Tejipari Hírlap, 1980 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
Elismerés és köszönet Ezekben a napokban már az új feladatokra készülünk, üzemekben, irodákban egyaránt, de ezt a készülődést, a holnap megtervezését mindig meg kell, hogy előzze egy rövid visszatekintés. Annak felmérése, hogy mit hogyan tettünk az elmúlt évben, miben értünk el eredményeket, vagy: hol történt mulasztás? Szükséges ez a visszapillantás már csak azért is, hogy annál pontosabban, reálisabban szabhassuk meg teendőinket az elkövetkező esztendőre. Milyen képet mutat egy ilyen visszapillantás nálunk, a tejiparban? Abban az iparágban, ahol a csaknem húszezernyi munkássereg évente több mint kétmilliárd liter tej átvételéről, szállításáról és feldolgozásáról gondoskodik. Ezen belül pedig arról, hogy az átvett alapanyagból megfelelő arányokban, a tényleges szükségletnek megfelelően állítson elő termékeket, továbbá arról, hogy készítményeivel a minőségi elvárásoknak is megfeleljen. Mindezeken túl pedig, hogy mind a fogyasztási struktúrában, mind a termékek minősége tekintetében új igényeket is támasszon, a fogyasztót korszerűbb táplálkozási gyakorlat felé orientálja. A feladat, a felelősség nem kicsi. Mégis, munkánkat áttekintve — úgy, mint a korábbi esztendőkben — azt mondhatjuk: a tejipar népes családja teljesítette a feladatot, megfelelt a vele szemben támasztott követelményeknek 1979-ben is. Első hallásra talán túlságosan is szerénynek tűnik ez az összegezés, de csak első hallásra. Azok a kedvezőtlen külső hatások, amelyek népgazdaságunkat érik, érték, bennünket sem hagynak érintetlenül. Hogy mást ne említsünk most, csupán a Farkas László TVSZT-titkár beruházások ügyét. Mégis, a kedvezőtlenebb körülmények közepette is fel tudtunk vásárolni minden liter eladásra felkínált tejet, mégis be tudtunk vezetni sikeresen jó néhány új terméket, s voltak olyan ünnepnapjaink is, mint a kaposvári, veszprémi, mátészalkai üzemek avatása, és még a borítékba is jutott egy kevés plusz. Sokszor elmondtuk, hogy eredményeinket elsősorban annak tudjuk be, hogy a kormányzat megértéssel fogadta gondjainkat, a tejügyet közüggyé tette. Új üzemek építésére kaptunk lehetőséget, jelentős rekonstrukcióra, de mindehhez azt is hozzá kell tenni: a gépeket emberek működtetik, az üzem szervezettségéről emberek gondoskodnak, a jó munkahelyi közérzetet pedig csakis emberek teremthetik meg, emberi szóval, emberi cselekedetekkel. Vagyis az elért eredményekért, az évi jó munkáért az embert, a munkásembert illeti elsősorban elismerés és köszönet; a sajtkádak, a pasztőrözök és az íróasztalok mellett dolgozó embert, a tejipar valamennyi dolgozóját. Ezekben a napokban már a jövő feladataival foglalkozunk, s így „közelről” még inkább látjuk: a holnap még nehezebb lesz, még több odaadást, fegyelmet, tudatosságot követel mindnyájunktól. Nehezebb lesz, mégis bizakodóak vagyunk, bizakodásunknak pedig éppen az elmúlt évi munka az alapja. Az a pontos, fegyelmezett munka, amelyet most új év kezdetén ezúton is megköszönünk valamennyi dolgozónknak, s egyben felhasználjuk az alkalmat, hogy további sikereket és jó egészséget kívánjunk valamennyiüknek. Dr. Simka István vezérigazgató Gyorsfénykép egy brigádról A Baranya megyei Tejipari Vállalat Ifjúság Szocialista Brigádjának tagjai nemcsak munkaköri feladataikat látják el a teljes energiával, hanem társadalmi kötelezettségeiket is tudásuk maximumával teljesítik. Az elmúlt évben másodszor rendeztek névadó ünnepséget, melyen ismét három „brigádgyermeket” köszöntöttek. A „Közösségért még többet” címmel meghirdetett, szakszervezeti bizalmiak vetélkedőjének Baranya megyei döntőjén Novák Szilveszterné brigádtag I. helyezést ért el. A Tanácsköztársaság évfordulóján megrendezett és Pécs összes szocialista brigádja részére meghirdetett vetélkedőn a brigád — Novák Szilveszterné, Bőgner Miklós, Szilágyi Géza 20 csapat közül a IV. helyen összetételű csapat — a részt vevő végzett. Társadalmi munkában évek óta patronálja a brigád a Tiborc utcai általános iskolát. Közös kirándulásokkal, állatkerti, vidámparki sétákkal, húsvéti és Télapó-ünnepségekkel összehozza a családokat, a gyerekeket. A 380 pécsi szocialista brigád közül 207 indult el a négyfordulós vetélkedőn, melyből 26 csapat — így az Ifjúság brigád is — került a Pécs, felszabadulásának 35. évfordulóján megrendezett döntőbe. A záró vetélkedőn egyenletes teljesítménnyel és jó hajrával a háromfős csapat a III. helyezést érte el. A siker különösen értékes, mert a pécsi élelmiszer-ipari csapatok közül egyedül kerültek a döntőbe, ahol helytállásukkal a tejipar hírnevét öregbítették. Sz. G. A siker kovácsai: Szilágyi Géza, Tárnai Ferenc, Bőgner Miklós Fotó: Czakó László) 1 VIIA TARTALOMBÓL: ÉVFOLYAM A pártszervezet számadása Az egriek és a gyerekek 19gQ Hajnaliban a sajtosoknál JANUÁR * ÁRA: 1,- Ft Kitüntetések " * SZÁM ^ Új év elé Dr. Simka István vezérigazgató Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy 1979-ben teljesítettük feladatainkat, összességében eredményes esztendőt zártunk. Megteremtettük a termelési biztonságot, a múlt évben is minden liter fölkínált tejet átvettünk, feldolgoztunk. Zavartalan volt az értékesítés, minden vásárlói igényt ki tudtunk elégíteni. Dolgozóink az előirányzott bérfejlesztést megkapták. A múlt évben is éreztük a kormányzat segítségét, s ezzel a segítséggel jól élt az ipar 17 ezer dolgozója. Tovább nőtt az ipar szellemi kapacitása, egyre több jól képzett fiatal szakember dolgozik a vállalatoknál, s ez biztosíték a jövőre nézve. Elért eredményeinkkel megalapoztuk az 1980-as év kiegyensúlyozott gazdálkodását. Az alapok tehát jók. A tejtermelőkkel a szerződéskötések befejeződtek, a zavartalan feldolgozáshoz és a teljes körű ellátás maradéktalan kielégítéséhez biztosítva van a szükséges tejmennyiség. Ebben a tekintetben nincs változás a múlt évhez viszonyítva. Ez az esztendő, amelyet most kezdünk, mégis más, mint a korábbiak voltak: megváltozott közgazdasági környezetben kell folytatni, végezni munkánkat. Ennek hatásaképpen az előirányzott, illetve a tervezett nyereség lényegesen kevesebb, mint 1979-ben volt. Ez a kevesebb önmagában még biztosítja az ipar, a vállalatok érdekeltségi alapját és egy szolid fejlesztés alapját is. Az igazi gond ebben az esztendőben az, hogy érzékenyebbé váltunk a nyereségre, szerényebbek a lehetőségeink. Olyan kicsi a tervezett nyereség, hogy bármilyen kicsi is a lemaradás, az érzékenyen érinti az ipart, a vállalatokat. Az eddiginél tehát nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdálkodásra, alaposabban meg kell nézni, hogyan lehet jobban gazdálkodni. Nyíltan kell szólni a bérpolitikánkról is. Igaz, az ipar bértömege némileg növekedett, mégis, a tavalyinál nagyobb bérfejlesztés csak létszámcsökkentéssel valósítható meg. Mik a legfontosabb tennivalók az új esztendőben? A legfőbb törekvésnek arra kell irányulnia, hogy növelni tudjuk az értékesítést. Mindenekelőtt a vajértékesítés növelése a fontos, mivel ebben az évben nem akarunk vajexportot lebonyolítani. Jobb minőségű vajat kell gyártani, általában pedig arra van szükség, hogy nagy választékkal mindig a piacon legyünk. Az energiatakarékosság a másik nagy feladat; hogy miért, azt aligha kell magyarázni és bizonygatni: az ipar minden dolgozója ismeri az egész világon problémát okozó energiahelyzetet és népgazdaságunk gondjait. A megváltozott közgazdasági környezet teszi szükségessé, hogy a feladatokat minél kevesebb munkaerővel oldjuk meg. Ezen cél érdekében nagy feladat hárul a tröszt, a vállalatok, az üzemek vezetőire, valamennyi dolgozójára. Ez nem általános feladat, mindazt, ami ezzel kapcsolatos, konkrétan kell meghatározni. A szakosítás, illetve annak folytatása, továbbfejlesztésének előkészítése, kidolgozása közös feladat. A nagy sorozatú gyártás növeli a termelékenységet, kevesebb munkaerőt, kevesebb energiát igényel. Mindez komplex feladat, nemcsak a gyártást, hanem az előállítást, a szállítást, a forgalmazást is érinti, nem teljesen új út ez, országosan vannak rá példák, hogy egy-egy vállalat, üzem termékéből ma már országos ellátást szerveztek meg. Komoly segítséget várunk a vállalatok vezetőitől, dolgozóitól a belső szabályozás kidolgozásában. Az országos szabályozók ismertek, ehhez szeretnénk igazítani a belső szabályozást úgy, hogy a vállalatok önállósága ne csorbuljon. Az érdekeltség megvalósítása körülhatárolt teljesítményhez igazodjék, vállalati, üzemi szinten éppen úgy, mint az egyes dolgozóknál. 1980-ban új lehetőségek és korlátok között kell megoldani feladatainkat, úgy, hogy az elért eredményeket ne kockáztassuk. Legfontosabb céljaink: megtartani a termelés biztonságát, maradéktalanul kielégíteni a fogyasztói igényeket, s biztosítani dolgozóink érdekeltségét, s ezzel a lehetőséget a bérek fejlesztésére. Reméljük, mindehhez megtaláljuk a közös hangot, mindenekelőtt azon a reális alapon, hogy sem kétségbeesésre, sem lelkendezésre nincs okunk az új esztendőben. Takarékos újhelyiek Sokat javított eredményeiken, hogy az idén a kampány öt hónapja alatt, immár a sűrítő birtokában a tavalyi 3 vagonhoz képest 28 vagon jó minőségű takarmánytejport állítottak elő. Pedig nem kis gondot okozott szakember híján az üzemszerű termelés megindítása, hiszen két újonnan felvett munkásukat és a laborban dolgozó alkalmazottukat kellett megtanítaniuk a berendezés kezelésére. Sátoraljaújhely környékére jellemző, hogy a felvásárolt tejnek több mint fele kisgazdaságokból származik, amelyek termelését nagyban befolyásolta a szálastakarmány-helyzet. Ebből következik, hogy a nyár folyamán valósággal elönti őket a tej, míg tavasszal és télen jelentősen megcsappan. Az üzem kiegyenlítő „mellékszerepe” magával hozza, hogy gyakran a tejszűke idején szállítaniuk kell a társüzemekn hez alapanyagot, míg tejbőség idején alig tudtak a sűrítés előtt megbirkózni vele. Ezt a gondot tehát sikerült enyhíteniük és ez jelentkezik a trappista egyenletesebb minőségében sajt is. Annyira, hogy beléphettek a Csehszlovákiával folytatott kishatármenti exportforgalomba. Munkájuk jelentős része az önköltségcsökkentésre irányult; a szállítási utak bemérése, a forgalom kielemzése után egységdíjas szállítási tarifát vezettek be. Ennek egyik eredménye, hogy megtakarítottak egy járműkapacitást. Ezzel az egy mázsa termékre eső szállítási költség 57,64 Ft-ról 53,54 Ft-ra csökkent. Felmentette az adminisztrációt az addigi nagy igénybevétel alól az is, hogy az árurendelés-számlázás adatait számítógépre vitték. Sikeres kereskedelempolitikájuk eredménye, hogy az értékesített termék összvolumene tavalyhoz képest 4,5 százalékkal emelkedett. Az is méltó gyakorlat, hogy követésre boltunk a darabos árut minden előcsomagolva, ólomzárral biztosított zárt ,,kosarakban” kapja. Ez nemcsak az áruátvételt könnyíti meg, de elejét veszi az éjszakai lerakatok megdézsmálásának is. A technológiai fegyelem javulását mutatja, hogy tranzista sajtjuk kiváló és jó minősítése idén 9 százalékkal javult. Mivel a sertéstenyésztés Zemplénben korlátozott, és mert a nagyüzemi sertéstartás szárazdarás takarmányozásra épül, a sajtsavónak csak kétharmad részét tudja felhasználni a háztáji gazdaság. Ezért megtették az előkészületeket a maradék savó sűrítésére. A gyorsmérleg már kimutatja a forintban mért eredményeket is. Tavaly 10 hónap alatt 718 000 Ft értékű alapanyagot takarítottak meg, sokból 30 000 forintot segédanyaérc maradt a kasszában; az év végére vízben, olajban, elektromos energiában mintegy 300 000 forintnyi értéket ment meg a jó gazdasági szemlélet érvényesülése Sátoraljaújhelyen. Ezt tette le a kongresszus asztalára az üzem öt szocialista brigádja. b.