-asz­­szonyokat képez, kikről Himfi így énekel: Bold. szer. 139. dal: Gyűlöllek én asszony férfi Ki kiléptél rendedből, 'S téged férfi-asszony , a’ ki Kicsaptál lágy nemedből: Herkulest, ha rokkát pörget, Nem lehet , nem nevetnem; Minervát, ha fegyvert zörget, Lehetetlen szeretnem: Határa van a' két nemnek, 'S nemcsak nem becs az érdemnek Hanem hiba ’s csorbaság A’ ki ezen által mág — Jól tudta azt Róma, hogy a’ házi boldogságot és sok részben a’ status nyugalmát a’ nőnem anyagi birto­kai akadályozzák, ez okból 750 évig tartotta fen azon törvényét, hogy a’nőnem anyagi birtokokban ne osztoz­­hassék, de őket is megkapta a’ túlzó philanthropia ’s igaztalanságnak találák a’ nőnem kirekesztetését, bár ez azzal csak nyerhető ’s gyönge szivök későbben min­denben részesíté őket, mitsem gondolván azon károkkal, mik ez által mindkét nemre hárulandók. De már akkor czélba volt véve az erkölcsök mesterséges rontása, mellyre legjobb specificumnak találák a’ nőnem öröködését ’s nem is csalatkoztak terveikben ; mert Róma csakhamar annyira haladott, hogy még a’legjelesb matrónák sem szé­gyenlék magokat fík­olóházakba meztelen fiatal férfiak által mosatni és szagos olajokkal kenerni; későbben Augus­tus császár idejében leginkább a’ nőnem határtalan rom­lottsága miatt ki sem akarván nősülni, a’ házas életre utalmakat kelle tenni, igen szépen haladólag innen ke­letkeztek a’ jus matrimonii, jus trium prolium idomta­­an ’s természet-elleni törvények. De ha a’jelen orszá­gokat megtekintjük is, tapasztalni fogjuk, hogy ott, hol a’ nőnemnek anyagi öröksége jár, sokkal kevesebben házasodnak , mint hol nem jár. Ennek okát a’ két nem­ben találhatni fel; a’férfi jószágot keresvén , gazdag lyá­nyokat kér meg, és hányszor kap kosarat?— minden kosárkapás után egy pár év szünidő következik; a’le­gény megöregszik keresetben , a’ lyány elaggik váloga­tásban , a’ férfi vagy soha sem nősül, vagy gyakran szakácsnéját veszi el, a’ nőszemélynek leghaszonvehe­­tőbb kora elröppen, sokszor erényében hajótörést is szenvedhet, néha számtalan férj nélkül marad éspedig mi a’ statusra nézve legveszedelmesb , a’ legszebb, leg­jobb, legjelesb egyedek maradnak hon’s esnek veszély­be , kik talán legszebb ’s legerősb gyermekeket lehető­nek szülendők ’s nevelendők a’statusnak ; midőn a’nyo­morékok férjhez menve, magokhoz hasonló nyomoréko­kat nemzenek ’s igy az erőtlenség napról-napra szapo­rodik, a’ testi erő, szépség, idomosság napról-napra fogynak, a’ nemzet gyöngül annyival is inkább, mivel Európának nősülési törvényi sincsenek, 60—70 éves férfi elvesz 15—20 éves lyányt; 14—15 éves lyány­kát ugyanannyi éves gyönge gyerkőczével öszszeadnak, összeszentelnek csámpásokat csámpásokkal, nyomoré­kokat vakokkal a’ munkás rész terhére, mint a’ rész juhász, ki soha sem salakoz (mustrál) hanem minden gacsibát meghagy, melly miatt a’halomás nyájában olly nagy,hogy az egész sereg bőre által hajt talán legtöbb hasznot. ■— A’ hajdani törvényhozók sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a’ házi erényre mint a’ maiak. Athénében , hol pedig jószággal nem birt a’ nőnem , különös tisztvise­­lőség vigyázott a’ házasok erkölcsére. Rómában házi törvényszékek tartattak, többnyire atyafiak ülnöksége alatt, a’ hibázó fél fölött; sőt minden hajdani jó törvény­hozó tudván azt, hogy különösen a’nép romlottsága dúl­ja fel a’ legjobb polgári alkotványokat, a’ házas sze­mélyek iránt különös figyelemmel voltak, mint Montes­quieu említi pont exige des femmes une certaine gravi­­té de moeurs. Ils ont proserit de leurs republiques non seulement le vice mais d’ apparence mêm­e du vice. Ils ont bonni jusque à ce commerce de galanterie, qui pro­­duit l’ ossiveté, qui fait que les femmes corrumpent mê­m­e d’ etre corrompues, qui donne un prix à tous les riens, et rabaisse ce qui est important etc. Esprit de Loix Liv. VII. cap. 8. Mellynek következésében a’ nők tisztasága Görögországban olly magas fokon állott, mi­nőt más európai népek között látni lehetetlen volt. Liv. VII. cap. 9. ha ugyan Polybius megjegyzése szerint Skio szigetben (melly annyi, mint egy kis vármegye) hétszáz év elforgása alatt paráznaságra példa nem ta­­láltaték. Hogy illy magas női erényeket föld- és pénz­birtok mellett elérni lehetetlen, mindennapi tapasztalás mutatja; ’s igy tehát a’ nőnem anyagi birtoka sok ve­szedelem gazdag forrása. De mivel minden intézvény­­nek két oldala van: jó és rész; minthogy némelly egye­sekre a’ női birtok hasznos , számtalan gynophilus mint a’ nőnem jogainak ügyvéde olly szónoklattal tudja ez in­­tézvényt pártolni, hogy a’ férfi köszive megrepedez­vén , a’ nőnemet még ott is anyagi birtokhoz törekszik juttatni, hol ekkorig abban része nem volt ’s ezt ők ismét haladásnak nevezik, lepörölvén minden régi tör­vényhozót, miilyenek : Drako, Solon , Lykurg, Mózes, Confuce, Mohammed ’s dicső eleink, kik javaikat pri­mo masculis, dein foeminis záradékkal kívánták örökö­seikre általereszteni, ’s igy jelenleg oda izgatnak a’föld­birtok elapróztatása tekintetéből, hogy abból a’ nőnem sehol ki ne rekesztessék, melly egyébiránt olly neme a’

Next