Településfejlesztés, 1982 (1-4. szám)
1982 / 1. szám
Csak a belváros részletes rendezési tervének készítése során — a tágabb térség összefüggéseinek vizsgálata alapján — merülhetett fel és teljesedhetett ki egy olyan gondolat, mely a gyalogos belváros déli irányú kiterjesztését merőben új szerkezeti rendszerrel kívánja megoldani. A terv a vasút feletti forgalmi kapcsolatokat a belváros más pontjain oldja meg, és a Lenin-híd fokozatos forgalomtól való mentesítését tűzte ki célul, Így már az I. ütemben is megszűnhet a Szabadság téri forgalmi csomópont, és a gyalogosok aluljáróba, vagy felüljáróra kényszerítése is feleslegessé válik, (igaz, hogy a Tanácsköztársaság utat akkor még szintben kell keresztezniük). A kiépítés II. ütemében kerülhet sor a Tanácsköztársaság út Szabadság teret kettészelő szakaszának térszín alá süllyesztésére és a Szabadság tér gyalogos térré fejlesztésére. Ezzel lehetőség nyílna egy olyan „Főtér reprezentatív megformálására, mely nemcsak környezetvédelmi, esztétikai szempontból lenne óriási nyereség a városnak, hanem jelentős építészeti lehetőségeket is hordoz magába. 6. A gyalogos belváros építészeti lehetőségei A készülő részletes rendezési terv távlatán jóval túlmutató városépítészeti lehetőségek közül itt csupán kettőt vázolunk fel, megjegyezve, hogy e gondolatok részletes kifejezésére építészeti ötletpályázat kiírását tartanánk célszerűnek. Az egyik megvizsgálandó lehetőségnek a Szabadságtér keleti térfalának kiegészítését tartjuk, a Rába szálló vonalában, a jelenlegi autóparkoló helyén. Természetesen nem irodaépületre gondolunk, hanem olyan összetett funkciójú épületkomplexumra, mely a városi élet szervező fórumává válhatna. Üzletek, éttermek, mozi, színház, uszoda, könyvtár és sok más funkció számára lehetne helyet találni itt. A másik lehetőségnek maga a vasút feletti terület kínálkozik. A Lenin-híd átépítésére nagyobb távlatban feltétlenül szükség lesz. Felmerülhet az az ötlet, hogy a régi híd helyére ne egyszerűen csak egy új híd kerüljön, hanem kis üzletekkel, kirakatokkal ,,drugstore"-szerűen kialakított fedett gyalogosutca létesüljön, mely a vasúti és az autóbuszpályaudvarral is közvetlen funkcionális kapcsolatban lévén a városközpontnak mintegy „kapuja " lehet. A távoli jövő reménykeltő, ám nagy költségigényű beruházásaival szemben már ma is van bőven tennivaló a belváros területén, szerényebb lehetőségeink szem előtt tartva is. A nagy kiterjedésű műemléki terület szerencsére nem is igényel mást, csakis mértéktartó beavatkozást. Az épületekkel, építészeti részletekkel nem kell, nem is szabad konkurrálni,az utcák műemléki hangulathoz alkalmazkodó kockakővel való faltól-falig burkolása, egy-két ízléses lámpa, cégér, vagy üzletportál létesítése már megfelelő eredményt hozhat. Jelentősebb beavatkozásra van azonban szükség a Lenin utcában. Győr hagyományos sétálóutcája sajnos építészeti szempontból nem szép. Itt a gondosan megtervezett utcaburkolatnak, bútorozásnak igen nagy szerepe lesz a színvonal javításában. Külföldi példák alapján javasolható a gyalogosutca fölé kifeszített hirdetések, zászlók, az épületek homloksíkjáról kiugró hirdetések alkalmazása is. A belváros gyalogosövezetének kialakítása — mint az eddigiekből kitűnik — nem lehet csak egyszerű adminisztratív intézkedések láncolata. Olyan mélyreható műszaki, funkcionális, közlekedési kérdéseket kell tisztázni, amelyek a városrész lehető legolajozottabb működését teszik lehetővé. 91