Tejipari Hírlap, 1983 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

TEJIPARI HÍRLAP A TEJIPARI VÁLLALATOK TRÖSZTJÉNEK LAPJA A TARTALOMBÓL: 1­­ m Vannak ilyen emberek! SZÁM * 1983‘ A főmérnök JANUÁR Ára: 1,20 Ft „Figyelem! Jön Pásztor Pisti ÉVFOLYAM Munkások a hidegben ★ Elismerés és köszönet Ezekben a napokban már az új esztendő feladatainak megol­dásán munkálkodunk, de hűek szeretnénk lenni hagyománya­inkhoz, s egy kevés időre meg­állni, visszapillantani a mögöt­tünk lévő esztendőre. Milyen év is volt számunkra az 1982-es esztendő? Mit hozott eredményekben, milyen gondok­kal nehezítette munkánkat? Nehéz háromszázhatvanöt na­pot zártunk le az esztendő for­dulóján, olyan évet, amelyben ha lehet, még szigorúbb feltéte­lek között kellett feladatainkat ellátni, lépést tartani az igé­nyekkel, és a saját magunk­ ál­tal diktált tempóval. Azaz: át­venni minden liter felkínált áru­tejet, tovább mélyítve kapcsola­tainkat a termelőkkel, erősíteni bennük a termelési biztonságér­zetet s az egyre növekvő men­­­nyiségű nyersanyagot olyan kor­szerű termékké feldolgozni, amelyet másik nagy társunk, partnerünk, a kereskedelem eredményesen kínálhat a fo­gyasztóknak. Szigorúbb termelési, gazdál­kodási feltételekről, körülmé­nyekről írtunk, s annál jólesőbb érzéssel írhatjuk most: mind­ezek ellenére is legfontosabb feladatainkat megvalósítottuk. Felvásároltunk minden liter felkínált tejet, a fogyasztási szükségleteket növekvő színvo­nalon elégítettük ki, jó néhány új termék bevezetésével gazda­gítva a választékot, megtartva a nem jelentéktelen exportpiacun­kat is. Elmondtuk már más alkalom­mal, hogy eredményeinket an­nak is köszönhetjük, hogy a kor­mányzat a tejellátás ügyét a köz­ügy rangjára emelte. Ennek je­gyében folyik az ipar megúju­lása immár egy évtizede, s ha szerényebb méretekben is, de tart mind a mai napig és foly­tatódik a jövőben is. Ez munkánk hatékonyságának egyik fontos feltétele. A másik: annak a csaknem húszezer fő­nyi munkásgárdának a tisztes­sége, szorgalma, áldozatvállalá­sa és hozzáértése, amelyik ott áll a sajtkádak, a pásztorok, a szalagok, a silók, a csomagoló­gépek mellett, vagy amelyik szá­mol, tervez, irányít a munka­asztaloknál. Övék az érdem, tejipar munkásaié, őket illeti a a köszönet a jó munkáért, az el­ért eredményekért. Kérjük az ipar valamennyi dolgozóját, hogy az eddigi szor­galommal, felelősséggel munkál­kodjanak ez évi feladataink meg­valósításán is, és akkor az ered­mény nem maradhat el. Ezúton köszönjük meg ipa­runk dolgozóinak a jól végzett munkát, s kívánunk az új esz­tendőre jó egészséget, munká­jukban, családi életükben továb­bi sikereket. Dr. Vendégh Ferenc vezérigazgató Farkas László TVSZB-titkár rim Terv szerint dolgoztunk Mérlegen: 1982. Az ipar 1982-ben az előző évi­nél tervszerűbb és kiegyensúlyo­zottabb körülmények között lát­ta el alapvető feladatait. A tejipar 1982-ben átvett min­den felkínált árutejet és ennek megfelelően a felvásárlás 53 millió literrel, 2,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A tervet pedig az előirányzat szerint teljesítette az ipar. A tehenenként tej­hozam mintegy 90 literrel több a terve­zettnél és eléri a 4000 litert. A tejtermelést és a felvásárlás alakulását — változatlanul — elősegítették a kormányzatnak a tejtermelés növelésére korábban tett intézkedései és a felvásárlás hatékonyabb módszerei. Tovább javult a lakosság el­látása tejből és tejtermékekből. Az egy főre jutó tej- és tejter­mékfogyasztás — előzetes ada­tok alapján — elérte a 176 kg-ot. A belföldi értékesítés — folya­dékalapon számolva — mintegy 3,6 százalékkal haladta meg az 1982. évit. A növekedés termékek szerin­ti megoszlása a következő: fogyasztói tej -f 12 millió liter 1,3% ízesített, savanyított tejkészítmények tejföl -1- 8 millió liter 7,7% + 2 millió liter 2,8% vaj + 1040 tonna 5,0% sajtok­­ f­­2284 tonna 7,6% túrók + 1798 tonna 5,1% étkezési tejporok — 340 tonna —4,1% fagylaltporok + 347 tonna 12,1% Az ellátás — az ötnapos mun­kahét bevezetése mellett is — zavartalan volt. Tovább nőtt a fogyasztói kiszerelésű termékek részaránya és bővült a termék­választék. 1982-ben több új ter­méket vezettünk be. Az elért eredményekben nagy szerepe volt a belkereskedelmi vállala­tokkal közösen végzett értékesí­tési akcióknak és az értékesítés kiszélesítésének. Az értékesítés növekedésének dinamikája meg­haladta a tejtermelés növekedé­sét. A termelés szerkezete a fo­gyasztói igényeknek megfelelően alakult. A termelés 2,9 százalék­kal haladta meg az előző évit. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés értéke 2,9 százalékkal volt magasabb az előző évinél és ezt a termelésnövekedést 100 százalékban a termelékenység növelésével érte el az ipar. Kedvezően alakult az ipar ex­porttevékenysége is, mennyiség­ben, deviza-árbevételben egy­aránt. Az ipar átlagbérszínvonala 6,5 százalékkal haladta meg az 1981. évit. A tervezett ütem szerint ala­kultak az ipar 1982. évi fejlesz­tési és beruházási munkálatai. 1982-ben üzembe helyezésre került: — a napi 200 ezer liter kapa­citású debreceni tejüzem és forgalmi telep; — a budapesti — korszerű csomagolású — kávétejszín gyártó berendezés. A folyamatban levő beruházá­saink közül megkezdődött a kon­vertálható árualapot növelő ma­kói krémfehér sajtot gyártó üzemrész műszaki átadása és a próbaüzemelése. A szekszárdi sajtüzem, a pásztói tejüzem és a zalaegerszegi sajtüzemi rekonst­rukció műszaki átadása folya­matban van. A tervezett ütem szerint ha­lad a pécsi és székesfehérvári kazánrekonstrukció, a székesfe­hérvári krémtúró gyártóvonal beruházása. Megkezdődtek a veszprémi üzemben a Gervais-termékek gyártóvonalának és a berettyó­újfalui fagylalt­keverő berende­zések beruházási munkálatai is. Dr. Lázár László Új feladatok előtt Interjú dr. Vendégh Ferenc vezérigazgatóval ső Hagyomány, hogy az új év et­napjaiban felkeressük iparág első számú vezetőjét, az megkérjük: ismertesse az év leg­­­fontosabb célkitűzéseit, körvo­nalazza a leglényegesebb fel­­adatokat. Dr. Vendégh Ferenc vezér­­igazgató szobájában ülünk, ahol beszélgetésünk közben gyakran szól a telefon, nyílik az ajtó, a vezérkar láthatóan a dinamikus munka lázában él. — jVezérigazgató elvtárs! Ho­gyan látja az ipar helyzetét, mennyire volt ideje kinevezése óta megismerni az iparág hely­zetét, gondjait? — Az eltelt idő valóban kevés az ismerkedésre, de én szeren­csés helyzetben vagyok, több ok­ból is. Természetesen előző mun­kahelyemről is voltak ismerete­im az iparról, másrészt itt a trösztben hozzáértő, jól felké­szült, kitűnő vezető munkatár­sakra találtam, akik megkön­­­nyítették az ismerkedést, végül pedig a napi feladatok arra kényszerítettek, hogy gyorsított tempóban ismerjem meg ezt a munkaterületet. Arról van szó ugyanis, hogy az irányítás kor­szerűsítését kellett kidolgoznunk, s az erről szóló anyagot a mi­nisztérium vezető testülete elé kellett terjesztenünk. Ezt a mun­kát személyesen irányítottam annak érdekében, hogy minden szempontból elérjük a kitűzött célt, s ily módon szinte rákény­szerültem, hogy az iparág s a vállalatok tevékenységét vi­szonylag rövid idő alatt megis­merjem. • Az eddigiekből úgy tűnik, 1983. az irányítás ésszerűsítésé­nek éve lesz. Milyen változáso­kat várhatunk ennek nyomán a tröszt és a vállalatok munkájá­ban? — A korszerűsítés lényege: a vállalatok és üzemek nagyobb önállóságot élveznek majd az ed­diginél, önállóan döntenek min­den olyan kérdésben, amelyek­ben ismeretük, tájékozottságuk alaposabb, mélyebb, mint a tröszté. Természetesen ezzel egyszersmind felelősségük és kö­telezettségük is nagyobb. A dön­tésekért ugyanis a felelősséget is vállalni kell. Ezen túl, de ehhez kapcsolódóan változik és bővül az igazgató tanács jogköre is. — Föltehetően mindez egy sor szervezeti, szervezési intézkedést is maga után von. — Pontosan így van, és el­mondhatom: már tettünk is lé­péseket a megvalósítás terüle­tén. A Tejtermékek Ellenőrző Állomását megszüntettük, mint központi szervet, az ellenőrzés feladatát a szükséges eszközök­kel átadtuk a vállalatoknak. Egyetlen kivétel az exportter­mék, amelynek minőségét to­vábbra is központilag ellenőriz­zük. — További intézkedések? — A cél az, hogy itt bent ná­lunk is egyszerűsödjön az irá­nyítás, csökkentsük a vezetés lépcsőfokait, ennek jegyében szűntek meg részlegek, munka­körök, például, amelyek a válla­lati belső szervezéssel foglalkoz­tak. Megszűntek a főosztályve­zetői munkakörök, csökkent a kisegítő személyzet, mindezek eredményeképpen létszámunk már eddig is hetvennyolc fővel csökkent, 1984-ig pedig az ere­detileg kétszáznegyven fős tröszt mindössze száztíz fővel látja majd el feladatát.­­ Két kérdés is adódik a mon­dottakból. Először: fel vannak-e készülve a vállalatok a felelős­ségteljesebb, önállóbb tevékeny­ségre, másrészt: nem okoz-e za­vart, nyugtalanságot a tröszt belső életében a még várható létszámcsökkenés ? — Jó, hogy egyszerre kaptam a két kérdést. A két dolog ugyanis összefügg. Személyek sorsáról dönteni mindig nagy fe­lelősség, a döntések egyik érzé­keny, ha nem a legérzékenyebb területe. Mi különösen vigyáz­tunk arra, hogy bizonytalanság­ban senki ne maradjon, nyugodt légkörben folyhasson a munka. Gondoskodtunk arról, hogy az egyébként jó képességű, a tröszt­től megvált munkatársaink vállalatokhoz kerüljenek, ott se­­­gítsék a megnövekedett felada­tok ellátását. Igyekeztünk igyekszünk őket képzettségük­­­nek, rangjuknak megfelelő mun­kakörbe irányítani. évi — Vezérigazgató elvtárs! Az feladatokról beszélgetünk. Mit kell még ez évben elvégez­ni ahhoz, hogy ne kerüljünk lé­péshátrányba? — Fontos tudni, hogy az irá­nyítás korszerűsítését mi nem egy vagy két akciónak, inkább folyamatnak tekintjük, egész éves programnak. Ezen túl pe­dig ami a feladatokat illeti, megmaradtak „örökzöld” köte­lességeink. Ilyenek: minden fel­kínált liter tejet fel kell vásá­rolnunk, s a termelőknek ennek megfelelően kifizetni a tej árát. Készülni kell a tej minőségi át­vételének fokozatos bevezetésé­re, rá kell térnünk arra, hogy a jobb minőség az árakban is kel­lőképpen megmutatkozzék, va­lamint arra kell törekedni, hogy a lakosságot legalább az eddigi, vagy ennél jobb színvonalon lát­hassuk el termékeinkkel. — Jelenlegi helyzetünk, az ál­talános gazdálkodási feltételek alapján mit várhatunk 1983-tól? — Reálisan kell látnunk, hogy ebben az évben a hatékonyság növelése mellett is csökken a nyereség, mert a ráfordítások mintegy 700 millió forinttal nö­velik a termelési költségeket, s ennek ellensúlyozására az állam csak mintegy 250 milliót tud ma­gára vállalni. Ráadásul export­­kilátásaink sem kedvezőek, de e területen mégis bizakodóak va­gyunk, mert olyan termékstruk­túra-változást tervezünk az ex­portban, amelyen keresztül az élelmiszeripari ágazatokhoz vi­szonyítva kedvező dollár kiter­melési eredményt érhetünk el, megközelítve az elmúlt évi re­kordot. Arra kell törekedni az eddiginél is nagyobb erővel és hatásosabban, hogy takarékosan termeljünk. Takarékoskodjunk főleg az importanyagokkal, ame­lyek egyre drágábbak és csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, de takarékoskod­nunk kell az alapanyaggal, va­lamint az energiával, eszkö­zökkel, csökkenteni kell veszte­ségeinket. Gondoljuk meg: csak a visszárutej egy százalékkal való csökkentése 20 millió fo­rint eredménytöbbletet jelente­ne. És nekünk szükségünk van minden fillérre, hogy dolgozóink áldozatos munkáját a lehetősé­gekhez mérten honoráljuk. — Vendégh elvtárs! Beszélge­tésünk vége felé közeledve arra kérjük, összegezze: mit tart leg­fontosabbnak az 1983-as eszten­dőben.­­ Röviden összefoglalva: leg­fontosabbnak tartom a lakosság jó színvonalú, bővített választé­kú ellátását, úgy, hogy ez a vál­lalatok nagyobb eredményét is jelentse, vagyis a termelés növe­kedése, javulása mögött minden esetben a hatékonyság álljon. A hatékonyság érdekében pedig a vállalatoknak szélesíteni kell az üzemi, munkahelyi demokrácia fórumrendszerét, minden dolgo­zó javaslatát érdemlegesen mér­legelni, hasznosítani, a munká­hoz nyugodt, biztonságos lég­kört teremteni. — Köszönjük a beszélgetést. Ibrányi Tóth Béla

Next