Tejipari Hírlap, 1985 (12. évfolyam, 1. szám)

1985-01-01 / 1. szám

TEJIPARI HÍRLAP A TEJIPARI VÁLLALATOK TRÖSZTJÉNEK LAPJA­In A TARTALOMBÓL: Tizenkétezren ÉVFOLYAM a munkaversenyben * Megfelelő ember a megfelelő helyen SZÁM ★ 1935 Nehezebb a tíz kiló, JANUÁR mint a nyolcvan ★ ÁRA: 1,50 FT Fradi-sarok 1 Elismerés és köszönet Elismerésünket és köszöne­­tünket szerenénk tejipar valamennyi kifejezni a dolgozójá­nak, partnereinek, mindazok­nak, akik 1984-ben munkánkat közvetlen, vagy közvetett mó­don segítették. Minden évben elmondjuk esz­tendei munkánk értékelésekor, hogy nehéz időszakot zártunk, de az elmúlt év még a nehéz évek közül is kitűnik sok te­kintetben. Lényegesen nehezebb feltéte­lek mellett gazdálkodtunk mint korábban, szigorodtak a gazda­sági szabályzók, változatlanul szerények voltak pénzügyi, be­ruházási, fejlesztési lehetősége­ink, s mindemellett kellett beve­zetni, tanulni a korszerűbb vál­lalatirányítás módszereit, vég­rehajtani az irányítás-korszerű­sítéssel járó feladatokat, és ez­zel egy időben naponta odatenni a fogyasztó asztalára az eddigi­nél többféle, s lehetőség szerint jobb minőségű tejtermékeket. Hogy exportfeladataink teljesí­téséről ne is szóljunk. Ezek voltak a főbb követel­mények munkánkban az 1984- es esztendőben. És most, hogy az elvégzett munkát, a kitűzött feladatok tel­jesítését számba vesszük, annál jólesőbb érzéssel összegezzük eredményeinket, mert a számok azt bizonyítják: a tejipar mun­káskollektívája kiállta ezt az erőpróbát is, jól vizsgázott, helytállásból, áldozatvállalásból. Felvásároltunk minden liter felkínált tejet, a fogyasztói igé­nyeket magasabb színvonalon elégítettük ki, új korszerű ter­mékeket vezettünk be, és várat­lan akadályokkal nehezített ex­portpiacon is megtaláltuk az op­timális megoldásokat. Mindez csak úgy volt lehetsé­ges, hogy iparunk minden dol­gozója átérezte a m­aga felelős­ségét, fontosságát a termelő­­munka láncolatában, s a maga helyén mindent megtett a si­ker érdekében. Jó segítség volt, új lendületet hozott munkánk­ba a jubileumi és kongresszusi munkaverseny, amelynek ered­ményeit éppen a napokban ös­­­szegeztük, s tételesen is bizo­nyítani tudjuk: a versenymoz­galom egyik fontos erőtartalé­kunk, erőforrásunk céljaink megvalósításában. Most új év kezdetén azt kér­jük, azt várjuk a tejipar vala­mennyi dolgozójától, hogy ezt a lendületet, szorgalmat, a mun­káért érzett felelősséget őrizzék, s ebben az esztendőben is mun­kálkodjanak feladataink megol­dásán változatlan és akkor reméljük: odaadással, az ered­mény nem marad el. Ismételten szeretnénk megkö­szönni dolgozóinknak a jól vég­zett munkát, partnereinknek a megértő segítséget, s kívánunk az új esztendőre jó egészséget, munkájukban sikereket, családi, egyéni életükben boldogságot. Dr. Vendégh Ferenc vezérigazgató Farkas László TVSZB-titkár Az 1985. évi feladatok előtt Interjú dr. Vendégh Ferenc vezérigazgatóval ső Hagyomány, hogy az új év él­napjaiban felkeressük az iparág első számú vezetőjét, s megkérjük: értékelje az elmúlt év munkáját, ismertesse az iparág legfontosabb célkitűzé­seit, körvonalazza a leglényege­sebb feladatokat. — Vezérigazgató elvtárs! Új évbe lépett, áll a tejipar, új feladatok előtt Mielőtt azonban teendőinkről esne szó, tekint­sünk vissza az 1984-es évre, kér­jük, foglalja össze az elmúlt esztendő főbb feladatait és ered­ményeit. — A tejipar alapvető feladata 1984-ben is az volt, hogy a me­zőgazdaság által felkínált tejet maradéktalanul felvásárolja, fel­dolgozza és a lakosságot a szük­séges mennyiségű és választékú tejtermékkel ellássa. Az év folyamán mintegy 0,7 fo­kal több tejet vásároltunk és dolgoztunk fel, mint 1983-ban. Ez a növekedés ugyan szeré­nyebb mértékű, mint a korábbi éveké, ugyanakkor kedvező ten­dencia az, hogy a kistermelői szektorban a korábbi évek tej­termelésének csökkenése meg­szűnt és 1984-ben már minimá­lis emelkedést értünk el. Az elmúlt év fő feladata volt a bakteriológiai átvételi rend­szer zökkenőmentes bevezetése. Az előző évek alapos előkészítő munkája következtében zökke­nőmentesen történt az új átvé­teli rendszer gyakorlati végre­hajtása. A tejtermelő nagyüze­mek időben megkapták a minő­­­sítés vizsgálati eredményeit, így gazdaságuknak módjukban volt intézkedni az esetlegesen felmerülő problémák, hiányos­ságok felszámolására. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a ter­vezett minőséghez képest ked­vezőbben alakult a bakterioló­giai minőség. Pl. az I. osztályú tej aránya a tervezett 39,8%-ról 47,7%-ra, a II/a osztályú tej aránya pedig a tervezett 23,8%­­ról 27,2%-ra emelkedett. A kis­termelők részére meghirdetett „fejőgép-kihelyezési akció” hoz­zájárult a tejnyerés munkájának könnyítéséhez és ezen keresztül elősegítettük a modernebb tech­nológia szélesebb körű elterje­dését. A kedvező devizabevételt biz­tosító juhtejfelvásárlásunk­­ a „juhfejőgép-kihelyezési akció” hatásaként 22,3%-kal haladta meg az előző évi teljesítést. Fejlesztések 1984-ben A feldolgozás műszaki szín­vonalának javítására az elmúlt évben is jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. Az év első felében befejeztük és üzembe helyeztük a bácsbokodi tejüzem átfogó rekonstrukcióját, mely napi 115 ezer liter tej feldolgo­zását teszi lehetővé és a beruhá­zás 12 millió Ft-os megtakarí­tással készült el. A marcali tej­üzemben napi 150 ezer db ka­pacitású Túró Rudi üzem léte­sült. Állami kölcsönnel és me­zőgazdasági együttműködéssel Budapesten egy 4000 liter/óra teljesítményű ElecSter típusú UHT vonalat szereztünk be és helyeztünk üzembe, mely egy­ben a visszáru tej mérséklését is elősegíti. Tovább folytatódott a budapesti tejüzemek dinami­kus szinttartó beruházása, mely­nek keretén belül a régi pohár­töltő gép helyére egy aszepti­kusan töltő-, pohárhúzó-töltő­­zárógép gépsort helyeztünk üzembe. Nagy teljesítményű sajtömlesztő gép és automata sajtcsomagológép növelte és korszerűsítette a répcelaki sajt­üzem kapacitását évi 1500 ton­nával. Tovább bővült a rozsda­­mentes tankautópark s ezzel az utolsó hazai építésű műanyag­tartályos tankautót is kivon­hattuk a forgalomból. Tovább folytatódott a tejipar energiaracionalizálási program­ja és 1984-ben 10 üzem váltotta át az olajtüzelést gázra, és to­vábbi 2 üzemben faaprítékra. Ezek együttesen évi 8500 tonna olaj kiváltását eredményezik. Megvalósult a gyöngyösi tej­üzem rekonstrukcióján belül a szociális épület s megtörténtek az előkészületek a szolnoki és győri tejüzemek átfogó rekonst­rukciós munkálatainak 1985. évi előkészítéséhez, valamint gyöngyösi rekonstrukció folyta­a­tásához. A felvásárlás és a feldolgozás kiegyensúlyozott fejlődésének eredményeként sikerült ellátási feladatainkat mennyiség, vá­laszték és minőség tekintetében magasabb színvonalon megolda­ni. A tejipar gazdasági felada­tainak teljesítése során 1984- ben is különleges hangsúlyt he­lyeztünk a lakosság tej- és tej­termékellátásának javítására. 1984-ben a tej- és tejtermékek forgalma összességében 5,1%-kal meghaladta az 1983. évi értéke­sítési eredményeinket, sőt 2,5%­­kal még a tervezettet is túlszár­nyalta. Különösen élénk keres­let mutatkozott az ízesített, sa­vanyított tejkészítmények, a sajtok és túrókészítmények iránt, így az egy főre jutó éves tej- és tejtermékfogyasztásban elértük a 190 kg-ot. Az exportfeladatok teljesítése Igen fontos eredményként ér­tékelhető, hogy a kedvezőtlen külpiaci körülmények ellenére is teljesítettük exportfeladatain­kat, amit igen kevés ágazatban sikerült elérni. Exportfeladata­ink optimális szintű teljesítésé­hez igyekeztünk tudatos keres­kedelmi politikát kialakítani. Arra törekedtünk, hogy „több lábra álljunk”. Hagyományos külkereskedelmi partnerünk, a TERIMPEX mellett, újabb kap­csolatokat építettünk ki a Tech­­noimpex, a Konsumex, a Hun­­garocoop, a Generalimpex, a Délker, és a Skála-Coop válla­latokkal, melyekkel különféle konstrukciós üzletek útján lé­tesítettünk üzleti kapcsolatokat. Mindig figyelemmel kísértük az exportpiacok érdeklődését és arra törekedtünk, hogy a ha­gyományos exportpiacainkon je­lenlétünket stabilizáljuk és emellett újabb piacok bekap­csolásával szélesítsük exportle­hetőségeinket. A romló nem­zetközi gazdasági helyzet, kedvezőtlen piaci körülmények a nem csak árcsökkenést okozott, de a mennyiségi teljesítést is kétségessé tette. Az üzemek dolgozóinak, termelésirányítói­nak, vezetőknek és exportbo­nyolítóknak összehangolt és nem egyszer az idegeket próbá­ra tevő munkára volt szükség ahhoz, hogy elmondhassuk: tel­jesítettük exportfeladatunkat. Aláhúzza a feladat teljesítésé­nek az értékét az is, hogy ex­portunk a tervezettnél jobb eredményt hozott, javított a készlethelyzeten és így bátran elmondhatjuk, hogy az elmúlt évben a színvonalas belső ellá­tás mellett az export volt a legeredményesebb tevékenysé­günk. Termékszerkezet, eredményesség 1984. II. félévében a tejterme­lés növekedési üteme mérséklő­dött, ugyanakkor a fogyasztás dinamikusan növekedett, ezért a tejtermelés és -fogyasztás egyensúlyának megőrzése érde­kében korszerűsítenünk kellett az ipar termékszerkezetét. En­nek érdekében megkezdtük kevésbé alapanyagigényes, ala­a­csony zsírtartalmú Party vaj­krémek gyártását, bevezettük a Pásztor sajtot, az ízesített, zsír­szegény diétás sajtokat és Pécsi sajtkémet is. Új termék a a mellékterméknek számító sa­vóból készülő Fauna zselé és a (Folytatás a 3. oldalon) Havasi Ferenc látogatása a tejiparban Havasi Ferenc elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, kéretében a KB titkárát és a kí­sérő Kovács Imre elvtársat, a KB Gazdaságpoliti­kai Osztályának helyettes veze­tőjét a tejipar dolgozói nevé­ben dr. Vendégh Ferenc vezér­­igazgató, Hetényi Péter, a Tröszt párttitkára és Nagy István ke­reskedelmi és termelési igazga­tó köszöntötte. A látogatás a Kelenföldi Tej­üzem új, féltartós tejvonalának megtekintésével kezdődött. Ott dr. Laczkó György igazgató tájé­koztatója szerint féltartós tej­ből — amely 7 napig hűtés nél­kül eltartható — naponta 50 000 1-t gyártanak. A termék csoma­golóanyaga hazai, vastagabb és biztonságosabb a zárása, így e gyártmánynál gyakorlatilag nincs tejelfolyás. A jó fólia mel­lett kiváló gép is garantálja a jó minőségű, ízletes, korszerű terméket. A látottakról és hal­lottakról vendégeink elismerés­sel nyilatkoztak. Ezt követően a Trösztben folytatódott a látogatás. Gyárt­mányskálánk reprezentáns be­mutatása után kutatóintézetünk igazgatóhelyettese, Szakály Sán­dor a már meglévő és a közel­jövőben megvalósuló anyagtaka­rékos és energiaszegény techno­lógiával készült ízesített, sava­nyított és desszert jellegű ter­mékeket, sajtokat mutatott be. Ezek után Vendégh Ferenc vezérigazgató részletesen tájé­koztatta a vendégeket az ipar utóbbi években végzett munká­járól. Beszámolt a minőség sze­rinti tejátvétel sikeres megszer­vezéséről, a belföldi ellátás zök­kenőmentes biztosításáról, szín­vonalának javításáról, import- és energiatakarékosságról, a gazdálkodásunk eredményeiről, gyenge pontjairól, a tröszti irá­nyítás korszerűsítésének ered­ményeképpen vállalataink foko­zottabb önállóságáról, az irányí­tás új eszközrendszeréről, vala­mint — a további fejlődés érde­kében — a korszerű technika alkalmazásának szükségességé­ről. Szó esett exporttervünk 15%­­os túlteljesítéséről és arról, hogy milyen új kereskedelmi mód­szerekkel sikerült nyereségessé tenni exportunkat. Elhangzott, hogy az iparban az elmúlt évben vállalataink 4,1%-os béremelést hajtottak végre és így várhatóan 61 250 Ft/fő az éves átlagkereset. A vezérigazgatói tájékoztató szólt a belföldi és külföldi ko­operációs kapcsolatokról, ame­lyek nélkül a jövő tejipara el­képzelhetetlen. Ezt követően a Tröszt párt­titkára adott rövid tájékoztatást a tröszti pártszervezet tevékeny­ségéről, a párthatározatok vég­rehajtásáról, a tröszti irányítás korszerűsítésében vállalt ered­ményes politikai munkáról, me­lyet nagymértékben segített párttagok és pártonkívüliek ös­­­­­szehangolt, együttes munkája. Szó volt a beszámoló taggyűlé­sen részletezett eredményekről, gondokról, egyebek között a pártcsoportmunka színvonalá­nak javításáról. A tájékoztatók utáni véle­ménycserében Havasi elvtárs többek között arról szólt, hogy a tejipar több mint 18 000 fős kollektívája a nehezedő gazda­sági körülmények között helytállt. A tejipar célszerű fej­il­lesztésekkel és ösztönzésekkel, a termékszerkezet korszerűsítésé­vel dinamikusan növelte a tej­termékek kínálatát. Ez a lakos­ság kö­rében is kedvező vissz­hangot­ váltott ki. Helyeselte Havasi elvtárs a vállalati önállóság terén előremutató intézkedéseket, tett Tröszt munkájában a koordiná­­­ciós, illetve az érdekegyeztetés új módszerét, amely a gazdasá­gos export és kiegyensúlyozott, színvonalas belföldi ellátás ér­dekében hosszú távon sem nél­külözhető. Befejezésül Havasi elvtárs to­vábbi munkasikereket­­ és jó egészséget kívánt az ipar vala­mennyi dolgozójának. H. P.

Next