Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1847-10-14 / 82. szám
824 szám 1847. Pest October 14-én TÁRSALKODÓ. Harczinc-történeti töredék. (Folytatás: III ) Az említett görög könnyű gyalogság száma a’ lovassággal néha az egyszerű phalanxban küzdő katonák számával 6000 főrerúgott, melly szám majd nyolcz századig volt a’ görögségnek leghatalmasb hadi ereje. Csatarend-megállapítás után az ellenség mozgalmai és irányzatának kitudhatási szüksége csakhamar mutatkozott, a fővezér nem kis zavarba jött az által, ha az ellenség megérkezte pillanatát nem tudható, különben már annak lesbe csalogatása azt okvetlenül föltételezte, néhány bajnoknak a’ csatarendből e’végre eltávolittatása azt gyengítette ’s minden esetre formátlanná tette volna, ennek következtében a’ könnyű gyalogság fölállítása, mellynek szolgálata a’ hadsereg mozgékonyságát e’ részben is hatalmasan nevelte, igen érzett és ezélszerű intézkedés volt. — Hogy az ellenség is illyféle könnyű sereg szükségét hamar érezte, természetes; a’ háború képe tehát következőre változott. Midőn két ellenséges hadsereg közeledett egymás ellen, akkor mind két rész kémlője ellenét kutatta, ha a’ kémlő kémlőre bukkant, úgy egyik a’ másikat hajitó fegyverével igyekezett saját főseregétől viszszatartani; végre a’ két fősereg egymás ellen harczra keltével, a’ kémlők vagy saját főseregük szárnyok védelmét vették át, vagy pedig az ellenség háta mögé vonulván parittyával okoztak nagy kárt benne. Később midőn a’ lovasság fölállítása a’ csatarend szárnyvédelmét hatályosabbá tette, a’ könnyü gyalogság csatarendi állása a'homlokzat (front) háta mögött alakult, hol is nagyobb és kisebb osztályzatokra rendeztettek, melly következőken: epitagma: 8192 fő; stiphos: 4096 fő; epixenagia: 2048 fő; systremma: 1024 fő; xenagia : 512 fő; philagia: 256 fő; dekalontarchia: 128 fő ; pentakontarchia: 64 fő; systaphys 32 fő; dekuria: 16 fő; retta 8 fő. Az egyszerű phalanxnál az epixenagiát használták. A kettős phalanx a’ marathoni csatában. A’ marathoni csatában először találkozunk a’ kettős phalanxxal vagy diphalongarchiával Itt két egyszerű phalanxot állítottak egymás mellé 20 lépésnyi közre. Ezen csatában először fordították a’ görögök a’ helyzet megközelíthető gátait hasznukra, a csatamezőt is teljesen kiismerték, azután pedig, saját haderejüket egész az ellenséges megtámadás pillanatáig lehetőségig kímélték ’s ez által nekünk védelmi állásnak magunk viseletét hagyák hátra. Miután Miltiades meggyőződött a’ felől, hogy a’ roppant perzsa nagy tömeg nemcsak ki nem bontakozhatik, de még lovasságát, melly csatarendé két szárnyán állott, és azon völgytorkolatot, mellyből a’görögök kitárultak, meszszire túlszárnyalta, a’viadalban nem használhatja és a’terjedelmes vigyázat miatt a’ görögöket meg sem kerülheti, ez okból magát a’ perzsáknál sokkal hatalmasbnak tartván, védelemből megtámadásra fordult ’s őket egész hajóikba üldözte, mellyekből többet el is foglalt, szóval: a’ győzelmet lehetőségig használta. Leonidas korszaka. A’ Marathonnál szenvedett gyalázat letörlésére a’ perzsák 5 évi folytonos hadi készületeik után 3 ezer hajón egy roppant hatalmú hadsereggel Xerxes király vezérlete alatt özönlöttek Görögország ellen és tengerpartjait elfoglalták. Iszonyú rémülés terjedt az ellenség előtt, dúlás és vad pusztítás követő lépteit, Thráczia, Maczedónia, Thessália és Boeotia minden ellenállás nélkül martalékává lön; csak a’ thermopilaei szorosnak hadi megrakatása volt még képes Xerxes előnyomulását mindaddig fentartani, míg az egész görög hadierő fölkészülhetett, minthogy ezen szoroson vonult az egyetlen haszonvehető át Theszszáliából Oeta hegységen keresztül Hellaszba, ’s csak itt vala képes egy csekélyebb sereg az ellenség megszámithatlan csordáinak hoszszabb ideig ellenállani. Leonidas Sparta királya jön Thermopylae védelmére megbízva , mellyet ő mintegy 7000 fővel megrakott, vitéz ellenállása, mellyel a’ perzsákat feltartóztató, csudaszerü ’s 300 spártaival önfeláldozása Görögország legnagyobb dicsőségére vált; azonban a’perzsák Thermopylaet egy titkos utón a’hegységen keresztül megkerülök; itt találjuk az első kiszámított megkerülés nyomát a’ harczműtörténetben, melly a’ későbbi századoki harczviselésben különfélekép fordult elő ’s újabb háborúkban is igen nyomos szerepet játszik. A’ megkerülés gyakran mint Thermopilaenél is, az ellenség tönkre vezetése okává lett, ámbár erényes befolyása az ellenfélre sokkal nagyobb a’ hadműinél, mivel a’ megkeritett önbizodalmát veszti, melly a’ megkerülőnél annál nagyobb fokra hág. — Leonidas bár bekerittetése által lélekjelenlétét nem veszté, de azonnal által is látta, (mint Zrínyink Szigetvárnál) hogy elveszett, mivel az ellenségen keresztülvágás, melly egyedüli reménye lehete, útját álló illy roppant tömegeknél nem sikerülhető, (ámbár az újabb harczműtörténet szép példáját mutatja Illyes kivágásnak is Hertelendy hős ezredesben a’ nádor huszárok vitéz ezredével Ulm bekerittetésénél) — dicső feláldozása a’ perzsa fegyver győzelmét meg nem gátolhatta. — A’ perzsák ógörögöknek thermopylaei állását homlokbani megtámadás által, a’ fővezér figyelmét gyenge oldalairól elvonák, a’ megkerülést már megtámadás előtt számiták ki, melly tehát egészen harczmas volt. A’ thermopylaei szoros elfoglalása után Mardonius a’ perzsák fővezére, ki Attika földszinét számos lovasságára nézve ártalmasnak találta, mindent elkövetett a’görögöknek Boeotia síkságba csalogatása végett, hol őket több város is tervei létesítésében segitheté; minek megtörténte után Boeotia valamennyi szorosait, azon utakat, mellyeken a’ görögök tápszereiket nyerék, lovasságával megrakta, sőt vizkellékeiket is elzárta, táborát megerősité, sőt pogyászát is tudá helyesen épített gátakkal védeni. Imént elsorolt rendelkezései által Mardonius a’ 110 ezer főbül álló görög sereget mindeddigi hadias tapasztalatiból olly annyira kirántá, hogy megrettenve kénytelenültek eddigi hadműveik lényegével fölhagyni. — Mindennek daczára a’ plataeai csatában nyert győzedelmüket egyedül Mardonius és Masisteus halála által a’ perzsa seregben okozott rendetlenségnek, Artabazus perzsáktóli elpártoltának ’s főleg Sándor Maczedonia királya, ki a’ perzsa seregben mint önkéntes szolgált 's éjenkint a’ görög táborba lopódzott, titkos hirkozásinak köszönhetik. Ezen események nélkül a’görög sereg bizonyosan tönkre vezetendő vala, habár csüggedést nem ismerő dühhel viaskodott volna is. Nagy Sándor. Nagy Sándor először állita két diphalongarchiát egymás mellé, és azt tetraphalongarchiának nevezé. A’két phalanx, mellyből mindegyike állott, előbbi viszonyaiban egymás mellett hagyatott, csak hogy a’ két diphalongarchia közti távolság két annyira létetett, mint a’ phalanxok közti. A’ tetraphalongarchia volt a’ phalangitai csatarend utólsó változtatása és a’ hozzá adatott könnyű gyalogság és lovassággal együtt 32 ezer katonából állott, mellynek mintegy fele lábtól főig érő tojásdad pajzs a) sisak b) és derék vérttel (pánczél) c) volt ellátva kapja d) és egy rövid karddal e) *) jegy *) Ezek ismertetése utóbb következik ezen betűk alatt*