Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1847-10-14 / 82. szám

824 szám 1847. Pest October 14-én TÁRSALKODÓ. Harczinc-történeti töredék. (Folytatás: III ) Az említett görög könnyű gyalogság száma a’ lovasság­gal néha az egyszerű phalanxban küzdő katonák számával 6000 főre­­rúgott, melly szám majd nyolcz századig volt a’ görög­ségnek leghatalmasb hadi ereje. Csatarend-megállapítás után az ellenség mozgalmai és irányzatának kitudhatási szüksége csakhamar mutatkozott, a fővezér nem kis zavarba jött az által, ha az ellenség megér­kezte pillanatát nem tudható, különben már annak lesbe csa­logatása azt okvetlenül föltételezte, néhány bajnoknak a’ csa­tarendből e’végre eltávolittatása azt gyengítette ’s minden e­­setre formátlanná tette volna, ennek következtében a’ könnyű gyalogság fölállítása, mellynek szolgálata a’ hadsereg moz­gékonyságát e’ részben is hatalmasan nevelte, igen érzett és ezélszerű intézkedés volt. — Hogy az ellenség is illyféle kön­nyű sereg szükségét hamar érezte, természetes; a’ háború képe tehát következőre változott. Midőn két ellenséges hadsereg közeledett egymás ellen, akkor mind két rész kémlője ellenét kutatta, ha a’ kémlő kém­lőre bukkant, úgy egyik a’ másikat hajitó fegyverével igyeke­zett saját főseregétől viszszatartani; végre a’ két fősereg egy­más ellen harczra keltével, a’ kémlők vagy saját főseregük szár­nyok védelmét vették át, vagy pedig az ellenség háta mögé vo­nulván parittyával okoztak nagy kárt benne. Később midőn a’ lovasság fölállítása a’ csatarend szárny­védelmét hatályosabbá tette, a’ könnyü gyalogság csatarendi állása a'homlokzat (front) háta mögött alakult, hol is nagyobb és kisebb osztályzatokra rendeztettek, melly következő­ken: epitagma: 8192 fő; stiphos: 4096 fő; epixenagia: 2048 fő; systremma: 1024 fő; xenagia : 512 fő; philagia: 256 fő; dekalontarchia: 128 fő ; pentakontarchia: 64 fő; systaphys 32 fő; dekuria: 16 fő; retta 8 fő. Az egyszerű phalanxnál az epixenagiát használták. A kettős phalanx a’ mar­at­honi csatában. A’ marathoni csatában először találkozunk a’ kettős phalanx­­xal vagy diphalongarchiával Itt két egyszerű phalanxot állí­tottak egymás mellé 20 lépésnyi közre. Ezen csatában elő­ször fordították a’ görögök a’ helyzet megközelíthető gátait hasznukra, a csatamezőt is teljesen kiismerték, azután pe­dig, saját haderejüket egész az ellenséges megtámadás pilla­natáig lehetőségig kímélték ’s ez által nekünk védelmi ál­­lásnak­ magunk viseletét hagyák hátra. Miután Miltiades meggyőződött a’ felől, hogy a’ roppant perzsa nagy tömeg nemcsak ki nem bontakozhatik, de még lovasságát, melly csatarendé két szárnyán állott, és azon völgy­torkolatot, mellyből a’görögök kitárultak, meszszire túlszár­nyalta, a’viadalban nem használhatja és a’terjedelmes vigyá­zat miatt a’ görögöket meg sem kerülheti, ez okból magát a’ perzsáknál sokkal hatalmasbnak tartván, védelemből megtá­madásra fordult ’s őket egész hajóikba üldözte, mellyekből töb­bet el is foglalt, szóval: a’ győzelmet lehetőségig használta. Leonidas korszaka. A’ Marathonnál szenvedett gyalázat letörlésére a’ perzsák 5 évi folytonos hadi készüle­teik után 3 ezer hajón egy roppant hatalmú hadsereggel Xer­xes király vezérlete alatt özönlöttek Görögország ellen és ten­gerpartjait elfoglalták. Iszonyú rémülés terjedt az ellenség e­­lőtt, dúlás és vad pusztítás követő lépteit, Thráczia, Macze­­dónia, Thessália és Boeotia minden ellenállás nélkül martalé­kává lön; csak a’ thermopilaei szorosnak hadi megrakatása volt még képes Xerxes előnyomulását mindaddig fentartani, míg az egész görög hadierő fölkészülhetett, minthogy ezen szoroson vonult az egyetlen haszonvehető át Theszszáliából Oeta hegységen keresztül Hellaszba, ’s csak itt vala képes egy csekélyebb sereg az ellenség megszámithatlan csordáinak hoszszabb ideig ellenállani. Leonidas Sparta királya jön Thermopylae védelmére meg­bízva , mellyet ő mintegy 7000 fővel megrakott, vitéz ellen­állása, mellyel a’ perzsákat feltartóztató, csudaszerü ’s 300 spár­taival önfeláldozása Görögország legnagyobb dicsőségére vált; azonban a’perzsák Thermopylaet egy titkos utón a’hegységen keresztül megkerülök; itt találjuk az első kiszámított megke­rülés nyomát a’ harczműtörténetben, melly a’ későbbi száza­doki harczviselésben különfélekép fordult elő ’s újabb hábo­rúkban is igen nyomos szerepet játszik. A’ megkerülés gyakran mint Thermopilaenél is, az el­lenség tönkre vezetése okává lett, ámbár erényes befolyása az ellenfélre sokkal nagyobb a’ hadműinél, mivel a’ megkeri­­tett önbizodalmát veszti, melly a’ megkerülőnél annál nagyobb fokra hág. — Leonidas bár bekerittetése által lélekjelenlétét nem veszté, de azonnal által is látta, (mint Zrínyink Sziget­várnál) hogy elveszett, mivel az ellenségen keresztülvágás, melly egyedüli reménye lehete, útját álló illy roppant tömegek­nél nem sikerülhető, (ámbár az újabb harczműtörténet szép példáját mutatja Illyes kivágásnak is Hertelendy hős ezredes­ben a’ nádor huszárok vitéz ezredével Ulm bekerittetésénél) — dicső feláldozása a’ perzsa fegyver győzelmét meg nem gá­tolhatta. — A’ perzsák ógörögöknek thermopylaei állását homlokbani megtámadás által, a’ fővezér figyelmét gyenge oldalairól el­­vonák, a’ megkerülést már megtámadás előtt számiták ki, melly tehát egészen harczmas volt. A’ thermopylaei szoros elfoglalása után Mardonius a’ per­zsák fővezére, ki Attika földszinét számos lovasságára nézve ártalmasnak találta, mindent elkövetett a’görögöknek Boeotia síkságb­a csalogatása végett, hol őket több város is tervei lé­tesítésében segitheté; minek megtörténte után Boeotia vala­mennyi szorosait, azon utakat, mellyeken a’ görögök tápszerei­ket nyerék, lovasságával megrakta, sőt vizkellékeiket is elzár­ta, táborát megerősité, sőt pogyászát is tudá helyesen épí­tett gátakkal védeni. Imént elsorolt rendelkezései által Mardonius a’ 110 ezer főbül álló görög sereget mindeddigi hadias tapasztalatiból olly annyira kirántá, hogy megrettenve kénytelenültek eddigi had­műveik lényegével fölhagyni. — Mindennek daczára a’ plataeai csatában nyert győzedelmüket egyedül Mardonius és Masisteus halála által a’ perzsa seregben okozott rendetlenségnek, Ar­­tabazus perzsáktóli elpártoltának ’s főleg Sándor Maczedonia királya, ki a’ perzsa seregben mint önkéntes szolgált 's éjen­­kint a’ görög táborba lopódzott, titkos hirkozásinak köszön­hetik. Ezen események nélkül a’görög sereg bizonyosan tönkre vezetendő vala, habár csüggedést nem ismerő dühhel vias­kodott volna is. Nagy Sándor. Nagy Sándor először állita két dipha­­longarchiát egymás mellé, és azt tetraphalongarchiának ne­­vezé. A’két phalanx, mellyből mindegyike állott, előbbi vi­szonyaiban egymás mellett hagyatott, csak hogy a’ két di­­phalongarchia közti távolság két annyira létetett, mint a’ phalanxok közti. A’ tetraphalongarchia volt a’ phalangitai csatarend utólsó változtatása és a’ hozzá adatott könnyű gyalogság és lovas­sággal együtt 32 ezer katonából állott, mellynek mintegy fele lábtól főig érő tojásdad pajzs a) sisak b) és derék vérttel (pán­­czél) c) volt ellátva kapja d) és egy rövid karddal e) *) jegy­ *) Ezek ismertetése utóbb következik ezen betűk alatt*

Next