Városi Közlöny, 1902 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1902-04-15 / 4. szám

Temesvár, április. „Városi Közlöny 4. szám. (109) megkösse is a városi tanácsnak a szükséges további intézkedések megtétele végett bemutassa. A jelzett ingatlanoknak megszerzése végett az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §-a szerint meg­határozott eljárás mellett lévén határozat hozandó, ezen ügy a­z. évi ápril­is 28-iki közgyűlés tárgysorozatába felvétetni rendeltetett. A vételár a felvett két és fél millió koronás kölcsönből oly hozzáadással rendeltetett fedeztetni, hogy az első temesvári takarékpénz­tárnál 46.200 korona erejéig fennálló lombard kölcsön nem lesz a jelzett nagy kölcsönből, hanem több éven át részletekben visszafizetendő. 114. közgy. 4796. tan. szám. A városi tanács előterjesztést tett a gyár­városi Andrássy-útnak a Kossuth-térre való betorkolásánál létező útszorulata kibővítése ügyében. A városi tanács ugyanis múlt évi szeptember hó elején a jelzett útszorulat és a Kossuth-tér sarkán levő Sterio-féle ház leégése folytán előállott új helyzetnél fogva a régóta kívánatosnak mutatkozott kibővítés kérdését tanulmányozás tárgyává tette. A mérnökség által kidolgozott vagylagos tervezetek szerint a kibővítés kétféle módon lehetséges, t. i. vagy a belváros felől tekintve a bal oldalon a Sterno-, Turner- Szavits- és Fischl-féle házak egy részé­nek igénybe vétele által, vagy pedig a jobb oldalon a Risztics-féle ház igénybevétele által. Az előbbi tervezet költséges volta miatt alig mutatkozván megvalósíthatónak, a tárgyalás oly irányban foly­tattatok, hogy a kibővítés a jobb oldalon kísérel­­­tessék meg. Ezen czélból a Risztics-féle ház okvetlenül megszerzendő, s mivel az utczaterü­­lethez csatolandó részlet után a házhelyből csak igen keskeny rész maradna fenn, czélba vétetett az ezzel határos Sigmund-féle háznak megszerzése is, mely esetben tervbe vehető a két épület lebontása és egy díszes kétemeletes bérháznak a fennmaradó házhelyen a polgári menház-alap értékpapírjainak felhasználása mel­lett leendő felépítése. Minthogy azonban a pol­gári menház-alap részére okvetlenül 4°/0-os kamatot kell biztosítani, ennélfogva azon eset­ben, ha az egész művelet, a. m. az épületek megszerzése, az utcza bővítése és a bérház fel­építése annyiba kerülne, hogy a ház jövedelme a befektetett tőke 4°/0-át nem érné el, ez eset­ben a házipénztárnak kellene az áldozatot vi­selni. A háztulajdonosokkal megindított alkudo­zások annyiban nem vezettek eredményre, hogy a kiküldött városi közegek az adókivetési ada­tok szerint eszközölt becslések alapján Risztics Julia házáért legfeljebb 140.000 koronát, Sig­mund Sándor házáért pedig 54.000 koronát kí­nálhattak, a tulajdonosok pedig ezt az ajánla­tot nem fogadták el, hanem Risztics Julia 160.000 koronát és Sigmund Sándor 70.000 ko­ronát követelt és ily összegek ellenében való eladásra nézve kötelező nyilatkozatokat is állí­tottak ki. A kiküldöttek oly számítást eszközöltek, hogy ha a kivánt 230.000 korona vételár mégis megadatnék és a tervezett bérház 270.000 ko­ronáért felépíttetnék, akkor az 500.000 korona költség fedezésére 50 évi törlesztés és 5'2°­0 annuitás mellett felveendő kölcsön törlesztésé­hez évi 26.000 korona szükségeltetnék, ha pe­dig a kétemeletes bérház földszintjén üzleti helyiségek létesíttetnének, évi 36.000 korona bruttó jövedelemre lehetne számítani, melyből 50 év alatt átlag 26.896 korona évi tiszta jöve­delem maradván, a művelet nem járna veszte­séggel. A gyárvárosi gazdászati bizottság ezen számadatok folytán Risztics Júlia és Sigmund Sándor ajánlatait elfogadásra ajánlotta. A törvényhatósági bizottság azonban kije­lentette ugyan, hogy a gyárvárosi Andrássy-út szűk torkolatának kiszélesbitését kivánatosnak tartja, mivel azonban a Risztics- és Sigmund­­féle házak tulajdonosai által kikötött vételár túl magasnak látszik és mivel másrészt nincs kellőleg kiderítve az, hogy a kiszélesbitésnek a túlsó házsor igénybevételével való foganatosí­­tása nem lenne-e czélszerűbb, — ennélfogva fel­hívta a városi tanácsot, hogy úgy a vételárak mérséklése, mint pedig a kiszélesbesítésnek a túlsó oldalon való tervezése tekintetében a tár­gyalásokat folytassa és azok eredményéről te­gyen jelentést, valamint azon alkalommal a ki­sajátítási eljárásnak esetleges megindítása iránt is terjeszszen elő javaslatot. 115. közgy. 5445. tan. szám. A gyárvárosi meghosszabbított „Magyar­­utczában“ a villamos vasút központi telepe és a „Széna tér“ közt fekvő 842 D­ölnyi házhelynek Tedeschi Lambert János részére leendő eladása a folyó évi ápril­is 28-iki közgyűlés tárgysoro­zatába újból felvétetni rendeltetett.

Next