Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-05-04 / 36. szám

3.. szám. l­est, május 4. 1842. Mini­m­u­m­. (Folyt. 's vége.) Ha személy szerint csak a’ minimum ’s ennél na­gyobb földbirtokosok fognának a’ törvényhozásban részt venni, akkor a’ kisebb ’s birtoktalan nemességnek a’ ho­­noratiorokkal különnemű szavazási vagy választási jog engedtethetik a’ nélkül, hogy ez által jogaikban legki­sebbet is szorittatnának meg ; mert tekintsünk csak visz­­sza 30—40 évvel, hogy mentek véghez a’ tiszt- és kö­vetválasztások ? megyei tisztviselők , táblabirák ’s nagy birtokosak áltak birtoktalan szegény nemes csak kandiság­­ból vett részt ’s több a’honoratiorok közül,a’ választás föl­kiáltással történt, m­ellyre azonban igen sok ügyelet nem fordittatott; mivel az értelmesebb rész (sanior pars), tisztviselői körükben, ki legyen alkalmas ez vagy amaz tisztségre , elhatározák , ’s így személyes szavazás gya­korlatában a’ legkisebb nemesség soha sem volt. Miveit egyedek által vezettetvén a’ választás , az csöndesen ment véghez ’s csak mióta a’ korteskedés behozatott ’s a’ nemesség alja pénzzel, borral, pálinkával, lakomá­val megvesztegetve az értelmesb rész ellen játsza a'fő­szerepet, vagyis mióta a’butaság, romlottság, otrom­baság értelem nélkül határoz , csak azóta történik a’ vá­lasztás dorongokkal, fejbeverés’s agyonütéssel, n­yil­­ványos bizonyságául annak, hogy a’ birtoktalan vagy kevés birtoku nemes legalább mostani állapotában er­költsileg alkalmatlan a’ választásra , ’s ha idebocsátta­­tik , tőle rosznál ’s gyalázatnál egyebet alig várhatni. Úgy is , ha a’ megvesztegetés, bor, pálinka ’s lakoma megtiltatik, a’ most itt legkisebb nemesség önként kimarad miveletlensége miatt, szavazási szép jogát kéthárom fo­rint költségre,mennyibe t.i. kerülhetne a’gyűlés helyén lé­te , érdemesnek nem találván ; most kérdem: ki jogát illy kevésre becsüli, mit veszt vele , ha az más formá­ba öntve a’ becstelen jelenetek eltávolítása tekintetéből némileg megszok­ltatik’s a’ viszszaélések korlátoztatnak a’ nélkül, hogy joga lényegében változás történjék ? A’ választások ’s megyei határzatok tudatlan kortesek ál­tali eldöntetése miatt a’ józanabb rész már is hátra vo­nul, csak a’ lázitó végez buta néppel. És mi lesz en­nek következése? az, hogy az ingó elem édes ölébe dülünk ’s dicső eleinktől ránk hagyott ősi szabadságun­kat mi magunk forgatjuk föl. — A’ nemességi minimum alakításában azonban több baj van a’ nőnemmel, hol a’ fekvő­ jószágok mindkét ne­met illetik. Róma, míg virágjában volt, a’ nőnemnek mitsem adott a’ tisztes kiházasitás kellékinél egyebet. De épen nem­ kell gondolni, hogy zsarnokságból; mert ott különös tekintetben állt a’ nőnem , hanem azért, mi­vel azt mind a’nőnemre , mind a’férfiakra , mind a’sta­tusra károsnak találta. A’ nőnemre, mivel nem lelki ’s testi jó tulajdoniért szerettetik vagy be­csültetik, hanem vagyonáért talán megkimeltetik. Ké­sőbben , kivált ha a’ férfi, haszonvágyában csalatkozott, a’ pénz vagy jószág elfogyott; megvettetik , sokszor megutáltatik még akkor is, midőn magát legilledelmes­­ben ’s erényesben viseli; de hátha (mivel a’ női jószág ’s pénz értékét illendően nem ismeri) hozott vagyonát túlbecsüli; e’miatt dölyfös, kevély, engedetlen, fenhé­­jázó, vesztegető, fényűző, férjét kolduskutyának ne­vezgető, micsoda élet ez ? mi gyermeknevelés lehet ennek következése ? Ha a’legjobb férj legjobb rendeletű­, taka­rékosságát a’természettel hiúbb rész zsarnokságnak talál­ja, hányszor nem véli jónak férjét oda hagyni? így szólván: nem vagyok kénytelen, hogy fiatal éltemet e’zsarnok férj mellett örömtelen végezzem, megélek én magaméból is elmegy: várost, mulatságokat keres’s hányszor nem szenved erkölcse, hite, neve, becsülete hajótörést? kivált ha kényes neveltetése következésében a’testi haj­lamok erőt vesznek a’ becsületérzésen, vagy ha regé­nyek (románok) olvasásában elmerült lelke , hol a’vét­kek szép színnel festetvék, et kicsapongásra késztik. Azt mondják ugyan, hogy mégis csak jó segítség az, ha az asszony is hoz valamit a’házhoz. De itt sem a’ férj, sem a’ nő mit sem nyer , sőt mind kettő csak veszthet; mivel ha a’ nőnemnek sem pénzből sem jószágból rész nem jár, akkor a’ férfiak,a’lyányok által apai vagyonjokból ki nem szorittatva, jobban bírják magokat ’s nejiket tisztesebben tarthatják. A’ férj is , vagyonának több hasznát veheti, szabadabban rendelkezhetvén felőle , ellenben női hozo­mánynyal szabadon bánni szerénysége gátolja; ennél­fogva sok esetben a’ nő, jószágát vagy maga kezeli v. haszonbérbe adja , mellyből többnyire azon ered­mény ke­letkezik , hogy a’ jószág annyit nem hoz, mennyit a’férj keze között hozhatna. Továbbá a’női hozomány a’fény­űzést, erőnfölüli terjeszkedést, önfitogtatást előmozdít­ja , melly legnagyobb romlása a’ magyar földbirtokos­ságnak ; mert minthogy az asszony talán szép jószágot hozott a’ házhoz, megkívánja, hogy illendően tartassák és pedig a’ követelés többnyire nagyobb a’hozott jószág hasznainál. És mivel nem is törekszik az illy nő sem férjének kedvében járni sem segédkezeket annyira nyúj­tani: a’ női erények illy állodalmakban soha sem fejle­nek olly tökélyre mint kellene; a’ szelídség, jámbor­ság, engedelmesség, nyájas gyöngédség , kedveskedés , férjéhez ’s családjához hű ragaszkodás, gyermekek ápolása jobban háttérbe szorittatnak ; nem találja min­den boldogságát férjében ’s gyermekeiben , hanem ön­­személyében ’s örömeiben keresi azt. Innen a’ gyerme­keknek idegen és sokszor aljas dajkák általi nevelteté­­sök, a’ háznak cselédekre bizatása, dologtalanság ’s ezzel sokféle bűn és romlás. Igen világosan tanítja ezt a’ történet. Ázsiában a’ nőnemnek semmi jószág sem jár , neki férje mindene, és mégsem mondhatni, hogy több szerencsétlen házasság volna ott, mint Európában, sőt olly női erények vannak napi­renden , mellyekröl Eu­rópának fogalma sincs , nálok az itt uralkodó förtelmes bűnök majd egészen ismeretlenek. De igen fájdalmas az is a’ szegényebb szülőknek és nőnemnek, hogy vagyon nem létében, vagy épen nem, vagy későn, vagy rang­­jokon alul kénytelenek menni férjhez; hogy jó nevelés , miveltség , jó erkölcs , szépség, testi épség, kellemes­ség ’s igy a’ legdicsőbb asszonyi erények sem képesek a’ nőnemnek szerencsét szerezni: csak pénz, csak jó­szág azon jó tulajdon, melly a’ buta, neveletlen, rósz erkölcsű, púpos, görbe, fekélyes ’s gyakran regruta egyednek is keletet szerez, sőt a’ világos prosti­tu­­mok is férjet kapnak, ha t.i. vagyonjog van. Ez valóban nem kis foka az általányos romlottságnak : midőn nem az érdem , hanem csak a’ pénz ker­esteti , me m­egye­­ iránt megalacsonyitja a’ férfit is, midőn nem érez maga-

Next