Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)

1844-05-16 / 39. (38.) szám

38 szám. Pest, május 16-án, 1844 Még egyszer a telekdíjról. Küzdeni szép olly férfival, ki által győzetni is több di­csőség mint győzni gyáván. Tisztelettel tehát , de örö­mest lépek védelmül a’ küzdhelyre, mellyen a’ P.H. szer­kesztője előbbi értekezésem egyik részét kiragadván, esz­mezavarral vádolt. — Egy vágy és úgy hiszem mind kettőnk keblében, mint Róma nagysága Brutus és Caesar álmain, csak eszközeink különbözők; én nyugton mondom el ,,et tu mi Brute! csak Brutus győzzön.“ — Mit tesz a’ kormányi jótállás? mond a’ Pesti Hírlap, vagy semmit vagy hazánk törvényes állománya eszmehatárán kí­vül eső fogalmat/ Ezt tartom én is; ’s okoskodásom esz­mezavar nélkül igen egyszerű: hivénk sokan, hogy a’ külföld nem hitelezend hazánknak, mert szegény nép va­gyunk; (lehet hogy igen); erre, voltak tözsérek, kik job­ban ismerve a’ devalvatio ’s lengyel bank történetét mint a’ magyar köztörvényt, válaszolák: álljon jót kormánytok, hogy ha országtokbul egészen kiszivárogna a’ pénz, köl­csöntőkét ki fogja fizetni, ’s mi kölcsönzünk. Ezek a’ kor­mány ’s nemzetet egyesek kint tekinték, mellyek közül gazdag az első ’s koldus a’ másik, ’s mellyekről ennél­fogva, mint nem politikusok, egyszerű észszel föl nem te­hették, hogy egy erszényök van ’s egymásért jótállatnok nem szabad. Ez eszme viszhangra kezdett találni magya­roknál is , kik a’ P. N­. azon okoskodását, hogy a’ kor­mány által fölveendő kölcsönt külföldön épen a'nemzet ga­­rantirozza, megfordítván igy okoskodtak : ott minden jö­vedelem a’nemzeté, ez jelel ki kormánya részére szükségei födözésére költséget, ez ad annak számot;’s igy természe­tes, hogy a’ nemzet áll jót. Nálunk a’kormány felelet ter­he nélkül szedi jövedelmeinket , nekünk csak legsürge­tőbb szükséginket födezi, ’s igy ha van ezeket haladó ’s biztosítékot adható pénz , azért csak a’ kormány állhat jót. Ezek, igaz, feledék, hogy kormányunk más tartomá­nyok kormánya is, ’s hogy e’ b­eoria hazánkat Ausztria többi álladalmival nivellirozná; de elég, hogy e’ vélemény ellen szólanom kell ’s szólanom kellett annál inkább, mert két erős ok küzdött oldalán : hanyagság és számolás. Az első szívesen áldoz alkotványos jogot anyagi jóllétért, a’ második czélját eléggé elárulá az ausztriai statusadós­ság egy részének átvállalását mint föltételt emlegetve.N­ogy szóltam is a’ ,,lenne ki becsületünket beváltaná ,&) és úgy tovább“ eléggé tanúsítja ;—száraz röviden igaz, de ép olly értelemben, mint Kossuth lángoló ékesszólásával,melly min­dent győz’s mit meg nem hajt letör. Mi hát a’ különbség köz­­tünk?Akarom é én az illynemű jótállást? Nem. Ő sem. De Kossuth azt állítja , hogy illy jótállás nélkül is kapunk pénzt, én az ellenkezőt; ez magányvélemény; neki te­hát azon okokat kellett volna czáfolnia, mellyeket a’ más­módon fölveendő kölcsön ellen hozék fel,é s ez okok te­szik egész értekezésem többi részét; ezekhez tartoznak példáim is, me­lyekről, úgy hiszem, senki sem tagadandja, hogy mennyiben nem függenek közvetlen kormányi befo­lyástól , sanctionált törvények jótékonyságát sínylik zengő pénzkezelésükben. Mondatott : miért szóltam előbbi érte­kezésemben a’ telekdijnak csupán nemesi birtok általi vi­­seltetése ellen is, midőn az tervben sincs ?­—Okom ez: ha a’ telekdij csak subsidium alakban fogadtatik el, akkor a’ nemesi birtokon kívül másra kiterjeszteni nem szabad, mert ez önkénytes ajánlatot föltétez;’s hol ott az önkény­­tesség , hol az úgy is túlterhelt birtokról egy harmadik rendelkezik ? Mondatott tovább , hogy vonhatok ki czik­kemből, mellyben csupán a’kölcsön kártékonyságát muto­gatom, a' közteherviselést pártolva, illy következést: „házi adó minden áron, telekdij sehogy 4*? 1) Meg kell jegyeznem , hogy a’ telekdij alatt midig a’kölcsönt is értem mint kiegészí­tő részt.2) Nem érthetek alatta mást, már csak a’benne rejlő amortisatio végett is, subsidiumnál, melly politikai miatyán­­komban a’ szabadíts meg a’ gonosztól helyét foglalja el. Vagy föltegyem­­ a’ haza jobb korányának atyjairól, hogy a’ házi adó mohácsi ütközete után újra feltűnvén a’ közteherviselés reménye, nem felkarolt gyer­meküket élesztették volna elébb föl újra , mellyben egész­séges egybeolvadásban meg volt az is, mi a’ telekdíj­ban jó; mert az egyenlőség baráti épen olly kevéssé lát­ták a’ háziadóban csupán megyei belszükségeik közös vi­selését , a’ közös hon szükségei kizárásával , mint a’ te­­lekdijban elveik legszentebbikének testesültét. Igen, ez palliativ szer, mellyre annál kevesbbé alkal­mazható Széchenyi egyik mondata, hogy mindig a’ máso­dik lépésnél kell kezdenünk mikép az elsőt kénytelenek legyünk tenni, mivel ez nemcsak főlépésnek nem bimbó­ja, de emésztő féreg-ülte korcs, mellyel alkudni nem sza­bad nemzet jövője felett, hol legfölebb három rövid év méhében győzelem rejlik. — Mit a’ parság uj terhelte­­tése mellett a’ P. H. felhozott, rosz eszközöket szentesitő elv. A’ hypoth. bank létrehozásából venni szokott okokra a’ már közlötteken kívül kell még tennem néhány észrevé­telt: az igy alakult bank csak egy időre leven biztosítva, en­nek letelte után ott lennénk, hol most; legfölebb néhány név maradna fen, melly különben leszáll, de maradna lent is, melly különben felragyog; nemzetre nézve nem nyere­ség. A’ kérdésben levő bank nem gyakorolhatná jótékony hatását egész 35 év alatt is , mert már ezen idő eltelte előtt az egész pénzöszszeg beruháztatván , a­ hypothe­­rialis kölcsönök pedig csak hoszszabb idő alatt hozhatván nyereséget, az utolsó öszszeg beruházása előtt jóval meg­szűnnék productív hatása. Az egyszerre bejövendő nagy pénzmennyiség kártékony hatásának meggátlására java­­soltatik, hogy az csak részenkint hozassák be; azonban e’ javaslat ismét a’ bankot csökkenti meg tetemesen , mert vagy csak az egyszerre bejött mennyiséghez leend szabva a’ forgásba hozandó papírok száma is, ’s igy tetemesen ki­sebb mint különben; vagy az egész de még csak ideális pénzöszszeghez ’s igy értéke veszélyeztetik. Ezen ok szokott a’ más tervü bankok ellen is felhozatni; én azt hiszem erre is alkalmazható , mert a’ fölebb mondotton kívül ha eszünkbe jó, hogy e’banknak alapja más bankénál nagyobb részben ideális, mert csak olly pénz, mellyel, egy fillérig viszsza kell fizetni ’s igy hitelének egyedüli biz­tosítéka az adósaitól nyerendő kamat; úgy hiszszük, az igy alapított bankból sem háramlandik ránk azon roppant haszon, minőről álmodni szeretünk. Vannak példák, hogy nagy férfiak, hoszszu fáradalmak eredményeit, mellyek által osztályrészétől megfoszták a’ halált, egy perez alatt a’ semmiség örvényébe akarták sújtani. Nekünk vigyázni kell, hogy ezt ne tehessék, ők alkották, mi megtartjuk terem­tésüket. Illy férfiaktól bírunk más terveket is hypotheka­­lis bankra. Említi czikkemet bizonyos politikai forma lap is, melly korszerűtlen ,korkérdéseiről­ ismeretes ; hálával tartozom neki, hogy azt a’ közvéleményben gancsa által emelte.Em­­litett lap régi kiváltsága már: meg nem czáfoltatni; nem, mert igen sokat, de, mert semmit sem mond ; külön­ben nem tartanám méltatlannak vele síkra szállni , hisz mindketten közlegények vagyunk a’ politikában. Madách Imre. *) Társalkodó 31. sz.

Next