Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1847-10-14 / 82. szám
336 vetkezve ’s nehéz fegyverzetűnek vagy hoplitonnak neveztetett; három nyolczadrészét a’ könnyebb és igen könnyű fegyverzetek tevék, mellyek elseje vagy a’ peltaszok bében korban csatlakozva is viaskodtak, kis gömbölyű pelta nevű paizszsal és könnyebb sisakkal is valának ellátva a’ hoplitonoknál, fegyverzetük egy gerely (hajitó-dárda) ’s egy rövid kard volt; az utóbbiaknak vagy az úgynevezett philitáknak, kik mindenkor kötetlen ütközeti rendben hadakoztak, semmi védfegyverük nem volt ’s csak egy gerely (hajitódárda) is, egy parittyával és kézzel vetni szokott nagy nyilakkal láttattak el. A’ phalanx lovassága annak nyolczad része erejét tévé; sisak, gömbölyű kis rugalmas paizs, bőr saru és érczlapos karvassal volt ellátva, fegyverzete egy láncsa, rövid kard ’s gyakran egy hajitó-dárdából állott. A’ 32 ezer főbül álló rendes kiképezett sereg , számos század alatt egészen korunkig maradt a’ legczélszerűbb felosztása egy önálló hadkarnak. Hogy zárt sorokban illyféle esetlen hadtesttel meszszire járni nem lehete, nyilványos, azért lehete a’ megszemléléseknél fölnyitni a’ sorokat, ’s nagyobb részlegekből kisebbe egész tetrarchiába vagy locosba szakadoztatni. A’ tetraphalangarchia nem állott mindig ugyanazon vonalban , gyakran négy és több vonalban is állott egymásután, midőn csapatot képezett. —Néha midőn a’ rézsut csatarendet képezé, akkor a’ phalanxok lépcsőzetként (en echelon) állottak. — De mindezen mozgalmak mindig nagy nehézségekkel jártak, a’ csekély mozgalmi tehetség legnagyobb hibája volt a’ görög phalanxnak, valamint előnyét ellenállási képességében kelle keresni. — A’ phalanx legnagyobb mozgékonysága mellékhadaiban állott. Ha részlegekben egyik vagy másik szárny előtt csapatot képezni ’s a’ csatarendre függőleg mozogni akartak, akkor az e p a g o g a — de ha az oldaljáratnak (Frankenmarsch) egyenvonalosan kelle a’ homlokzattal megtörténni, a’ paragoga — végre az uj homlokbani fejlődést az extaxis által vitték véghez. A’ láncsa felé való fél jobbra fordulást: kiisis epidory, a’ fél balrafordulást pedig a’ paizs felé: kiisis ep’aspidos-nak nevezék. Ha az ellenséges csatarendnek valamelly pontját át akarák törni, akkor egy háromszögű tömeget képeztek, mellyben a’ részlegek az öszszeütközés alatt, egész távolságra (ganze Distanz) csatlakoztak’s éket (Keil) képeztek, melly az erűből on vagy caput porci nevezet alatt ismeretes. a) Az első harczosok medve, oroszlán, bika-bőrt’szet. használtak az ellenséges vágások ellen védelmük Későbbi találványok a’ paizs, sisak és vért, melly védeszközök mindamellett is már az ős hajdankor találványai közé tartoznak. A’ paizs bizonynyal legrégibb védfegyvere az embernek, minthogy a’ vadnépek legtöbbjei a’ viadalban használják, a’ nélkül hogy a’ sisakot vagy vértet ismernék. A’ görög paizs legfőbb részei voltak: 1) külső gömbölyűsége, vagy a’kerület. 2) A’ középen kiálló csúcs (umbo) mellyre egy különös vastőr volt, a’ gerelyek (hajitó—dárdák) nyilak és kövek elhárítása, erejök gyengítése’s az ellenségnek az ökölviadalban leszúrhatása végett helyezve. 3) Egy bőrszil, vagy vasfogantyu a’ pajzsnak a’háton viselhetése, marokban tartása ’s mozgathatósága végett, melly utóbbi néha érczből készült karikák által is történt. A’ paizs különféle korszakok szerint különféle nagyságú és formájú: fából kifaragva, nyilveszszőből fonva, barom vagy égett bőrrel vagy érczczel bevonva volt, vagy végre egészen érczből készittetett. — A’ paizs a’ görögöknél igen nehéz volt ’s majd az egész embert befödé. Ipsikrates és Philopomen a’ paizst igen megkönnyiték. A’ pajzsnak gyakran legnemesbérczekbül készült remek dolgozat általi kiczifrázása igen régi; annak viadalbani elvesztése legnagyobb szégyen volt. A’ spártai anyák azon intést szokták volt adni fiaiknak: „jer paizsoddal vagy azon fekve viszsza!“ —minthogy a’vérmezőn elhullottakat pajzsokon hordotok el. — Epaminondas még halála pillanatában is azt kérdezé: hogy vájjon paizsa mentve van é? A’ paizst nemcsak egyesen, de általányosan is használák harczban; — a’ görögöknél ’s később a’római hadaknál is, egész részlegek úgy tudák pajzsokat keresztbe tenni, hogy az által áthatlan fal képeztetett, ’s ostromnál, az alacsony falak megmászásinál, a’ katonák többszörösen álhattak egymás fölött. — b) A’ ss ak érez- vagy barombőrből készült kerekded domború süveg volt, melly a’ főt egészen betakará és a’ görög katonák hadias fölkészülete egyik főrészét képezé. — A’ sisakot közönségesen két érczczel kirakott szíj által (állatokkal) szokták volt az áll alatt öszszekötni, taraját pedig bokrétával ékesitni. Homer és Vegetius a’ különféle nemzetek sisakjai alakját remekül festik. — Némellyeknél az ellenség megijesztése végett szörnyeteget is ábrázolt. A’ sisak a’ lakademoniak találványa, de csakhamar a’többi nemzet is utánozá. — (Folyt, követk.) Korponay. A budai takarékpénztárnak a’ Jelenkor 87dik számában közlött évi üzlet-kimutatványa — mellyhez hasonlóval a’ jelenleg fenálló hazai takarékpénztárak bármellyike is annyi hitelintézetink mellett első működési évében alig dicsekhetik — kedves táplálékul szolgált éber figyelmemnek, — mellyel ezen, ’s általjában minden hazai takarékpénztár korszaki haladását kisérem. A’ bámulatos eredmény—mellyet ez iQy intézet gyenge életerén már születése óta rágódó előítéletek ellenére illy rövid idő alatt előmutatott — félreismerhetlen tanujeleül szolgál annak, hogy igazgató választványa megértve hivatása jelszavát a’ kezelés czélszerűsége ’s a’ hitelszilárditás körül mindent elkövetett, mivel a’ társulat bizalmának’s a’ közvélemény várakozásának tartozott, ’s erélyesen vitt korszerű intézkedései által tettleg megmutatá azt is, hogy hazánkban a’ jótékonyczélú intézetek nem maradnak kiskorúságban, ha az irányelvhez alkalmazott belszerkezetük életrevalóságában, ’s az igazgatóságnak gyakorlati szakismerettel párosított jellemszilárdságában polgártársaink elegendő morális biztosítékot találnak; de más részről ez intézet közönségének véleményét hiszem tolmácsolni, midőn a’ hivataloskodó személyzetnek egyedi tekintet nélküli humanitását ’s megelőző bánásmódját szinte megemlítem, melly főleg a’ szegény néposztálynál, melly nélkülözések közt megtakaritgatott néhány filléreinek előmutatása által nyomasztó sorsát némán bevallani a’ nélkül is tartózkodik — a’ takarékosság moráljának egyik főtényezője. Adja az ég, hogy ezen, valamint egyéb hazai takarékpénztáriak mielőbb elérjék fölvirágzásuk czélpontját, ’s híven ápolván a’ jóvélemény bizalmát, a’ dolgozó néposztályra megtehessék azon malasztos hatást, melly a’ takarékosság ’s a’ nemzeti gazdagság kapcsainak biztos forrasztója. S. N. Ximénes bibornok nyugórája. (Hollandi beszély.) (Folytatás.) ’S még is egy egész évig tartott, mig a’ fiatal király statushajója beevezett a’ corunnai révbe. ’S ezen évben Ximénesnek még sokkal és sokfélével kelle vínia; sok fáradsága ’s munkája és sok nyugórája volt még, mint az imént leirt; de midőn elibe ment urának, megtörtént az is, hogy nyugott országot ada neki át adósság nélkül ’s teli kincstárral, jól rendezett hadi erővel, megfékezett nemességgel ’s királyi érzelmű engedelmes néppel, mellyet az ő segélye nélkül lehetett kormányozni. Ausztriai Károly flandriai tanácsosai ezt tudták, tudták egyszersmind, hogy a’ bibornok szintúgy folytatandja kormányzását, mihelyt valami befolyást nyer a’ királyra. ’S ők mélyen érezék, hogy a’ fiatal fejdelem nem fog befolyásától megszabadulhatni , ha csak párszor találkozandik is vele. Tisztes kora, tiszteletet kívánó tartása, hangja, melly helyes nyoma