Tejipari Hírlap, 1983 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
TEJIPARI HÍRLAP A TEJIPARI VÁLLALATOK TRÖSZTJÉNEK LAPJA A TARTALOMBÓL: 1 m Vannak ilyen emberek! SZÁM * 1983‘ A főmérnök JANUÁR Ára: 1,20 Ft „Figyelem! Jön Pásztor Pisti ÉVFOLYAM Munkások a hidegben ★ Elismerés és köszönet Ezekben a napokban már az új esztendő feladatainak megoldásán munkálkodunk, de hűek szeretnénk lenni hagyományainkhoz, s egy kevés időre megállni, visszapillantani a mögöttünk lévő esztendőre. Milyen év is volt számunkra az 1982-es esztendő? Mit hozott eredményekben, milyen gondokkal nehezítette munkánkat? Nehéz háromszázhatvanöt napot zártunk le az esztendő fordulóján, olyan évet, amelyben ha lehet, még szigorúbb feltételek között kellett feladatainkat ellátni, lépést tartani az igényekkel, és a saját magunk által diktált tempóval. Azaz: átvenni minden liter felkínált árutejet, tovább mélyítve kapcsolatainkat a termelőkkel, erősíteni bennük a termelési biztonságérzetet s az egyre növekvő mennyiségű nyersanyagot olyan korszerű termékké feldolgozni, amelyet másik nagy társunk, partnerünk, a kereskedelem eredményesen kínálhat a fogyasztóknak. Szigorúbb termelési, gazdálkodási feltételekről, körülményekről írtunk, s annál jólesőbb érzéssel írhatjuk most: mindezek ellenére is legfontosabb feladatainkat megvalósítottuk. Felvásároltunk minden liter felkínált tejet, a fogyasztási szükségleteket növekvő színvonalon elégítettük ki, jó néhány új termék bevezetésével gazdagítva a választékot, megtartva a nem jelentéktelen exportpiacunkat is. Elmondtuk már más alkalommal, hogy eredményeinket annak is köszönhetjük, hogy a kormányzat a tejellátás ügyét a közügy rangjára emelte. Ennek jegyében folyik az ipar megújulása immár egy évtizede, s ha szerényebb méretekben is, de tart mind a mai napig és folytatódik a jövőben is. Ez munkánk hatékonyságának egyik fontos feltétele. A másik: annak a csaknem húszezer főnyi munkásgárdának a tisztessége, szorgalma, áldozatvállalása és hozzáértése, amelyik ott áll a sajtkádak, a pásztorok, a szalagok, a silók, a csomagológépek mellett, vagy amelyik számol, tervez, irányít a munkaasztaloknál. Övék az érdem, tejipar munkásaié, őket illeti a a köszönet a jó munkáért, az elért eredményekért. Kérjük az ipar valamennyi dolgozóját, hogy az eddigi szorgalommal, felelősséggel munkálkodjanak ez évi feladataink megvalósításán is, és akkor az eredmény nem maradhat el. Ezúton köszönjük meg iparunk dolgozóinak a jól végzett munkát, s kívánunk az új esztendőre jó egészséget, munkájukban, családi életükben további sikereket. Dr. Vendégh Ferenc vezérigazgató Farkas László TVSZB-titkár rim Terv szerint dolgoztunk Mérlegen: 1982. Az ipar 1982-ben az előző évinél tervszerűbb és kiegyensúlyozottabb körülmények között látta el alapvető feladatait. A tejipar 1982-ben átvett minden felkínált árutejet és ennek megfelelően a felvásárlás 53 millió literrel, 2,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A tervet pedig az előirányzat szerint teljesítette az ipar. A tehenenként tejhozam mintegy 90 literrel több a tervezettnél és eléri a 4000 litert. A tejtermelést és a felvásárlás alakulását — változatlanul — elősegítették a kormányzatnak a tejtermelés növelésére korábban tett intézkedései és a felvásárlás hatékonyabb módszerei. Tovább javult a lakosság ellátása tejből és tejtermékekből. Az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás — előzetes adatok alapján — elérte a 176 kg-ot. A belföldi értékesítés — folyadékalapon számolva — mintegy 3,6 százalékkal haladta meg az 1982. évit. A növekedés termékek szerinti megoszlása a következő: fogyasztói tej -f 12 millió liter 1,3% ízesített, savanyított tejkészítmények tejföl -1- 8 millió liter 7,7% + 2 millió liter 2,8% vaj + 1040 tonna 5,0% sajtok f2284 tonna 7,6% túrók + 1798 tonna 5,1% étkezési tejporok — 340 tonna —4,1% fagylaltporok + 347 tonna 12,1% Az ellátás — az ötnapos munkahét bevezetése mellett is — zavartalan volt. Tovább nőtt a fogyasztói kiszerelésű termékek részaránya és bővült a termékválaszték. 1982-ben több új terméket vezettünk be. Az elért eredményekben nagy szerepe volt a belkereskedelmi vállalatokkal közösen végzett értékesítési akcióknak és az értékesítés kiszélesítésének. Az értékesítés növekedésének dinamikája meghaladta a tejtermelés növekedését. A termelés szerkezete a fogyasztói igényeknek megfelelően alakult. A termelés 2,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés értéke 2,9 százalékkal volt magasabb az előző évinél és ezt a termelésnövekedést 100 százalékban a termelékenység növelésével érte el az ipar. Kedvezően alakult az ipar exporttevékenysége is, mennyiségben, deviza-árbevételben egyaránt. Az ipar átlagbérszínvonala 6,5 százalékkal haladta meg az 1981. évit. A tervezett ütem szerint alakultak az ipar 1982. évi fejlesztési és beruházási munkálatai. 1982-ben üzembe helyezésre került: — a napi 200 ezer liter kapacitású debreceni tejüzem és forgalmi telep; — a budapesti — korszerű csomagolású — kávétejszín gyártó berendezés. A folyamatban levő beruházásaink közül megkezdődött a konvertálható árualapot növelő makói krémfehér sajtot gyártó üzemrész műszaki átadása és a próbaüzemelése. A szekszárdi sajtüzem, a pásztói tejüzem és a zalaegerszegi sajtüzemi rekonstrukció műszaki átadása folyamatban van. A tervezett ütem szerint halad a pécsi és székesfehérvári kazánrekonstrukció, a székesfehérvári krémtúró gyártóvonal beruházása. Megkezdődtek a veszprémi üzemben a Gervais-termékek gyártóvonalának és a berettyóújfalui fagylaltkeverő berendezések beruházási munkálatai is. Dr. Lázár László Új feladatok előtt Interjú dr. Vendégh Ferenc vezérigazgatóval ső Hagyomány, hogy az új év etnapjaiban felkeressük iparág első számú vezetőjét, az megkérjük: ismertesse az év legfontosabb célkitűzéseit, körvonalazza a leglényegesebb feladatokat. Dr. Vendégh Ferenc vezérigazgató szobájában ülünk, ahol beszélgetésünk közben gyakran szól a telefon, nyílik az ajtó, a vezérkar láthatóan a dinamikus munka lázában él. — jVezérigazgató elvtárs! Hogyan látja az ipar helyzetét, mennyire volt ideje kinevezése óta megismerni az iparág helyzetét, gondjait? — Az eltelt idő valóban kevés az ismerkedésre, de én szerencsés helyzetben vagyok, több okból is. Természetesen előző munkahelyemről is voltak ismereteim az iparról, másrészt itt a trösztben hozzáértő, jól felkészült, kitűnő vezető munkatársakra találtam, akik megkönnyítették az ismerkedést, végül pedig a napi feladatok arra kényszerítettek, hogy gyorsított tempóban ismerjem meg ezt a munkaterületet. Arról van szó ugyanis, hogy az irányítás korszerűsítését kellett kidolgoznunk, s az erről szóló anyagot a minisztérium vezető testülete elé kellett terjesztenünk. Ezt a munkát személyesen irányítottam annak érdekében, hogy minden szempontból elérjük a kitűzött célt, s ily módon szinte rákényszerültem, hogy az iparág s a vállalatok tevékenységét viszonylag rövid idő alatt megismerjem. • Az eddigiekből úgy tűnik, 1983. az irányítás ésszerűsítésének éve lesz. Milyen változásokat várhatunk ennek nyomán a tröszt és a vállalatok munkájában? — A korszerűsítés lényege: a vállalatok és üzemek nagyobb önállóságot élveznek majd az eddiginél, önállóan döntenek minden olyan kérdésben, amelyekben ismeretük, tájékozottságuk alaposabb, mélyebb, mint a tröszté. Természetesen ezzel egyszersmind felelősségük és kötelezettségük is nagyobb. A döntésekért ugyanis a felelősséget is vállalni kell. Ezen túl, de ehhez kapcsolódóan változik és bővül az igazgató tanács jogköre is. — Föltehetően mindez egy sor szervezeti, szervezési intézkedést is maga után von. — Pontosan így van, és elmondhatom: már tettünk is lépéseket a megvalósítás területén. A Tejtermékek Ellenőrző Állomását megszüntettük, mint központi szervet, az ellenőrzés feladatát a szükséges eszközökkel átadtuk a vállalatoknak. Egyetlen kivétel az exporttermék, amelynek minőségét továbbra is központilag ellenőrizzük. — További intézkedések? — A cél az, hogy itt bent nálunk is egyszerűsödjön az irányítás, csökkentsük a vezetés lépcsőfokait, ennek jegyében szűntek meg részlegek, munkakörök, például, amelyek a vállalati belső szervezéssel foglalkoztak. Megszűntek a főosztályvezetői munkakörök, csökkent a kisegítő személyzet, mindezek eredményeképpen létszámunk már eddig is hetvennyolc fővel csökkent, 1984-ig pedig az eredetileg kétszáznegyven fős tröszt mindössze száztíz fővel látja majd el feladatát. Két kérdés is adódik a mondottakból. Először: fel vannak-e készülve a vállalatok a felelősségteljesebb, önállóbb tevékenységre, másrészt: nem okoz-e zavart, nyugtalanságot a tröszt belső életében a még várható létszámcsökkenés ? — Jó, hogy egyszerre kaptam a két kérdést. A két dolog ugyanis összefügg. Személyek sorsáról dönteni mindig nagy felelősség, a döntések egyik érzékeny, ha nem a legérzékenyebb területe. Mi különösen vigyáztunk arra, hogy bizonytalanságban senki ne maradjon, nyugodt légkörben folyhasson a munka. Gondoskodtunk arról, hogy az egyébként jó képességű, a tröszttől megvált munkatársaink vállalatokhoz kerüljenek, ott segítsék a megnövekedett feladatok ellátását. Igyekeztünk igyekszünk őket képzettségüknek, rangjuknak megfelelő munkakörbe irányítani. évi — Vezérigazgató elvtárs! Az feladatokról beszélgetünk. Mit kell még ez évben elvégezni ahhoz, hogy ne kerüljünk lépéshátrányba? — Fontos tudni, hogy az irányítás korszerűsítését mi nem egy vagy két akciónak, inkább folyamatnak tekintjük, egész éves programnak. Ezen túl pedig ami a feladatokat illeti, megmaradtak „örökzöld” kötelességeink. Ilyenek: minden felkínált liter tejet fel kell vásárolnunk, s a termelőknek ennek megfelelően kifizetni a tej árát. Készülni kell a tej minőségi átvételének fokozatos bevezetésére, rá kell térnünk arra, hogy a jobb minőség az árakban is kellőképpen megmutatkozzék, valamint arra kell törekedni, hogy a lakosságot legalább az eddigi, vagy ennél jobb színvonalon láthassuk el termékeinkkel. — Jelenlegi helyzetünk, az általános gazdálkodási feltételek alapján mit várhatunk 1983-tól? — Reálisan kell látnunk, hogy ebben az évben a hatékonyság növelése mellett is csökken a nyereség, mert a ráfordítások mintegy 700 millió forinttal növelik a termelési költségeket, s ennek ellensúlyozására az állam csak mintegy 250 milliót tud magára vállalni. Ráadásul exportkilátásaink sem kedvezőek, de e területen mégis bizakodóak vagyunk, mert olyan termékstruktúra-változást tervezünk az exportban, amelyen keresztül az élelmiszeripari ágazatokhoz viszonyítva kedvező dollár kitermelési eredményt érhetünk el, megközelítve az elmúlt évi rekordot. Arra kell törekedni az eddiginél is nagyobb erővel és hatásosabban, hogy takarékosan termeljünk. Takarékoskodjunk főleg az importanyagokkal, amelyek egyre drágábbak és csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, de takarékoskodnunk kell az alapanyaggal, valamint az energiával, eszközökkel, csökkenteni kell veszteségeinket. Gondoljuk meg: csak a visszárutej egy százalékkal való csökkentése 20 millió forint eredménytöbbletet jelentene. És nekünk szükségünk van minden fillérre, hogy dolgozóink áldozatos munkáját a lehetőségekhez mérten honoráljuk. — Vendégh elvtárs! Beszélgetésünk vége felé közeledve arra kérjük, összegezze: mit tart legfontosabbnak az 1983-as esztendőben. Röviden összefoglalva: legfontosabbnak tartom a lakosság jó színvonalú, bővített választékú ellátását, úgy, hogy ez a vállalatok nagyobb eredményét is jelentse, vagyis a termelés növekedése, javulása mögött minden esetben a hatékonyság álljon. A hatékonyság érdekében pedig a vállalatoknak szélesíteni kell az üzemi, munkahelyi demokrácia fórumrendszerét, minden dolgozó javaslatát érdemlegesen mérlegelni, hasznosítani, a munkához nyugodt, biztonságos légkört teremteni. — Köszönjük a beszélgetést. Ibrányi Tóth Béla